Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-19 / 215. szám

w KÖNYVESPOLC ■ 2018. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com Soóky László új kötete Meg a Sátán meg én címmel a napokban jelent meg a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában Soóky László író, kritikus, publicista új drá­makötete, amely öt monodrá­mát, három abszurdot és egy „huncut tragédiát” tartalmaz. A bemutató október 2-án 17 órakor lesz Dunaszerdahe­­lyen, az NFG klubban, a kö­tetet Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja méltatja, közreműködik Gál Júlia és Jakubecz László. A szerző legutóbb 2016-ban gyűjtött kötetbe öt drámát A kóklerek forradalmai címmel. Ezekben a szlovákiai magyar kisebbségi léttel foglalkozott, hétköznapi kisemberek olykor keserűen vicces törté­netein keresztül bemutatva a hazai magyar közösség múltját és mindennapjait. Az elmúlt években Soóky László több drámai szövege is színpadra került: A nagy (cseh)szlovákiai magyar csöndet Benkő Géza adta elő, az Egy disznótor pontos leírásából és a Papa különbö­ző hangszereken hegedűiből Lajos András kerekített mesélőszínházat, Jakubecz László pedig a Cseh Tamás dalaira írt Azonos esőben való létezésből készített pódiumjátékot. Láthattuk a Dögölj meg, drágám! című tragikomédiát is. (k) Az apahiány könyve Apa- és hazahiány, otthonkeresés, ez Janega Kornél szép élete. A regény egy felvidéki születésű férfi Eszak-Szlovákiától Vízivárosig tartó, hiányokkal, válásokkal, szorongással kísért útját mutatja be. Egy apa elvesztése nem olyas­mi, ami egyszer történik, hanem állandó hiány és seb. Janega Kornélnak valójában többször kell elvesztenie az apját. Amikor elhagyja, amikor végleg eltűnik, amikor halottnak nyilvánítják, amikor ténylegesen meghal. Mindez a harminc év alatt folyamatosan kíséri, megbélyegzi Janega Kornélt. „Harminc év fölött kezdődik a mítoszrombolás. Végignézzük az apa halálát és rájövünk, arra rendeltettünk, hogy másoljuk a szüléink keserű életét. Kálmán Gábor sötéten hömpölygő prózája az elveszett lehetőségek­ről, a halálról, az elhagyásról szól, egyszóval az életről. Arról pedig tudjuk, hogy ritkán szép” - írta a kisregényről Jászberényi Sándor. Kálmán Gábor 1982-ben szü­Besztof szlovmagy irodalom A Szlovákiai Magyar írók Társasága 2003 óta ad ki antológiákat az előző év termésé­ből, olyan versekből, prózákból, amelyek hazai és magyaror­szági irodalmi folyó­iratokban jelentek meg, és elnyerték az összeállítók tetszését. Idén huszonöt szerző szövegei kerültek be a 260 oldalas könyvbe. Hosszú évek óta Hizsnyai Zoltán és H. Nagy Péter szerkeszti a Szlo­vákiai magyar szép irodalom című válogatást, és némiképp a véletlen, illetve az ábécésorrend műve, hogy mely alkotások kerülnek egymás mellé. Ezért nem is szükséges folyamato­san olvasni a kötetet, mert a mű­vek között nincs kapcsolódás. Fel lehet ütni a kedvenc szerzőknél, vagy akár azoknál, akiknek a nevét nem hallotta még az olvasó. Kezdjük is a nemzedékváltással. Sok az új név, a fiatal alkotó a vá­logatásban, akiknek nincs még ön­álló kötetük, csak folyóiratokban publikáltak eddig. És lám, milyen fontos ez a fajta jelenlét - Mázik Orsolya, Plonicky Tamás vagy Tóth Lilith Viktória most egy fedél alá kerülhetett Tőzsér Árpáddal, Barak Lászlóval, Feliinger Károllyal. Egy­re több szakmabeli vallja, hogy a folyóiratokban való folyamatos közlés, illetve egy-egy ilyen anto­lógiaszereplés ma már fontosabb letett Érsekújvárott. Nova című regényével 2011-ben robbant be a köztudatba, és 2012-ben elnyerte a legjobb elsőkötetesnek járó Bródy Sándor-díjat. 