Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-28 / 223. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Csallóközi gondok Tudni lehetett, hogy a betelepülések gondokat fognak okozni LAMPL ZSUZSANNA Ny olc évvel ezelőtt zajlott a Fórum Intézetnek az a felmérése, amelyben 600 olyan embert kérdeztünk meg, akik Pozsonyból a Felső-Csallóközbe, illetve Rajka térségébe költöztek, elsősorban azért, mert ott lényegesen olcsóbbak voltak a családi házak, mint Pozsonyban. Úgy a Csallóközbe, mint a Magyarországra költözők 81 százalékát szlovákok alkották. Többségük szerint az őslakosok itt is, ott is segítőkészen, barátságosan fogadták őket, s 82, illetve 87 százalékuk nyilatkozta, hogy teljes mértékben otthon érzik magukat új lakhelyükön. Az optimizmus ellenére már akkor feltételezhető volt, hogy a jövőben problémák adódhatnak. Sőt, már akkor is akadt egy probléma, amit nem a betelepültek, hanem az érintett települések polgármesterei fogalmaztak meg. Az új lakók egy része valójában nem vált a település lakosává, hanem továbbra is megőrizte pozsonyi állandó lakhelyét (sőt volt, akinek még a közép-, vagy kelet-szlovákiai állandó lakhelye szerepelt az irataiban). Részesülnek a településen a közjóból, de maguk semmivel sem járulnak hozzá, nehezteltek a polgármesterek, arra utalva, hogy ezen betelepülők adója és a lakosságra eső egyéb juttatások nem hozzájuk folynak be, hanem továbbra is Pozsonyba. Nem tudom, ezen a téren jelenleg mi a helyzet. Állandó lakosok-e már a betelepültek vagy papíron még mindig pozsonyiak? Ez elég fontos kérdés. Azt is tudni lehetett, hogy a Csallóközbe települő szlovákok hozzájárulnak a magyarok arányának csökkenéséhez. Mert az ő számuk növekedett, a magyaroké meg nem (erről ki tehet?). Másrészt pedig azért, mert a szlovák jelenlét megnövekedése - a magyarok többségére szerencsére nem -, sok magyarra mindig oly módon hatott és hat ma is, hogy úgy érzik, meg kell válniuk magyar identitásuktól. Ez persze nem csak magyar specialitás. A szakirodalom is számon tartja, hogy vannak emberek, akik mindig a többséghez való igazodásban találják meg (vagy vélik megtalálni?) érvényesülésük kulcsát. Még akkor is, ha az adott településen ez a többség jelenleg nem a szlovákság, hanem a magyarság. Egyelőre. Persze minden döntésnek vannak következményei. Nyolc éve írtam, hogy vajon meg lehet-e parancsolni a polgármestereknek, az önkormányzatoknak, s főleg az őslakosoknak (akár csallóköziek, akár rajkaiak), hogy kinek adják el házukat, telküket, főleg ha a falubelieknél mások előnyösebb feltételeket kínálnak? Csak hát ezek a következmények az egész közösséget érinthetik, nem csak azokat, akik akkoriban olyan döntést hoztak, amilyet. S hogy ez így van, arra mindkét térségben vannak példák. Pedig várható volt, hogy a betelepültek egyszer saját követelésekkel fognak előállni, s ezek elérésére majd akár képviselőjelölteket is állítanak. S akkor mi lesz? A II. világháborús bombázás felmelegítette az atmoszférát A szövetségesek által a II. világháborúban ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is fel melegítették - írta egy új kutatás nyomán a BBC News. A bombák romokat és hamut hagytak maguk után a földön, de egy kutatás szerint a robbanások hullámai még 1000 kilométerrel Nagy- Britannia felett is érezhetőek voltak. Chris Scott, a Readingi Egyetem tudósa elmondta: teljesen letaglózta a felfedezés. „Minden légitámadás legalább 300 villámcsapásnyi energiát szabadított fel” - hangsúlyozta. A kutatók az angliai Slough-ban lévő Radio and Space Research Station napi jelentéseit elemezték tanulmányukhoz. Megvizsgálták, hogyan változott az elektronok koncentrációja az atmoszféra felső rétegében a szövetségesek 152 európai légitámadásakor, köztük Berlin bombázása idején és a normandiai partraszállást támogató légicsapásokkor. Az adatok szerint az elektronkoncentráció jelentősen visszaesett, amikor egy bomba felrobbant, és ennek hatásaként a légkör felső rétege felmelegedett. Slough fölött kicsi, de érzékelhető volt az ionoszféra meggyengülése, pedig a bombákat több száz kilométerrel odébb dobták le. Scott ugyanakkor elismerte, hogy ez átmeneti hatás volt, és csak csekély mértékű hőmérséklet-emelkedést okozott az atmoszférában. Az ionoszférára gyakorolt hatás csak addig tartott, amíg a hő el nem illant. A kutatás Scott szerint ahhoz is hozzájárulhat, hogy jobban megértsük, milyen hatással vannak a természeti erők, mint például a villámlás, a vulkánkitörés és a földrengés a Föld légkörének felső rétegére. Ugyanakkor az ionoszféra egészének tanulmányozásához is lényeges lehet. A tanulmány az Európai Földtudományi Egyesület Annales Geophysicae folyóiratában jelent meg. (MTI) A hatalom megszállottja MARIÁN LEáKO M ivel Lucia Zitnanská kilépett a Hídból és már nem része a kormánykoalíciónak, nem kell óvatoskodnia, amikor eddigi