Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-26 / 221. szám

'4 1 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. szeptember 26.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A hitelezői fizetnek Szlovákiának Pozsony. Szlovákia e héten újabb történelmi rekordot döntött az ál­lampapírok kamatozásában. A hétfői kibocsátás során összesen 295 millió euró értékű, 9 hónapos futamidejű állampapírt értékesítet­tek, mínusz 0,31 százalékos kama­tozással, vagyis a befektetők fizet­nek majd Szlovákiának azért, hogy pénzt kölcsönöznek neki. „Ilyen alacsony hozamra Szlovákia törté­netében még soha nem volt példa” -nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium sajtóosztá­lyának a vezetője. (TASR) Hamarosan több pénz jut a kutatásra Pozsony. A szlovákiai cégek két­harmada az elkövetkező években a kutatásfejlesztéssel bővítené a te­vékenységét - derül ki a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló társa­ság legfrissebb felméréséből. Eszerint a szlovákiai cégeknek az idei év elején életbe lépett új jog­szabályok adták meg a kezdő lö­kést. A megkérdezett cégvezetők 87 százaléka vallotta be, hogy a fő motivációnak az számit, hogy a kutatásfejlesztésre fordított összeg 100 százalékát leírhatják az adó­jukból, szemben a korábbi 25 szá­zalékkal. „Szlovákia még mindig elmarad a kutatásfejlesztésben az uniós átlagtól, az elkövetkező években azonban ezjelentős mér­tékben változhat” - nyilatkozta Martin Rybár, a Deloitte munka­társa. Szerinte azonban ebben az ágazatban is jelentős gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, az államnak ezért meg kellene fontol­nia a vendégmunkások nagyobb mértékű behozatalát. „Szlovákia az ukrán, az orosz és az indiai szak­emberek számára is vonzó célpont lehet”-tette hozzá Rybár. (mi) Kína ki kosarazza Amerikát Peking. A kínai kormány bővíti gazdasági kapcsolatait Oroszor­szággal, az Európai Unióval és Ja­pánnal, hogy ellensúlyozza az USA részéről növekvő kereskedel­mi-gazdasági nyomást - jelentette ki Kína gazdaságtervező szerveze­te, aNemzeti Fejlesztési és Re­formbizottság (NDRC) alelnöke. Lien Vej-liang szerint „minden kétséget kizárólag közvetve és közvetlenül is hatnak a kínai gaz­daságra a kínai termékekkel szem­ben hétfon elrendelt újabb amerikai büntetővámok”. Az NDRC alel­nöke szerint az amerikai döntés fé­nyében bővíteni kell az együttmű­ködést az Európai Unióval, Japán­nal és Oroszországgal. (TASR, MTI) Idán így fialtatják pénzüket a gazdagok London. Egyre több pénzt szeret­nének magántőkés cégekbe fek­tetni a világ legvagyonosabb csa­ládjai, miután tavaly ez nagyban hozzájárult az átlagban 15,5%-os hozam eléréséhez. A UBS és a Campden Wealth felmérésében 311 családi vagyonkezelőt vizs­gáltak. Az általuk kezelt portfoli­ókban átlagosan 808 millió dollár­nyi vagyon volt tavaly, ebből 28%­­ot tőzsdén forgó részvényekbe, 16%-ot kötvényekbe, 46%-ot al­ternatív befektetésekben helyeztek el - ez utóbbiban vannak az ingat­lanok és a magántőkealapok is. A fennmaradó mintegy 10%-ból 3,3% árupiaci befektetésekben, 7% pedig készpénzben volt. (MTI) Újabb uniós csapda a nagybankoknak Brüsszel. Az Európai Unió jogi bizottsága elfogadta azt az új sza­bályt, miszerint nem engednék a londoni székhellyel bíró befekte­tési bankokat az EU-n belül tevé­kenykedni mindaddig, amíg a blokkon belül nem építenek ki egy központot maguknak. Ha