Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-20 / 216. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálják a lelőtt repülőgép ügyét Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi tárca adataira hagyatkozik a Földközi-tenger felett lelőtt ka­tonai gép ügyében, de az orosz szakértők megvizsgálják a légi incidenssel kapcsolatos izraeli információkat is - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szó­vivője szerdán. Keddre virradó­ra lelőttek egy 11-20 típusú orosz katonai repülőgépet 15 emberrel a fedélzetén az északnyugat - szíriai Latakia tartomány köze­lében, a Földközi-tenger felett. Moszkva szerint a gépet a szíriai légvédelem lőtte le, de Izrael hibájából történt az incidens, míg Jeruzsálem Damaszkuszi okolja az esetért. (MTI) Amerikai bázis Lengyelországban Washington. Az USA fontolóra veszi a lengyel kérést, amely ál­landó amerikai katonai jelenlétet szorgalmaz Lengyelországban - közölte Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban, ahol Andrzej Duda lengyel elnököt fogadta. A lengyel elnök sür­gette Trumpot, hogy az USA még több katonát állomásoztas­­son hazájában, meglátása szerint ugyanis az amerikai haderő Lengyelország és az Egyesült Államok érdekeit egyaránt vé­delmezi. Varsó már korábban is többször kérte egy állandó bázis kialakítását, amelynek 2 milli­árd dollárig terjedő finanszíro­zását is vállalta. (MTI) Közelebb került a két Korea Phenjan leszereli a jongbjoni atomlétesítményt, ha Washington is teljesíti ígéreteit MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Phenjan. Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nem­zetközi szakértők jelenlétében végleg leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, ha az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak­­koreai megállapodásban fog­laltakat - jelentette be Műn Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai veze­tővel tartott közös sajtótájé­koztatón Phenjanban. A két koreai vezető idei harmadik tárgyalásának végén nyilatkozatot is aláírt az atomlétesítmények leszere­léséről. Jelenlétükben a két ország védelmi miniszterei átfogó katonai megállapodást írtak alá. Eszerint a két Korea decemberig 11 őrhelyet szá­mol fel a demilitarizált zónában, s re­püléstilalmi övezetet hoznak létre a demarkációs vonal mentén. Atomfegyverek nélkül Az aláírást követő közös sajtótá­jékoztatón Mun Dzse In bejelentet­te, hogy Eszak-Korea az atom­fegyver-mentesítés irányába muta­tó konkrét lépések megtételébe egyezett bele, hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi szakértők jelen­létében véglegesen leszereljék a jongbjoni nukleáris létesítményt, illetve a Szohe rakétakísérleti tele­pet, amennyiben az Egyesült Álla­mok is teljesíti a júniusi megálla­podásban foglaltakat. A legnagyobb észak-koreai atom­létesítményében, a jongbjoni kísérle­ti reaktorban az urándúsítás mellett atomfegyverek gyártásához szüksé­ges dúsítású plutóniumot is képes termelni. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség augusztus végén közölte, Kim Dzsong Un tavasszal hangoztatott szándékai ellenére Jongbjonban folytatódik a 2015 de­cemberében megkezdett működési ciklus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen működő 38North kutató­­központ szintén közölte, műhold­­felvételekből ítélve Eszak-Korea le­állította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését, amely egy hónappal ko­rábban kezdődött. 