koalíciós partnereiről nyilatkozik. Most már belső információkkal rendelkező politikusként „kívülről” jelenthette ki, hogy a Smer új javaslata az alkotmánybírók megválasztásának módjáról nem más, mint Robert Fico politikaihatalmi játéka. Persze, mi más is lenne... Ha valami igazán jellemzi a Smer elnökét, akkor az az, hogy mindenből hatalomgyakorlási kérdést csinál, és közben nem hagyja zavartatni magát olyan „apróságok” miatt, hogy esetleg az ország jövőjéről, társadalmi közérdekről vagy az állami szervek és intézmények alkotmányos keretek közti működéséről van szó. Az ilyesmik mindig másodrendű dolgok voltak számára, és ez nyilván már így is marad. Ami számára elsődleges, az az, hogy egy-egy konkrét megoldás hatalmi szempontból mit fog jelenteni neki és a Smemek. így van ez az alkotmánybírók megválasztásával is. Ha Fico valóban azt akarná, hogy a lehető legfelkészültebb, feddhetetlen stb. emberek kerüljenek a kassai Alkotmánybíróságra, akkor a megválasztásukról szóló javaslat módosításán együtt dolgozott volna Lucia Zitnanská volt igazságügyi miniszterrel. Zitnanská viszont azt mondja, hogy az erről szóló egyeztetést teljesen megszakította a Smer. Senki sem vette a fáradságot, hogy válaszoljon neki, amikor elküldte az ezzel kapcsolatos javaslatokat és tervezeteket. Zitnanská azt is leszögezte, Ficótól soha nem érkezett hozzá olyan javaslat, amilyennel most hirtelen előállt a smeres Martin Glvác. Tehát, hogy a parlament ezentúl ne alkotmánybíró-jelölteket válasszon, és ajelöltek felét saját belátása szerint kinevezi az államfő, hanem válasszanak rögtön alkotmánybírókat, kétharmados többséggel (90 szavazat). Glvácot pontosan jellemzi, hogy azt állítja, a Velencei Bizottság (az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve) is ezt az ajánlást fogalmazta meg. Hogy a bizottság mit javasolt, azt ugye meg lehet nézni az általa kiadott dokumentumban: „Megfontolásra javasoljuk, hogy a szlovák parlament minősített többséggel válassza meg az alkotmánybírójelölteket”. Tehát még egyszer: nem alkotmánybírókat válasszon minősített többséggel, hanem alkotmánybíró-jelölteket, akik közül az államfő válogathat. Sokakat meglepett, másokat egyenesen sokkolt Robert Fico Andrej Kiskának tett februári Javaslata”, hogy ő távozik a miniszterelnöki posztról, távozik a Smer elnöki posztjáról is, de cserébe az államfő ígérje meg, hogy kinevezi őt az Alkotmánybíróság elnökévé (miután a parlament természetesen megválasztja őt alkotmánybíró-jelöltnek). Igaza volt Bugár Bélának, amikor az egyik vitaműsorban nemrég azt mondta, szerinte Fico nem akar alkotmánybíró lenni. Valóban nem, ő az Alkotmánybíróság elnöke akar lenni. Elnézve azt a politikai játékot, amit most elindított, nyilvánvaló, hogy erről a tervéről Fico nem tett le. Frantisek Koukolík cseh neuropatológus egy egész könyvet szentelt az ilyen embereknek és módszereiknek. A címe: A hatalom megszállottjai. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Új méregkoktólt kevertek az oroszok Szeptemberben mérgezéssel, válságos állapotban került kórházba Pjotr Verzilov, a provokatív fellépéseiről és Putyin-ellenes tiltakozásairól ismert Pussy Riot orosz punkzenekar egyik tagja. A férfi azt gyanítja: az orosz titkosszolgálat áll a támadás mögött. A BBC-nek Verzilov elmondta, hogy annyira profin mérgezték meg, hogy nem tudja bizonyítani a gyanúját. A profizmus viszont arra utal, hogy valamelyik orosz titkosszolgálat, az FSZB vagy a GRU áll a támadás mögött. A berlini kórház, ahol a férfit kezelték, közleményt adott ki, melyben egyértelműen mérgezés tüneteiről ír. A férfi szervezetében nem találtak méreganyagot, de a tüneteire más magyarázat nincs. Az aktivista korábban a német Bildnek azt mondta, hogy valamilyen „új koktélt” keverhettek ki, amit nehezebb azonosítani. Verzilovot először egy moszkvai kórházba szállították, ahol az orvosok azt közölték, nem mérgezték meg a férfit. Verzilov nemcsak azért szúrhatta az orosz hatalom szemét, mert az orosz focivébé döntőjén berohant a pályára, hanem azért, mert korábban utánajárt három, Afrikában meggyilkolt orosz újságíró halálának. (index.hu) Motozás az ukrán határon A Magyarországra tartó kárpátaljai magyar értelmiségieket a határátkelőnél előállítják és megmotozzák, nyilván magyar útlevelet keresnek náluk, mióta kirobbant a kettős állampolgársággal kapcsolatos botrány, és rejtett kamerás felvétel készült a magyar konzulátuson tartott eskütételről. Ezért Brenzovics László ukrán parlamenti képviselője magyarázatot kért az ukrán határőrség parancsnokától - írta a Kárpátalj a című hetilap. A magyar nemzetiségű értelmiségieket órákra feltartóztatják a határon, jármüveiket, személyes holmijukat, okmányaikat minden indoklás nélkül tüzetesen átvizsgálják, miközben az eljárás okát nem közlik, és a történtekről semmilyen hivatalos feljegyzést nem készítenek. (MTI)