az új szabályokat az EU-s tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, akkor arra kötelezhetik a külföldi befektetési bankokat, hogy az eu­­rózónán belül hozzanak létre egy központot, ha az EU-n belül foly­tatni szeretnék a kereskedést. (MTI) Terjednek a kis eladóterületű boltok Pozsony. Már ötödik boltját nyi­totta meg Pozsonyban a Kraj kis­kereskedelmi üzletlánc, amely döntően a hazai termesztők és élel­miszergyártók termékeit kínálja. A mintegy 560 hazai regionális ter­méket áruló Kraj első boltja márci­usban nyílt, az év végéig további kettővel bővül a lánc - közölte Stanislav Cajka, a Temo üzletlánc vezérigazgatója. A fővárosban az utóbbi időben sorra jelennek meg a kis eladóterületű élelmiszerüzletek, az első fecske a Maiina volt, amely már a 19. egységénél tart. A vásár­lók már telítődtek a hipermarke­tekkel, ahol esetenként nehéz el­igazodni, ezért érdeklődéssel for­dulnak az emberibb léptékű kisebb boltok irányába - mondta Eubomír Drahovsky piackutató. (só, ú) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A bérekkel együtt az árak is gyorsabban nőnek Jövőre 2,7 százalékos drágulást jelez a jegybank (TASR-feivétei) Pozsony. Jövőre a korábban vártnál visszafogottabb gaz­dasági növekedésre számít legfrissebb előrejelzésében a jegybank, amely szerint azonban ez nem befolyásolja a foglalkoztatottság és a bé­rek gyors növekedését. A rossz hír, hogy ezzel párhu­zamosan az árak is gyorsab­ban nőnek majd. Aj egy bank tegnap tette közzé friss őszi előrejelzését, amelynek az egyik legnagyobb meglepetése, hogy a három hónappal ezelőtti prognózis­hoz képest visszafogottabb gazda­sági növekedést jelez a jövő évre. Míg a nyár elején még azzal számol­tak, hogy 2019-ben 4,8 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), a friss előrejelzés 4,5 százalékos bő­vüléssel számol. „A visszafogottabb növekedés azzal magyarázható, hogy a külföldi kereslet és a beru­házások is lassabban nőnek majd, mint azt eredetileg vártuk, márpedig ezek még mindig a szlovák gazda­ság motorjának számítanak” - nyi­latkozta Jozef Makúch jegybankel­nök, aki szerint a jövő évre tervezett növekedési ütem azonban még így is nagyobb lesz az idei évre várt 4 szá­zalékosnál. „A szlovák gazdaság számára is egyre nagyobb kockáza­tot jelent a protekcionista gazdaság­­politika globális térnyerése, jelentős bizonytalansági tényezőt jelent azonban a szlovákiai autóipar vár­ható teljesítménye is” - mondta Ma­kúch. A jó hír, hogy a visszafogottabb gazdasági növekedés nem lesz ne­gatív hatással a foglalkoztatottsági mutatókra. Épp ellenkezőleg, míg pár hónappal ezelőtt a jegybank arra számított, hogy jövőre 1,2 százalék­kal nőhet a foglalkoztatottság, a teg­nap közzétett prognózisban már 1,5 százalékos növekedéssel számol, az idei 2,1 százalék után. Mindezt fi­gyelembe véve, a munkanélküliek aránya az idei 6,8 százalékról 2020- ra 5,8 százalékra eshet vissza. A munkapiac legnagyobb kihívásának a jegybank szerint az elkövetkező időszakban is az alkalmazottak hiá­nya számít majd, a munkáltatók így kénytelenek lesznek emelni a fize­téseket. Az idei 6,2 százalékos bér­­növekedést követően, jövőre továb­bi 6,9, 2020-ban pedig 6,5 százalék­kal nőhet az átlagbér. Ez utóbbi két adat a nyár eleji előrejelzéshez ké­pest is több mint 1 százalékponttal magasabb. Az átlagbér növekedésé­vel párhuzamosan azonban egyre nagyobb sebességre