2016-ban jelent meg A temetés című regé­nye. A Janega Koméi szép élete a harmadik könyve; egy rendkívül tudatosan építkező író kiforrott stílusú, erős és tiszta prózája. Kálmán Gábor: Janega Kornél szép élete Pesti Kaüigram, 2018 198 oldal az önálló kötetnél, főleg a költők esetében, mert ismereden szerzők versköteteit kevesen vásárolják. Vagyis a szerkesztők magukat is beválogatták, ami csak azok szá­mára lehet vitatható, akik nem kö­vetik nyomon a munkásságukat. Hizsnyai Zoltán az utóbbi időben ritkán jelentkezik verskötettel, a legutolsó 2010-ben jött ki. Az an­tológiában szereplő két nagyobb lélegzetű verse viszont olyan erős, burjánzó, karakteres világot tár elénk, hogy gyanítjuk: készül va­lami a költő oroszlánbarlangjában. H. Nagy Péternek ugyan évente je­lennek meg kötetei, néha egyszerre kettő is, ezek azonban irodalomel­méleti tanulmányok, esszégyűj­temények, válogatott kritikák és egyéb „elvont” dolgok. Versekkel nem sűrűn jelentkezik. Most sem az ő neve áll a sorok fölött, hanem kitalált nevek (Rachel Wick, Tara Abernathy stb.). Illetve az inter­net szerint léteznek ők, csak vala­mi egészen mást csinálnak, nincs közük az irodalomhoz. A versek alatt pedig ez olvasható: „H. Nagy Péter gyűjtései”. Különlegesen ra-V Sok az új név, a fiatal alkotó a válogatásban, akiknek nincs még önálló kötetük, csak folyóiratokban publikáltak eddig. finált megnyilvánulás ez: egyszerre rejtőzködés és szereplés. Maguk a versek pedig SF-monológok, ami nem meglepő a tudományos-fan­tasztikus irodalom megszállottjá­tól. Egészen felkavaró például a Robokalipszis című, amelyben egy hiperintelligens robot a saját halá­lát közvetíti nekünk. A 25 szerző összesen 13 különböző folyóiratban publikált tavaly, ami jól hangzana, ha nem árulnám el, hogy egyeden ember, a hat helyen is publikáló Feliinger Károly javí­totta fel a statisztikát. Egyébként 14 szerző szövege származik az Irodalmi Szemléből, tizenketten az OPUS-ban jelentek meg (a Szlo­vákiai Magyar írók Társaságának folyóirata, melyet szintén Hizsnyai Zoltán szerkeszt), hatan a Bárká­ban, hárman az Alföldben, ketten a Kalligramban (ez meglepően ala­csony szám), a többiek pedig más HAZAI SZERZŐKTŐL AJÁNLJUK A történelem utáni nemzedék Adott egy láthatadan generá­ció, amely mintha a föld felett lebegne. Egy generáció, amely nem próbálta ki, milyen az elnyomás, így nem tudhatja azt sem, mit ér egy igazi forrada­lom. Egy generáció, amely csak annyit lát a forradalmárokból, hogy az ő életük is unalomba, kiúttalanságba és értelmedenség­­be fidlad. Csillag Lajos megírta a végsőkig kiüresedett, Holden Caulfield-szindrómás, történelem utáni generáció regényét, azét a generációét, amely leszarja a saját sorsát. Vagy mégsem? Eljöhet az a pillanat, amikor ezek az önmaguk szemében is olyannyira remény­telen fiatalok előlépnek a „törté­nelem színpadára”? Csak egyeden pillanat, amikor megláthatjuk az arcukat a semmiből előkerülő félautomata torkolattüzének valószerűdenül felvillanó fényé­ben? Csillag Lajos kisregénye egy erőteljes, felzaklató, figyelmet érdemlő prózaírói bemutatkozás arról, mi az ára saját szuperképes­ségünk felismerésének A vágsellyei születésű, jelenleg Budapesten élő Csillag Lajos évek óta aktívan jelen van az irodalmi életben - verseket és elbeszélése­ket is olvashattunk tőle folyóira­tokban. Emellett grafikusként is tevékenykedik, néhány figyelemre méltó könyvborítót is jegyez. A