Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-19 / 215. szám
w KÖNYVESPOLC ■ 2018. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com Soóky László új kötete Meg a Sátán meg én címmel a napokban jelent meg a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában Soóky László író, kritikus, publicista új drámakötete, amely öt monodrámát, három abszurdot és egy „huncut tragédiát” tartalmaz. A bemutató október 2-án 17 órakor lesz Dunaszerdahelyen, az NFG klubban, a kötetet Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja méltatja, közreműködik Gál Júlia és Jakubecz László. A szerző legutóbb 2016-ban gyűjtött kötetbe öt drámát A kóklerek forradalmai címmel. Ezekben a szlovákiai magyar kisebbségi léttel foglalkozott, hétköznapi kisemberek olykor keserűen vicces történetein keresztül bemutatva a hazai magyar közösség múltját és mindennapjait. Az elmúlt években Soóky László több drámai szövege is színpadra került: A nagy (cseh)szlovákiai magyar csöndet Benkő Géza adta elő, az Egy disznótor pontos leírásából és a Papa különböző hangszereken hegedűiből Lajos András kerekített mesélőszínházat, Jakubecz László pedig a Cseh Tamás dalaira írt Azonos esőben való létezésből készített pódiumjátékot. Láthattuk a Dögölj meg, drágám! című tragikomédiát is. (k) Az apahiány könyve Apa- és hazahiány, otthonkeresés, ez Janega Kornél szép élete. A regény egy felvidéki születésű férfi Eszak-Szlovákiától Vízivárosig tartó, hiányokkal, válásokkal, szorongással kísért útját mutatja be. Egy apa elvesztése nem olyasmi, ami egyszer történik, hanem állandó hiány és seb. Janega Kornélnak valójában többször kell elvesztenie az apját. Amikor elhagyja, amikor végleg eltűnik, amikor halottnak nyilvánítják, amikor ténylegesen meghal. Mindez a harminc év alatt folyamatosan kíséri, megbélyegzi Janega Kornélt. „Harminc év fölött kezdődik a mítoszrombolás. Végignézzük az apa halálát és rájövünk, arra rendeltettünk, hogy másoljuk a szüléink keserű életét. Kálmán Gábor sötéten hömpölygő prózája az elveszett lehetőségekről, a halálról, az elhagyásról szól, egyszóval az életről. Arról pedig tudjuk, hogy ritkán szép” - írta a kisregényről Jászberényi Sándor. Kálmán Gábor 1982-ben szüBesztof szlovmagy irodalom A Szlovákiai Magyar írók Társasága 2003 óta ad ki antológiákat az előző év terméséből, olyan versekből, prózákból, amelyek hazai és magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg, és elnyerték az összeállítók tetszését. Idén huszonöt szerző szövegei kerültek be a 260 oldalas könyvbe. Hosszú évek óta Hizsnyai Zoltán és H. Nagy Péter szerkeszti a Szlovákiai magyar szép irodalom című válogatást, és némiképp a véletlen, illetve az ábécésorrend műve, hogy mely alkotások kerülnek egymás mellé. Ezért nem is szükséges folyamatosan olvasni a kötetet, mert a művek között nincs kapcsolódás. Fel lehet ütni a kedvenc szerzőknél, vagy akár azoknál, akiknek a nevét nem hallotta még az olvasó. Kezdjük is a nemzedékváltással. Sok az új név, a fiatal alkotó a válogatásban, akiknek nincs még önálló kötetük, csak folyóiratokban publikáltak eddig. És lám, milyen fontos ez a fajta jelenlét - Mázik Orsolya, Plonicky Tamás vagy Tóth Lilith Viktória most egy fedél alá kerülhetett Tőzsér Árpáddal, Barak Lászlóval, Feliinger Károllyal. Egyre több szakmabeli vallja, hogy a folyóiratokban való folyamatos közlés, illetve egy-egy ilyen antológiaszereplés ma már fontosabb letett Érsekújvárott. Nova című regényével 2011-ben robbant be a köztudatba, és 2012-ben elnyerte a legjobb elsőkötetesnek járó Bródy Sándor-díjat. 