2016. febmár 7-én onnan bocsátottak fel egy - Phenjan állítása szerint-műholddal felszerelt űrhajót. A Nyugat szerint Phenjan valójában új ballisztikus interkonti­nentális rakétával hajtott végre kísér­letet. Mun a Kimmel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a két Korea megállapodott, „eltávolítanak minden olyan veszélyt, amely hábo­rúhoz vezetne a félszigeten”. Kim Szöulba látogatna Mun szerint megállapodás szüle­tett egy közös katonai bizottság lét­rehozásáról is, amelynek feladata lesz felmérni a feszültségcsökkentés le­hetőségeit, s fenntartani a kommuni­kációt a felmerülő válságok feloldása érdekében. „Megállapodtunk, hogy a Koreai-félszigetet a béke földjévé tesszük, amely mentes lesz az atom­fegyverektől és a nukleáris fenyege­téstől” -jelentette ki Kim. Kim egy­ben jelezte, még az idén szeretne Szö­ulba látogatni. Ha ez megvalósul, ez lenne az első alkalom 1945 óta, hogy az észak-koreai rezsim vezetője a dé­li szomszéd fővárosába látogat. Közös olimpiát tartanának A csúcsot lezáró közös nyilatko­zatban a két Korea bejelentette: ten­geri és szárazföldi határaik mentén „ütközőzónákat” hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. A két Korea vállal­ta a keszongi ipari park újranyitását, illetve a Gyémánt-hegységben lévő idegenforgalmi beruházás folytatá­sát. A keszongi ipari parkot 2004-ben nyitották meg, 124 dél-koreai vállalat több mint 124 ezer embert alkalma­zott ott. A parkot azután zárták be, hogy Észak-Korea 2016-ban föld alatti atomkísérletet hajtott végre. A nyilatkozat azt is rögzíti, hogy közö­sen próbálják elnyerni a 2032-es nyá­ri olimpia közös megrendezésének jogát. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a Korea-közi csúcstalál­kozó eredményeit. Megint a migráció került az uniós csúcs asztalára Andrej Babig cseh kormányfő és a házigazda Sebastian Kurzkancellár(TASR/AP) Brexit: árucikkek szabad forgalma London. A szigetország tovább­ra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor lehet elkerülni a brit uniós tagság rendezetlen felszá­molását (kemény brexit), ha az Európai Unió és az Egyesült Ki­rályság közös övezetet hoz létre az árucikkek szabad kereske­delmére-jelezte Theresa May brit miniszterelnök. A csak a fi­zikai árucikkekre - és a szolgál­tatásokra nem - vonatkozó sza­badkereskedelmi övezet kiala­kítása az egyetlen lehetőség arra, hogy ne emelkedjék vámhatár Észak-írország és Írország vagy Eszak-írország és az Egyesült Királyság többi része közé - tet­te hozzá May. (MTI) Áthelyezik a nómet elhárítás vezetőjét Boriin. Áthelyezik a német szö­vetségi alkotmányvédelmi hiva­tal vezetőjét (BfV), Hans-Georg Maassen belügyi államtitkárként folytatja munkáját. A belső el­hárításért felelős nemzetbizton­sági szolgálat vezetőjének távo­zását ellenzéki pártok mellett a koalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is követelte, mert kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló fel­vétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült egy német megölése után, a bűnténnyel külföldieket gyanúsítanak. (MTI) Elsősorban a migráció ós a biztonság, illetve az Egyesült Királyság jövő évi kilépésének kérdései szerepeltek az euró­pai uniós állam- és kormány­fők tegnap esti informális salzburgi csúcstalálkozójának középpontjában. Salzburg. Tegnap este a vezetők munkavacsorát tartottak, amelyen a megbeszélés fő témája a migráció volt. Értékelték az előrelépést az il­legálisan érkező bevándorlók szá­mának csökkentése és a harmadik országokkal való együttműködés te­rén. Ma az európai belső biztonság ügyével folytatódik az ülés, amelyen egyebek mellett a rendőrségi és igaz­ságügyi együttműködésről, valamint a határbiztonság és a kibervédelem erősítéséről lesz szó. Theresa May brit miniszterelnök beszámol a Szkripal-ügy állásáról is. Az utolsó napirendi pont tárgyalásán azonban Theresa May már nem leszjelen, csak a brit kilépés után is bennmaradó tag­államok vezetői, akik Michel Bamier uniós főtárgyalóval együtt megvitat­ják a brexit folyamatának állását és a következő