Túlsó part az első kötete, amely­ben saját nemzedékéről mutat elkeserítő képet. Csillag Lajos: Túlsó part Fiatal írók Szövetsége, 2018 116 oldal folyóiratokban, valamint internetes felületeken. Persze lehet vitatkozni azon, mérv­adó-e egyáltalán a szövegek szem­pontjából a megjelenés dátuma, lehet-e ez szerkesztési elv, illetve mennyire számít „korszaknak” egy naptári év. Am mivel hazánkban mostanában nem jelennek meg irányzatokat bemutató, sem úgy­nevezett generációs antológiák, nézzük a dolog pozitív hozadékit. Az utóbbi évek hasonló kiadvá­nyait egymás mellé rakva az olvasó többé-kevésbé átfogó képet kaphat a szlovákiai magyar irodalom álla­potáról. Megtanulhat néhány új nevet, és azt is láthatja, hol tarta­nak irodalmunk nagyjai. Szabadság és szolgaság Barak László idén Madách-díjat kapott Én nem menni lakni kül­föld című verskötetéért, amelyben bizonyos értelemben visszatért a gyökereihez. Versei egyszerre személyesek és közéletiek, ha húzható még határ a magánszféra és a külvilág közé. A kötet címe sokat elárul, és a rontott nyelv sem szorul magyarázatra. Talán nincs is ennél aktuálisabb kelet-európai problémakör, hiszen mindany­­nyian ismerünk olyan családot, amelynek legalább egyik tagja külföldön dolgozik. Barak László jó érzékkel domborítja ki azt a létállapotot, amelyben a szabadság a szolgasággal vegyül. A költői szabadság viszont lehetővé teszi, hogy belebújjon a hazáját elhagyni kényszerülők bőrébe, elképzelheti a befogadó ország polgárainak reakcióit, vagy maradhat krónikási minőségben. Barak mindhárom lehetőséget kiaknázza. Felteszi a kérdést: mit jelent idegennek len­ni, és ki hol számít betolakodónak. Egy egész ciklust tesznek ki a városversek, amelyekben nem a Az antológiában szereplő szerzők ■ Barak László ■ Bodnár Gyula ■ Csillag Lajos ■ Fekete Anna ■ Feliinger Károly ■ Forgács Miklós ■ Forgács Péter ■ Gyurász Marianna ■ H. Nagy Péter ■ Hizsnyai Zoltán ■ Mázik Orsolya ■ N. Tóth Anikó ■ Nagy Hajnal Csilla ■ Németh Zoltán ■ Pénzes Tímea ■ Plonicky Tamás ■ R. Nagy Krisztián ■ Szalay Zoltán ■ Száz Pál ■ Tallósi Béla ■ Tóth Lilith Viktória ■ Tőzsér Árpád ■ Varga Imre ■ Veres István ■ Z. Németh István Szavalóversenyeken is gyakran lát­ni ezeket a jellegzetes, fekete borí­­tós antológiákat tizenéves vers- és prózamondók kezében, mert ahol kötelező egy hazai szerző művét is előadni, ott segítség lehet egy ilyen szöveggyűjtemény. Számomra Fe­kete Anna, Forgács Miklós és Né­meth Zoltán versei, valamint Csil­lag Lajos, N. Tóth Anikó és Tallósi Béla prózái okozták a legnagyobb élvezetet, de a többiek közül is bárkit nyugodt szívvel ajánlhatnék figyelmükbe. Hiszen ne feledjük, hogy ezek a szövegek korábban már átmentek egy rostán a folyó­iratok szerkesztőségeiben. És míg egy önálló kötetbe becsúszhat egy­­egy gyengébb mű a jobbak közé, antológiákban eleve ritkábban for­dul elő ilyesmi. Juhász Katalin Szlovákiai magyar szép irodalom 2018 Szlovákiai Magyar írók Társasága, 2018, 260 oldal klisészerű „máshol jobb” érzése fo­galmazódik meg, hanem ugyanazt a lepukkantságot veszi észre a költő külföldön, amely otthoni életterét is uralja. Barak László 1953-ban született Muzslán, első versköteté­vel (Sancho Panza szomorú) 1980- ban jelentkezett. Eddig húsz önálló kötete jelent meg, ír gyermekverse­ket, prózát és publicisztikát is. Barak László: En nem menni lakni külföld Kalligram, 2017 75 oldal 1 Q -7 r Q Szlovákiai magyar oZ.tr irodalom Szlovákiai Magyar írók Társasága i

Next

/
Oldalképek
Tartalom