2016-ban jelent meg A temetés című regénye. A Janega Koméi szép élete a harmadik könyve; egy rendkívül tudatosan építkező író kiforrott stílusú, erős és tiszta prózája. Kálmán Gábor: Janega Kornél szép élete Pesti Kaüigram, 2018 198 oldal az önálló kötetnél, főleg a költők esetében, mert ismereden szerzők versköteteit kevesen vásárolják. Vagyis a szerkesztők magukat is beválogatták, ami csak azok számára lehet vitatható, akik nem követik nyomon a munkásságukat. Hizsnyai Zoltán az utóbbi időben ritkán jelentkezik verskötettel, a legutolsó 2010-ben jött ki. Az antológiában szereplő két nagyobb lélegzetű verse viszont olyan erős, burjánzó, karakteres világot tár elénk, hogy gyanítjuk: készül valami a költő oroszlánbarlangjában. H. Nagy Péternek ugyan évente jelennek meg kötetei, néha egyszerre kettő is, ezek azonban irodalomelméleti tanulmányok, esszégyűjtemények, válogatott kritikák és egyéb „elvont” dolgok. Versekkel nem sűrűn jelentkezik. Most sem az ő neve áll a sorok fölött, hanem kitalált nevek (Rachel Wick, Tara Abernathy stb.). Illetve az internet szerint léteznek ők, csak valami egészen mást csinálnak, nincs közük az irodalomhoz. A versek alatt pedig ez olvasható: „H. Nagy Péter gyűjtései”. Különlegesen ra-V Sok az új név, a fiatal alkotó a válogatásban, akiknek nincs még önálló kötetük, csak folyóiratokban publikáltak eddig. finált megnyilvánulás ez: egyszerre rejtőzködés és szereplés. Maguk a versek pedig SF-monológok, ami nem meglepő a tudományos-fantasztikus irodalom megszállottjától. Egészen felkavaró például a Robokalipszis című, amelyben egy hiperintelligens robot a saját halálát közvetíti nekünk. A 25 szerző összesen 13 különböző folyóiratban publikált tavaly, ami jól hangzana, ha nem árulnám el, hogy egyeden ember, a hat helyen is publikáló Feliinger Károly javította fel a statisztikát. Egyébként 14 szerző szövege származik az Irodalmi Szemléből, tizenketten az OPUS-ban jelentek meg (a Szlovákiai Magyar írók Társaságának folyóirata, melyet szintén Hizsnyai Zoltán szerkeszt), hatan a Bárkában, hárman az Alföldben, ketten a Kalligramban (ez meglepően alacsony szám), a többiek pedig más HAZAI SZERZŐKTŐL AJÁNLJUK A történelem utáni nemzedék Adott egy láthatadan generáció, amely mintha a föld felett lebegne. Egy generáció, amely nem próbálta ki, milyen az elnyomás, így nem tudhatja azt sem, mit ér egy igazi forradalom. Egy generáció, amely csak annyit lát a forradalmárokból, hogy az ő életük is unalomba, kiúttalanságba és értelmedenségbe fidlad. Csillag Lajos megírta a végsőkig kiüresedett, Holden Caulfield-szindrómás, történelem utáni generáció regényét, azét a generációét, amely leszarja a saját sorsát. Vagy mégsem? Eljöhet az a pillanat, amikor ezek az önmaguk szemében is olyannyira reménytelen fiatalok előlépnek a „történelem színpadára”? Csak egyeden pillanat, amikor megláthatjuk az arcukat a semmiből előkerülő félautomata torkolattüzének valószerűdenül felvillanó fényében? Csillag Lajos kisregénye egy erőteljes, felzaklató, figyelmet érdemlő prózaírói bemutatkozás arról, mi az ára saját szuperképességünk felismerésének A vágsellyei születésű, jelenleg Budapesten élő Csillag Lajos évek óta aktívan jelen van az irodalmi életben - verseket és elbeszéléseket is olvashattunk tőle folyóiratokban. Emellett grafikusként is tevékenykedik, néhány figyelemre méltó