lépéseket. A kétnapos csúcstalálkozó házigazdája Sebasti­an Kurz, az EU soros elnökségét je­lenleg betöltő Ausztria kancellárja. Mentőövet Afrikának Megállapodásra szólította fel az unió kormány-, illetve államfőit a menedékkérők elosztásának ügyében Antonio Tajani, az Európai Parla­ment (EP) elnöke. Az olasz konzer­vatív politikus a salzburgi tanácsko­zás elé időzített nyilatkozatában ki­emelte, az EU-nak egy „automatikus és kötelező rendszerre van szüksége a menedékkérők valamennyi ország­ra vonatkozó, méltányos elosztásá­ról”. Erősíti a populizmust és veszé­lyes megosztottságot idéz elő a kö­zösségben az EU-s menekültügyi re­form leállása, amely egyes tagálla­mok miatt következett be. Hangsú­lyozta, a menekültügy közösségen belüli szabályozásának átalakítása mellett a menekülésre késztető okok felszámolásáért is küzdeni kell. Ezért „megismétlem azt a követelést, állít­sunk össze egy Marshall-tervet Afri­kának” - mondta az EP elnöke. Kurz kontra Orbán Az este a házigazda Kurzcal, Mer­­kellel, Macronnal nézhetett farkas­szemet Orbán Viktor Salzburgban, az EU-csúcson először találkozott uniós kollégáival a Sargentini-jelentés el­fogadása után. Az előzetes nyilatko­zatok szerint a csúcson még nem éle­sítik a 7-es cikkelyes eljárást Ma­gyarország ellen. Kurz a Standard in­terjújában már nem erőltette a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. Et­től függetlenül feszült a viszony Kurz és Orbán között, az osztrák Die Pres­se szerint a magyar miniszterelnök a Fidesz-ffakció ülésén, zárt ajtók mö­gött „megbízhatatlan labancnak” ne­vezte az osztrák kancellárt. Orbán Viktor nyilvánosan csak annyit mon­dott róla, hogy „még fiatalember, aki belekeveredett ebbe a zűrös vitába”. A pálfordulását, azt, hogy nyíltan egyetértett a Sargentini-jelentés megszavazásával, a Magyarország elleni eljárás elindításával, a magyar kormányban nem értették. A csúcs egyik fő témája a migrá­ció, ezért Sebastian Kurz az elmúlt napokban Berlinben, Párizsban, Madridban és Rómában is tárgyalá­sokat folytatott a migrációs politiká­ról, a határőrizet megerősítéséről Merkellel és Macronnal is találko­zott. A határőrizet megerősítése Or­bán Viktor számára forró téma, ez el­len kezdett látványosan csatázni az elmúlt napokban. Azt állította, hogy Brüsszel „zsoldosokat” akar küldeni a magyar határra, és Magyarország­ról el akarják venni a határőrizet jo­gát, hogy beengedjék a migránsokat. Brexit: horrorváltozat? Wolfgang Amadeus Mozart szülő­városában a britek kilépéséről, a brexitről is egyeztetnek. A kilépési folyamat jelenleg ott tart, hogy az Egyesült Királyság tagsági viszonya jövő tavasszal megszűnik az unió­ban, a kilépés feltételrendszeréről folytatott tárgyalásokon azonban mindmáig nincs áttörés a legsúlyo­sabb vitás kérdésekben. Már nem tel­jesen valószínűtlen az a horrorforga­tókönyv, hogy a brit tagság megálla­podás nélkül szűnik meg. Ezt neve­zik kemény brexitnek, amelynek ese­tén a britek valóban keményre esné­nek, de „a maradék Európára” sem várnának kipámázott viszonyok, leg­alábbis a kezdeti időkben. London­nak két olyan fő erőssége van, ami­nek az elvesztése érzékeny lesz Eu­rópa számára: a pénzügyi City és a hadsereg. A bankvilág egyik globális központját nem lehet komolyabb veszteségek nélkül átültetni például Frankfurtba, ahogy azt többen Euró­pában szeretnék. Éurópának jelenleg a brit és a francia haderőn kívül nincs igazán erős nemzeti hadserege. Mára viszont előállt az a helyzet, hogy Eu­rópa egyre többet beszél a globális szerepvállalás szükségéről, amihez tekintélyt parancsoló európai haderő megteremtése illene. (MTI, ATV, Nsz) Aláírták. Korea-közi nyilatkozat az atomlétesítmények leszereléséről. (Tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom