Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-29 / 224. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hárman rács mögött, most jön a neheze Mindent normális mederbe terelni nehezebb, mint elkapni a gyilkost D erült égből villámcsa­pásként jött a hír több mint fél évvel a kettős gyilkosság után, hogy a rendőrség nyolc személyt őrizetbe vett Gútán, akik azzal gyanúsítha­tok, hogy közük volt Ján Kuciak új­ságíró és barátnője, Martina Kusnírová megöléséhez. Világos, hogy ez csak az első lé­pés és még nagyon hosszú az út a bizonyítási eljárás befejezéséhez, a megdönthetetlen terhelő bizonyíté­kok felsorakoztatásához, és főleg ahhoz, hogy kiderüljön a legfonto­sabb kérdés: ki rendelte meg a gyil­kosságot. De bárki is bérelte fel az elköve­tőket, az biztos, hogy a nagymácsédi kettős gyilkosság visszafordíthatat­lan változásokat indított el az or­szágban. A két fiatal halála az eddigi legnagyobb politikai földrengést okozta: előbb Marek Mad’aric kul­turális miniszter lépett ki a kor­mányból, majd lemondott Robert Kalinák belügyminiszter és végül Robert Fico miniszterelnök is távo­zott, hogy némi időhúzás után az or­szágos rendőrfőkapitány is kövesse őket. Kiderült egy csomó disznóság az európai uniós alapok felhaszná­lásával, a földtulajdonosok, gazdák megfélemlítésével, vegzálásával kapcsolatban, és nem csak Kelet- Szlovákiában. Még ha a gyilkosság felderítése szempontjából zsákutcá­nak is bizonyult, a széles nyilvános­ság így szerzett tudomást Vadaláék­­ról, a keleten ténykedő olasz „vál­lalkozó” klánról, amelynek csápjai egészen a kormányhivatalig elértek, Viliam Jasanon, a hivatal nemzet­­biztonsági bizottságának főnökén és Mária Troskován, Fico főtanács­adóján keresztül. A hideg futkos az ember hátán, amikor olvassa Radovan Bránik közismert blogger bejegyzéseit ar­ról, hogyan készülnek a hidegvérű gyilkosok egy ilyen bűncselekmény elkövetésére, akár békés kerti partin, kedélyes grillezgetés közben. Akár olyan emberek társaságában, akik az állam biztonsági szerveinél dolgoz­tak. A Kuciak-gyilkossággal gya­núsítottak között is vannak ilyenek. A kettős gyilkosság kíméletlenül felfedte, milyen országban is élünk. Ahol a korrupció, a lenyúlás, a ke­gyetlenség és törvénytelenség na­gyon rég átlépett minden határt és a társadalom perifériájáról beszivár­gott a központba, az államigazgatás mindennapos működésébe, fel, egészen a hatalom csúcsáig - bele­értve a politikát és a gazdaságot is. Ugyanakkor a tüntetések azt is megmutatták, hogy az emberek nem akarnak ilyen országban élni, mű­ködő, nem pedig „így” működő ál­lamot akarnak. Mindezt elérni, mindent normális kerékvágásba te­relni azonban még nehezebb lesz, mint elkapni a gyilkosság gyanúsí­tottjait. Amiért - tegyük hozzá - óriási elismerés jár a nyomozócso­portnak. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Üzletben is van barátság SZÓ M BATH Y PÁL ,, Átlagnézőként: most tényleg olyan fontos dolog, hogy ki hol nyaralt? Ha az embert meghívják, ön is meg én is, meg szerintem bárki szívesen el­menne. ” (a magyar közszolgálati televízió riportere) Az Átlátszó nevű magyar oknyomozó portál egy nagy luxusjacht és egy Bombardier márkájú luxusrepülőgép nyomába eredt, kikötői kamerák felvételeit tanulmányozták, drónt küldtek a hajó fölé, repülési naplókat fé­sültek át, fotókat készítettek a gépből kilépő magyar kormányfőről. Kuta­tásaik során többször botlottak a jacht fedélzetén egy Mészáros Lőrincre kísértetiesen hasonlító korpulens férfira, ahogyan állami