Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-20 / 216. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A reverendás kettős élete Az eltussolás, az áldozat hibáztatása rontja az egyház hitelét A katolikus egyházban továbbra is olyan szörnyetegek teljesítenek szolgálatot, akik védteleneket, kiszolgáltatottakat hálózhatnak be - állítja Miroslav Kocúr teológus a Denník N lapnak adott inteijúban. Olyan személyről van szó, akinek a szavára érdemes odafigyelni, mivel ismeri az egyházon belüli viszonyokat. Az 1969-ben született Kocúr a pozsonyi Komensky Egyetem Teológiai Karán végzett, doktori tanulmányait Rómában és Jeruzsálemben végezte, 1995 és 2003 között papként teljesített szolgálatot. Kocúr nem először próbálja fölhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy klérikusok bántalmaznak fiatalokat, férfiakat és nőket. 2001 -ben őt is sokkolta, amit Rómában tapasztalt, a kollégiumban a társai éjszaka erkölcstelen, kicsapongó, szabados életet éltek, a 31 növendékből 21 vett részt rendszeresen homoszexuális összejöveteleken. Ezzel egy időben fiatal szlovák papnövendékek keresték fel, akik arról panaszkodtak, hogy a feljebbvalóik szexuálisan bántalmazták őket. Nem kiskorúakról volt szó, mégis teljesen tanácstalanok voltak, nem tudták, mi a teendő, kihez fordulhatnak. 2001 óta sok, korábban eltussolt ügyre, visszaélésre derült fény világszerte. Talán a legismertebb, a bostoni gyermekmolesztálások esete, köszönhetően elsősorban a Spotlight - Egy nyomozás részletei című filmnek, amely nemcsak az oknyomozó újságírás szépségeit és buktatóit mutatta be, de az egyház, az intézmény és a közösség viszonyáról is - finom ecsettel - festett képet. Azóta a médiában megszaporodtak a nyílt vitát sürgető felhívások, de az egyház továbbra sem mutat elég elszántságot, hogy őszintén szembenézzen a jelenséggel. Természetesen hiba lenne általánosítani és az egész intézményrendszerre kiterjeszteni a vádakat, de a napvilágra került esetek száma azt bizonyítja, hogy nem marginális problémáról van szó, és egy olyan intézmény, amely nem csupán ajánl szigorú erkölcsi, életviteli stb. útmutatókat, hanem előírja a híveinek, az sokkal komolyabb önvizsgálatot tarthatna. Az elmaradt önreflexió, az eltussolás, elnémítás, az áldozat hibáztatása stb. rontja az egyház hitelét és szavahihetőségét. Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben az áldozatok, ha a nyilvánosságot választják. Kocúr elmesél egy történetet, melyben a kis falu lakói a bántalmazott kislány és nagymamája ellen fordultak, mivel azt érezték, hogy el akaiják tőlük vermi a „templomot”, mindent, amit a mindennapokban és szimbolikusan képvisel. Nehéz helyzetben vannak a papok is, hiszen a szexuális frusztráció levezetésével nem mindenki tud megbirkózni, a hatalom és az autoritás sokakat megrészegít, kicsúszik a kezükből az irányítás, és visszaélnek a helyzetükkel. Kocúr arról számol be, hogy a több olyan pappal találkozott, akinek titokban partnere és gyereke is volt, s ők a kollégáiknál kiegyensúlyozottabbak voltak. Az, hogy az egyház belső helyzetét és viszonyait jól ismerő Kocúr nem vár jelentős változást rövid távon, hívőt és nem hívőt egyaránt elszomorít. LÁNGOLÓ VONATOK, LESZAKADT VEZETÉKEK! FOLYTON FOLYVÁST VILÁGSZÁM!!! DIÁKOKNAK ÉS NYUGDÍJASOKNAK INGYEN! (Cartoon izer) Putyin atommal puhít, gázzal főz JARÁBIK BALÁZS A magyar miniszterelnök