Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-19 / 215. szám
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2018. SZEPTEMBER 19. ml 10+ 12+ 14+ A valóság és a mágia határán Kornél egyedül él az anyjával egy pesti bérházban, az apját nem ismeri. Ám a nyári vakáció alatt összeismerkedik a házukban egy különös lánnyal, Izával, aki a nagymamájánál nyaral. Iza szerint a kőmajmos házban nem átlagos emberek, hanem üldözött varázslények, mágikók laknak, tehát Koméi és ő is mágikus hatalommal bírnak. Kornél nem igazán hisz neki, de az események meglepően igazolják a kislányt — a házban titokzatos tűz üt ki, és a kőmajmok megsérülnek... Hamarosan Kornél és Iza együtt nyomoz, és a rejtélyek hálójából kirajzolódik Kornél múltja és a ház lakóinak különös története. Sosem tudhatjuk, mi a valóság és mi a mágia - a történet minden részlete a nagy kirakós egy darabja! Tasnádi István ifjúsági regénye 2012-ben elnyerte az IBBY Év Gyerekkönyve díját, 2014-ben tévéfilm készült belőle Fonyó Gergely rendezésében. A könyv most filmes borítóval jelent meg újra. Tasnádi István: A kőmajmok háza. Pozsonyi Pagony 2018. 121 oldal Ha döntesz, akkor lépned kell Ádám imád a háztetők szélén egyensúlyozni. Olyankor mindenki őt figyeli, mégis elrejtőzhet a mutatvány mögé. A vakmerősége eltakarja előle az igazi félelmeit. Mert dönteni nehéz. Ha döntesz, akkor lépned kell. Ádám 13 éves, és ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint megannyi kortársa. Szeretné, ha az édesanyja hazajönne külföldről, ha az édesapja partnerként kezelné. Szeretné, ha a suliban felnéznének rá. Szeretne sok-sok barátot szerezni. És szeremé, ha elég bátorsága lenne megszólítani a szomszéd lányt, aki már régóta tetszik neki. Eddig ismerős a történet, de Ádámmal egyik napról a másikra nagyot fordul a világ, és különleges helyzetbe kerül: miután balesetet szenved, apja egy furcsa, zárt iskolába, az Erődbe küldi, ahonnan, úgy tűnik, nincs kiút. Végül mégis itt tanulja meg, hogyan nézhet szembe önmagával. Wéber Anikó harmadik ifjúsági regénye - hasonlóan, mint Az osztály vesztese és az El fogsz tűnni -a tinédzserek gondjaival foglalkozik: a traumák feldolgozásával, az önértékeléssel, az annyira áhított szabadsággal. És persze a döntésekkel és azok következményeivel. Ebben a könyvben az olvasó is dönthet: a kötet közepén a történet kettéágazik, és választhatunk, hogy melyik úton követjük Ádámot. A rejtélyes Erőd minden titkát azonban csak akkor ismerjük meg, ha Ádámot mindkét útján végigkísérjük. Wéber Anikó: Zuhanórepülés. Tilos az A Könyvek, 2018.340 oldal Szerelemről, másságról, elfogadásról „-Várj csak, tulajdonképpen mit mondtálFlachard-nak? Lehajolok, hogy felvegyem a táskámat meg a többi holmimat. Kicsit megbillenek, de sikerül nagyjából függőleges helyzetben maradnom. Rátámaszkodom Monique-ra. Monique a botom.-Azt mondtam neki, hogy ezer okból lehet szeretni vagy tisztelni a fogyatékosokat, de csak azért semmiképpen sem, mert fogyatékosok. Lehetünk például viccesek, helyes srácok, konyhaművészek, jó fejek. De lehetünk síkhülyék is. Síkhülyék, mint bárki más. Se jobban, se kevésbé. Szóval megfelelő okból tiszteljen bennünket, igazgató úr. Na, hát ezt mondtam Flachard-nak. Ügy nagy vonalakban. ” Vlad új srác a suliban. Ha ül, csak a gyönyörű szemét látja az ember, a szemébe lógó huncut tincsét, elbűvölő mosolyát. De ha feláll és elindul, a térdei összekoccannak, a mozgása rendezeden, egyen, súlya ingatag: születésétől fogva mozgássérült. A jópofa, érzékeny és szókimondó fiú gyorsan barátokra tesz szén, akik szíwel-lélekkel mellé állnak, hogy megvalósíthassa álmát. A szép szőke Lou is ott van közöttük, csakhogy vele kapcsolatban Vlad többre vágyik, mint egyszerű barátságra... Séverine Vidal és Manu Causse friss hangú, szívmelengető története szerelemről, barátságról, másságról, elfogadásról mesél, meg arról, hogy még ha két lábbal is (alig) áll az ember a földön, attól még elérheti a csillagokat. Séverine Vidal - Manu Causse: Bicebóca szívek Könyvmolyképzö Kiadó, 2018. 