kapcsolnak az áremelések is. A jegybank elemzői a nyár elején még azzal számoltak, hogy az idei 2,6 százalékos infláció jövőre 2,3 százalékra lassul. A most közzétett prognózis azonban már az elkövetkező évre is 2,7 százalékos drágulástjelez. Makúch a tegnap kiadott előrejel­zés kapcsán is megismételte azt a kormánynak címzett felszólítását, amely szerint az ország jelenlegi jó gazdasági helyzetét ki kellene hasz­nálni a legszükségesebb gazdasági reformok meghozatalára, hogy Szlovákia felkészüljön a nehezebb időkre. „Olyan intézkedéseket kelle­ne hozni, amelyeknek köszönhetően a jövőben is vonzók lehetünk a be­fektetők számára, és amelyek a hazai vállalkozói környezeten is javíta­nak”-tette hozzá Makúch. (mi, TASR) Egyre szabadabb a szlovák gazdaság Az elmúlt egy évben Szlováki­ában is nőtt a gazdaság sza­badsága, amiben a visegrádi országok közül csak a csehek előznek meg bennünket. Pozsony. Szlovákia idén az 53. helyre ugrott előre a korábbi 61 -ről a gazdasági szabadság rangsorában - derül ki a kanadai Fraser Institute ál­tal közzétett legfrissebb toplistából. A kutatás 162 országot rangsorol a gazdasági szabadság fokát becslő index alapján. Szlovákiát ezzel a vi­segrádi országok közül csak a 30. helyen található Csehország előzi meg, míg Lengyelország az 54., Magyarország pedig 59. a listán. A másik két szomszédunk közül Ausztria a 24., Ukrajna pedig a se­reghajtók között foglal helyet a 134. helyen. Az elemzés készítői szerint Szlo­vákia a nemzetközi kereskedelem­ben teljesít a legjobban, e tekintet­ben a világ 18. legszabadabb orszá­ga. A hitelpiac szabályozása szem­pontjából a 24., az egészséges pénz­piac szempontjából a 33., a munka­piac szabadsága szempontjából pe­dig az 59. helyen vagyunk. A leg­rosszabb minősítést a vállalkozás szabályozása (97.) és a kormány nagysága (125.) tekintetében értük el. A világ legszabadabb gazdasá­gával továbbra is Hongkong, Szin­gapúr, Uj-Zéland és Svájc büszkél­kedhet, míg a sor végén Líbia és Ve­nezuela található. (mi, TASR) Az aszály miatt drágulhat a cukor Az Eurápai Uniá idei cukorter­melése 1,5-2 milliá tonnával elmarad az elmúlt év több mint 21 milliá tonnájátál. Brüsszel/Pozsony. A július ala­posan kiszúrt az európai zöldségter­mesztőkkel; a borsó, a bab, a hagy­ma, a cukkini és a spenót termés­­csökkenése a leginkább drámai, és művelőik az elmúlt negyven év leg­rosszabb eredményére számítanak - derül ki a gyümölcs- és zöldségfel­dolgozók európai szövetségének (European Association of Fruit and Vegetable Processors, PROFEL) a prognózisából. Az idei az egymást követő harmadik év, hogy az ágazat (TASR-felvétel) komoly nehézségekkel szembesül az időjárás miatt. A Reuters hírügynökség tudósí­tása szerint az Európai Bizottság már jelezte, hogy csökkenhet a cu­korgyártás volumene is, miután a nagy eső késleltette a tavaszi vetést, és a legnagyobb termelők - Fran­ciaország, Németország, Lengyel­­ország és Nagy-Britannia — földjét a forróság szikkasztotta. A francia hektáronkénti cukorhozam prog­nózisát ezért 0,3 tonnával 13,6 ton­nára csökkentették, ami jóval keve­sebb a tavalyi 16 tonnánál, miköz­ben idén is 484 ezer hektáron ve­tettek cukorrépát. A cukorrépa­termelők francia szövetsége, a CGB szerint az EU idei cukortermelése 1,5-2 millió tonnával elmarad az elmúlt év több mint 21 millió ton­nájától. (TASR, agroinform)

Next

/
Oldalképek
Tartalom