könyvborítót is jegyez. A Túlsó part az első kötete, amelyben saját nemzedékéről mutat elkeserítő képet. Csillag Lajos: Túlsó part Fiatal írók Szövetsége, 2018 116 oldal folyóiratokban, valamint internetes felületeken. Persze lehet vitatkozni azon, mérvadó-e egyáltalán a szövegek szempontjából a megjelenés dátuma, lehet-e ez szerkesztési elv, illetve mennyire számít „korszaknak” egy naptári év. Am mivel hazánkban mostanában nem jelennek meg irányzatokat bemutató, sem úgynevezett generációs antológiák, nézzük a dolog pozitív hozadékit. Az utóbbi évek hasonló kiadványait egymás mellé rakva az olvasó többé-kevésbé átfogó képet kaphat a szlovákiai magyar irodalom állapotáról. Megtanulhat néhány új nevet, és azt is láthatja, hol tartanak irodalmunk nagyjai. Szabadság és szolgaság Barak László idén Madách-díjat kapott Én nem menni lakni külföld című verskötetéért, amelyben bizonyos értelemben visszatért a gyökereihez. Versei egyszerre személyesek és közéletiek, ha húzható még határ a magánszféra és a külvilág közé. A kötet címe sokat elárul, és a rontott nyelv sem szorul magyarázatra. Talán nincs is ennél aktuálisabb kelet-európai problémakör, hiszen mindanynyian ismerünk olyan családot, amelynek legalább egyik tagja külföldön dolgozik. Barak László jó érzékkel domborítja ki azt a létállapotot, amelyben a szabadság a szolgasággal vegyül. A költői szabadság viszont lehetővé teszi, hogy belebújjon a hazáját elhagyni kényszerülők bőrébe, elképzelheti a befogadó ország polgárainak reakcióit, vagy maradhat krónikási minőségben. Barak mindhárom lehetőséget kiaknázza. Felteszi a kérdést: mit jelent idegennek lenni, és ki hol számít betolakodónak. Egy egész ciklust tesznek ki a városversek, amelyekben nem a Az antológiában szereplő szerzők ■ Barak László ■ Bodnár Gyula ■ Csillag Lajos ■ Fekete Anna ■ Feliinger Károly ■ Forgács Miklós ■ Forgács Péter ■ Gyurász Marianna ■ H. Nagy Péter ■ Hizsnyai Zoltán ■ Mázik Orsolya ■ N. Tóth Anikó ■ Nagy Hajnal Csilla ■ Németh Zoltán ■ Pénzes Tímea ■ Plonicky Tamás ■ R. Nagy Krisztián ■ Szalay Zoltán ■ Száz Pál ■ Tallósi Béla ■ Tóth Lilith Viktória ■ Tőzsér Árpád ■ Varga Imre ■ Veres István ■ Z. Németh István Szavalóversenyeken is gyakran látni ezeket a jellegzetes, fekete borítós antológiákat tizenéves vers- és prózamondók kezében, mert ahol kötelező egy hazai szerző művét is előadni, ott segítség lehet egy ilyen szöveggyűjtemény. Számomra Fekete Anna, Forgács Miklós és Németh Zoltán versei, valamint Csillag Lajos, N. Tóth Anikó és Tallósi Béla prózái okozták a legnagyobb élvezetet, de a többiek közül is bárkit nyugodt szívvel ajánlhatnék figyelmükbe. Hiszen ne feledjük, hogy ezek a szövegek korábban már átmentek egy rostán a folyóiratok szerkesztőségeiben. És míg egy önálló kötetbe becsúszhat egyegy gyengébb mű a jobbak közé, antológiákban eleve ritkábban fordul elő ilyesmi. Juhász Katalin Szlovákiai magyar szép irodalom 2018 Szlovákiai Magyar írók Társasága, 2018, 260 oldal klisészerű „máshol jobb” érzése fogalmazódik meg, hanem ugyanazt a lepukkantságot veszi észre a költő külföldön, amely otthoni életterét is uralja. Barak László 1953-ban született Muzslán, első verskötetével (Sancho Panza szomorú) 1980- ban jelentkezett. Eddig húsz önálló kötete jelent meg, ír gyermekverseket, prózát és publicisztikát is. Barak László: En nem menni lakni külföld Kalligram, 2017 75 oldal 1 Q -7 r Q Szlovákiai magyar oZ.tr irodalom Szlovákiai Magyar írók Társasága i