és az orosz elnök gyakori találkozóit az ukrán válság 2014-es kipattanása óta nézik bizalmatlanul -joggal. Moszkva Európával szembeni magatartása (lásd legutóbb a Szkripal-ügy) továbbra is konfliktusforrás, emellett a másik oldalon Budapest konfliktusban áll Kijevvel a kisebbségi nyelvhasználat és a kisebbségi oktatás ukrajnai megnyirbálása miatt. Magyarország már eddig is az új hidegháború egyik főszereplőjeként tűnt fel, a Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadása pedig újabb spekulációs hullámot indított el. Túlzásokba esni könnyű, mert valóban sok átláthatatlan, furcsa mozzanata van az orosz kapcsolatnak. Ennek ellenére a magyar-orosz viszonyt sokkal inkább az érdekközpontúság jellemzi - közös értékek híján. Beleillik ez Putyin és Orbán pragmatizmusába is, hazai erős belpolitikai helyzetükre, illetve hatalomgyakorlási módszereikbe. Energetikai kérdések kötik össze a két országot. Moszkva a gáz és kőolaj mellett a nukleáris technológiáját is szeretné eladni Európában, amit olcsó kölcsönnel (Magyarország esetében 4-5 százalék) tud támogatni. Mindez megkívánja a gyakori találkozókat. Magyarország éppen az orosz gáztól való függést szeretné kiváltani az atomenergiával, ami ugyan ellentmond a német energetikai politikának, de összhangban van a franciával. Orbán szerint az az újdonság, hogy egy NATO-tag vállalkozik orosz nukleáris technológia felhasználására (bár az EU-tag Finnországban folyamatban van egy magánkézben lévő orosz erőmű építése). A gyakori találkozók egyik oka, hogy a tervek szerint a 12,5 milliárd euróba kerülő Paks 2 építése ugyancsak lassan halad. Bár a magyar részvételt 40 százalék körül határozták meg, nemigen van helyi kapacitás és szakértelem egy ilyen projekthez. Nem megerősített hírek szerint a projekt ára már most egymilliárddal több, és már legalább egy évet késik. A problémákhoz az oroszok is hozzájárultak, amikor konfliktussal szorítottak ki magyarokat az egyik fontos magyarországi cégből (Ganz EEG). Közben Budapestnek sikerült lecsendesíteni a Nyugat ellenállását, miután az amerikai General Electric (GE) nyerte a turbinák gyártására kiírt tendert, amelyet a francia Alstom fog legyártani. A másik kulcsfontosságú kérdés a gáz. Ma már küzdenie kell a Gazpromnak európai piaci részesedése megőrzéséért, és Budapest keményen alkuszik. Továbbra sincs hosszú távú gázmegállapodás a két ország között, és a magyarok a romániai tengeri fúrásokkal is erősítették pozíciójukat. Budapest számára - hasonlóan a németekhez - a gáz ára számít, és nem az, hogy ki szállítja, ezt diktálja a rezsicsökkentés logikája. De nem maradhat ki egy moszkvai látogatásból az európai politika sem. Moszkvából nézve Orbán „ideális” európai politikus. Fontosabbnak tartja a nemzeti érdekeket, mint az európai értékeket. Ám a Kremlben azt is látják, hogy a júliusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után Orbán Oroszországot veszélynek nevezte Európa biztonsága szempontjából, és Donald Trumpnak udvarol. Az Oroszországgal való partnerség korántsem veszélytelen. Putyin hivatala nemegyszer rángatta saját kénye-kedve szerint a magyar diplomáciát, mint például most Moszkvába, az előre nem egyeztetett, hivatalos találkozó utáni négyszemközti megbeszélésre. Áz orosz elnöki hivatal természetesen tudja, hogy ez csak fokozza a kritikát, ami egyébként is Orbánra zúdul az orosz kapcsolat