intézményi felső vezetőkre és dúsgazdag vállalkozóra is. A cikk lényege és üzenete: tudjuk, hogyan és hol töltötte a nyarat a NER-elit egy része. „Ha Bécsben koncertezik a Metallica, és az ön rég nem látott barátja azt mondja, ülj be az autóba, persze, elviszlek: ez ajándék? így működik a ba­rátság. Nincs ajándék. Az ilyen csak akkor lenne vitatható, ha cserébe az üzletember kapna is valamit. ” (Hollik István, a Fidesz-KDNP pártszö­vetség szóvivője) Ez a videókkal, képekkel bőségesen illusztrált cikk nem nevezhető hungarikumnak: megtudható belőle, amit mindenki tud, aki valaha talál­kozott gyorsan meggazdagodott kivételezett csoportokkal, aki hallott már valamennyit arról, hogyan él, hogyan ráz rongyot üzlet és politika házas­sága a világban. De menjünk azért közelebb az „ügyhöz”: a dolgozatból kiderül, hogy Mészáros Lőrincék köre valóban meggazdagodott a Fidesz­­kormányzás elmúlt nyolc éve alatt, s pénzét nem tengeralattjárón rejtegeti, hanem a luxus legfontosabb globális szimbólumaira is költi. Ebben az ok­nyomozásban ez van, egy látkép, egy tájkép; dokumentumok azonban nincsenek benne, nem arról szól, ki milyen módon jutott hozzá irdatlan mennyiségű pénzéhez. A képzettársítás már csakis a választók felelőssége. Hanem van itt egy szál, amelyet viszont az Orbán Viktort és rendszerét ki nem állók aduásznak gondolnak: a miniszterelnök ugyanis az inkrimi­nált gépen történt utazásait nyíltan elismerte, jelezve: futballmérkőzésekre utazott a Vidi-tulajdonos Garancsi István nagyvállalkozó vendégeként. És innentől kezdve az ellenzéki dilemma úgy néz ki: bebizonyítható-e (naná, hogy igen, szerintük), hogy Orbán a törvény adta ajándékelfogadás limitjét messze túllépte ezekkel a luxusrepcsizésekkel. Ha pedig így van, viszon­zás történt azokért a hatalmas közbeszerzési győzelmekért, amelyeket említett üzletemberek aratnak a NER-építőipar kulcsszereplőiként. Nehéz ügy ennek bizonyítása, de kötve hiszem, hogy a magyar közélet­ben a centiről centire, fillérről fillére, tételről tételre történő higgadt bizo­nyítások lennének a jellemzőek, a nyerőek. Nem, nálunk megképződik rögvest két érzelmi álláspont: az egyik szerint a képek éppen elég bizonyí­tékok arra, amit bizonyítékok nélkül is mindenki tud, hogy az egész hatal­mi bagázs, élén a kormányfővel, korrupt harácsoló. A Fidesz hű támogatói pedig felülről megkapják a választ: nincs itt semmi látnivaló, barátságok köttetnek, barátok utaznak, nincs viszonosság, a gépek felszállnak, hát emberek is felszállnak rájuk, a jachton meg sikeres életek pihenik ki a fá­radalmakat, irigy szemek elől félrehúzódva. Ja, és persze a lényeg: amúgy is Soros. Mármint a migránsháború újabb felvonása az egész ügy, ahol a feldühödött amerikai magyar milliárdos zúdítja rágalmait a vele ellentétes értékeket valló magyar kormányra. Én pedig azt mondom: mindenben van egy kis igazság. A világnézeti vi­tákat már rég minden oldalon nemtelen, aljas eszközökkel is vívják, a ka­rakterromboló a jachtnál is gyakoribb jármű a gyűlölet tengerein. E nyo­­mozóripprt így szül egészen abszurd és torz válaszokat, vágyakat és sze­repeket. így válik a hőzöngő felháborodás a cinikus bagatellizálás méltó páijává. A koordináta-rendszereinkkel van a baj. Nem hungarikum ez: az előnyök, kedvezmények, kényeztetések sorát fogadják el az elit egyes tagjai szerte a világon és Európában. Van, aki belebukik egy túl direkt, nyilvánvaló és szemtelenül közpénznyúló barátságba. Mások megússzák, ami baj. De minden esetet érdemes a helyén