miatt. Moszkva taktikája nem az EU feloszlása, „csupán” megosztása. Eközben egyre kevesebb a bizalom a saját intézményeink iránt, így Nyugaton felnagyítják az orosz veszélyt. Moszkva taktikája sót hinteni a sebeinkre, ez megfelel a jelenlegi lehetőségeinek és a hosszú távú érdekeinek is. Hiszen minél nagyobb a nyomás a „partneren”, annál könnyebb őt megfőzni. Öt másodpercenként meghal egy gyerek a világon Tavaly öt másodpercenként halt meg egy gyermek a világon, de az ENSZ jelentése szerint a legtöbb halálozás megelőzhető lett volna, mivel azokat főként a víz, a rossz higiéniai körülmények, a táplálkozás és az egészségügyi alapellátás hiánya okozta. Mintegy 6,3 millió, 15 éven aluli gyerek halt meg a világon 2017-ben. Az elhunyt gyerekek közül 5,4 millió ötévesnél fiatalabb volt, a felük pedig újszülött - ismertette a nemzetközi szervezet. „Olyan egyszerű megoldásokkal, mint a gyógyszerek, a tiszta víz, az áram és az oltóanyagok, drasztikusan csökkenteni lehetne a halálozások számát” — jelentette ki Laurence Chandy, az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szakértője. Hozzáfűzte, sürgős beavatkozás nélkül 2018 és 2030 között 56 millió öt éven aluli gyerek - a fele-újszülött - fog meghalni. Tavaly a halálozások fele a Szaharától délre elterülő afrikai térségben következett be: minden 13. gyerek elhunyt az ötödik születésnapja előtt. A gazdag országokban az öt éven aluli gyerekek közül minden 185. halt meg. Az ötéves koruk előtt elhunyt gyerekek többsége megelőzhető okok miatt vesztette életét: olyanok miatt, mint a születéskor fellépő komplikáció, tüdőgyulladás, hasmenés, fertőzés és malária. Az 5 és 14 év közötti korcsoportban a sérülés, a baleset a fő halálok, különösen sokan hunynak el fulladás vagy közúti baleset következtében. A gyerekek életük első hónapjá-Jelentős haladást értünkéi a gyerekek megmentése terén 1990 óta, de továbbra is milliók halnak meg pusztán amiatt, hogy hova születnek. ban a legsérülékenyebbek, 2017- ben 2,5 millió újszülött halt meg. A Szaharától délre fekvő térségben és Dél-Ázsiában kilencszer több volt az első hónapban bekövetkezett halálozás, mint a gazdag országokban. A jelentés ugyanakkor kiemelte, hogy világszerte jóval kevesebb gyerek hal meg, mint harminc évvel ezelőtt. 1990-ben 12,6 millió öt éven aluli hunyt el, ennek kevesebb, mint a fele, 5,4 millió halálozás történt tavaly. A csaknem három évtized alatt az 5-14 éves korosztály halálozása is 1,7 millióról egymillió alá csökkent. „Jelentős haladást értünk el a gyerekek megmentése terén 1990 óta, de továbbra is milliók halnak meg pusztán amiatt, hogy hova születnek” - hívta fel a figyelmet Chandy. A gyermekhalálozás visszaszorítása az ENSZ 2000-ben elfogadott millenniumi fejlődési céljai között is szerepelt. Abban az évben 11,2 millió 15 éven aluli gyerek halt meg megelőzhető betegségekben, a tiszta víz hiánya, az alultápláltság vagy születési szövődmények miatt. A nemzetközi szervezet 2015-ben a millenniumi célokat 17 Fenntartható fejlődési célra módosította, amelyek elérésével 2030-ra fel akarja számolni a szegénységet, az egyenlőtlenségeket és más globális problémákat, miközben olyan törekvéseket támogat, mint a fenntartható energia. Tavaly azonban az ENSZ bejelentette, túl lassú az előrehaladás a kitűzött célok eléréséhez, főként a helyi konfliktusok és háborúk miatt. (MTI/Reuters) SÁNTA SZILÁRD