kezelni, s a maga konkrétsá­gában aprólékosan vizsgálni, hogy ne fulladjunk moralizáló általánosítá­sokba. Józan ésszel ebben az esetben az az átlátszó, az lett jól látható, hogy az új elit, az új hatalmasok pontosan úgy élnek, mint a régiek. Nincs sok új az adriai nap alatt. De attól érdemes megmutatni, ez a demokrácia. Szkripal-ügy: azonosítottak egy harmadik orosz ügynököt is Londoni lapértesülés szerint a brit terrorelhárító rendőrség és a titkosszolgálatok azono­sítottak egy harmadik orosz katonai ügynököt, akinek köze volt a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök megmérgezéséhez. A The Telegraph napilap azt írta, hogy a harmadik személy is az orosz katonai hírszerzésnek (GRU) dolgo­zott, és felderítő feladatokat végzett a merénylet előtt. A GRU-ügynök feltehetően azért járt Salisburyben, hogy segítsen megtervezni a me­rényletet, mielőtt két „kollégája” az Egyesült Királyság területére csem­pészte a vegyi fegyver készítésére alkalmas idegméreg-hatóanyagot. Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én siker­telenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Alekszander Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolta meg a bűncselek­ménnyel, azt állítva, hogy mindket­ten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez Novi­­csok típusú, szovjet fejlesztésű ka­tonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva vissza­utasította a vádakat és nehezményez­te, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegélykére­­lemmel Moszkvához, a gyanúsítot­tak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek. Júliusban Amesburyben két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbe­tegedett ugyanattól az idegméregtől. Találtak egy parfumös fiolát, ame­lyen később Novicsok nyomait fe­dezték fel a hatóságok. Rowley fel­épült, élettársa a kórházban elhunyt. A Bellingcat nevű, brit tényfeltá­ró csoport szerdán állt elő azzal, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiál­lított útlevéllel rendelkező gyanúsí­tott valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés egyik leg­megbecsültebb fedett műveleti fő­tisztje, akinek 2014-ben a legmaga­sabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták. Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen a Szkripal­­ügyben tette meg élete talán legne­hezebben megérthető lépését: hogy ország-világ elé állva ő közölte, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov egyszerű orosz állampol­gár, turistaként jártak Angliában. A nyilatkozatra-amellyel elérte, hogy hazugságon kapják - nem voít szükség, hiszen sejteni lehetett, hogy a britek sok mindent tudnak már a feltételezett merénylőkről. Szkripal egykori kettős ügynök a Focus német hírmagazin értesülései szerint 2017-ig 4 NATO-tagország hírszerzésének is dolgozott. A lap a NATO kémelhárításánál dolgozó forrásra hivatkozva úgy tudja, Szkripal a munkája során az orosz katonai hírszerzés aktív ügynökeit leplezte le. A Focus szerint Szkripal 2016 nyarán az észt hírszerzésnek állítólag olyan pontos információ­kat nyújtott, hogy sikerült leleplezni Moszkva szolgálatában álló három kémet is. Köztük volt az észt had­sereg egyik orosz származású tisztje és apja is. A hírmagazin úgy tudja, a CNI spanyol titkosszolgálatot is ké­nyes információkkal látta el a Costa Del Sol térségében működő orosz maffia és a moszkvai politikusok kapcsolatairól. (MTI hvg.hu) MÁRIUS KOPCSAY Biztosítóváltás, újabb ficói ingyencsomaggal

Next

/
Oldalképek
Tartalom