160 oldal Doppelurbanológ iá Egy kicsit viszontagságos volt az egyik legnagyszerűbb kortárs szerző, China Miéville indulása a magyar könyvpiacon - írtuk csaknem három éve a Patkánykirály recenziójában. ABas-Lag trilógia első része, a Perdido pályaudvar, végállomás az Ulpius-háznál, a második része, az Armada pedig a Galaktika Könyvek sorozatban jelent meg; ezt követően - hosszabb szünet után - az Agavénál lelt tartós otthonra a szerző. Két fontos regény (Konzulváros, Kraken) kiadását Miéville első regénye, a Patkánykirály követte (időközben a Galaktikánál megjelent a Bas-Lag trilógia cikluszáró kötete, a Vastanács 2016-ban). A 2009-es noir detektívregényre, A város és a város között fordítására kilenc évet vártak az olvasók, idén jelent meg. Az egyik vonal a regényben egy meggyilkolt fiatal lány ügyének folgöngyölítése, a másik pedig egy nyomozás a két egymásba fonódó, mégis szigorúan elkülönülő városállamhoz, Beszelhez és U1 Qomához kapcsolódó legendák, összeesküvés-elméletek és rejtélyek útvesztőjében. Az ismereden fiatal lány halála megváltoztatja a nyomozást vezető, tapasztalt Tyador Borlú felügyelő életét, és a két városállam sajátos viszonyára is hatással van, mivel a lány mindkét helyen megfordult, és kellemeden kérdéseivel rendesen felkavarta az állóvizet. Miéville regényeinek egyik fő erénye a könyvről könyvre történő kísérletezés, ami gondos és kidolgozott világépítéssel társul. A város és város között — egyebek mellett - a látás és percepció ideológiailag vezérelt és ellenőrzés alatt tartott módozataira épül. A másik városállamból betüremkedő utcák, terek, épületek és emberek láttalanítása elsajátítható képesség: az átnézés, ádépés Beszelből U1 Qomába, vagy fordított irányba áthágásnak minősül, amit szigorúan büntet a határmezsgyén működő ellenőrző és büntető szerv, a Kontroll. Különös kihívást jelent, ha egy besz polgár átkerül U1 Qomába, a látogatás előtt kurzuson készítik fel: „(...) „Mintha Philip K. Dick es Raymond Chandler szerelemgyerekét Franz Kafka nevelte volna fel.” Los Angeles Times ■ I h ' • * :iB[flH A város és a város között China Miéville i n , föyonft .1 !••> ? ' ,j ■: vwtmwm !, ! I ;j íj* í|| II# 1—*?* . fi f r -;"* afave > kénytelen láttalanítani az összes ismerős helyet, ahol az egész életét leélte, miközben meg kell tanulnia látni az összes olyan szomszédos épületet, amelyeket egész életében minden erejével próbált nem észrevenni”. Egy U1 Quoma-szimulátorban manipulált képekkel és vizuális stresszt alkalmazva érik el a kívánt hatást. Ennek megfelelően a helyiek életének rítusait (mindkét oldalon) meghatározza ez a fiira térszerkezet és abszurd térkezelési gyakorlat; a polgárok egész egyszerűen nem veszik észre, nem látják a mellettük létező másik várost. Ezt a palimpszesztszerű rétegzettséget protokollok, eljárások, ellenőrzések szervezik és irányítják - a hatalmi ideológiát és rendet mindkét helyen egymással versengő szubkultúrák, anarchisták, naciona-CHINA MIEVILLE China Tom Miéville az angol fantasy-irodalom új nemzedékének egyik kiemelkedően tehetséges fenegyereke, akinek művei elnyerték az Arthur C. Clarke-, a Brit Fantasy- és a Hugo-díjat is. 1972. szeptember 6-án született az angliai Norwich-ban, majd London ban nőtt fel. Cambridge-ben szociálantropológiát tanult, a London School of Economics-ban tudományos fokozatot szerzett nemzetközi kapcsolatokból, ösztöndíjjal a Harvardon is tanult. Első könyve, a Patkánykirály 1998-ban jelent meg. Saját műveire a weird fiction megnevezést használja, melynek gyökerei klasszikus ponyva- és horrorirodalomban keresendők. Tagja a New Weird irodalmi mozgalomnak, melynek célja a fantasy-irodalom elmozdítása a Tolkient másoló tucatfantasytől. listák, unionisták stb. próbálják lebontani. Az elmúlt évtizedek kelet-európai rezsiméinek politikai valósága is visszaköszön a könyvben. A városok között átfedett zónák (dissensusok) alakultak ki, a határ egyik városhoz sem tartozik, de rálátást enged mindkét városra. Ezen a szűk határhelyen tevékenykedik az orwelli Kontroll, amely a két várostól függetlenül, korládan hatalommal bíró ellenőrző szervként funkcionál Beszelben és U1 Qomában, valamint a regény fő konspirációs elmélete is a határmezsgyéhez kapcsolódik, ahol a legenda szerint egy harmadik, láthatadan város, Orciny húzódik meg. A határon egyensúlyoz, menekül a gyilkosság fő gyanúsítottja, aki, akárcsak Schrödinger macskája, kvantummechanikai szuperpozícióba kerül. Nem véledenül történik hivatkozás a regényben Michel Foucault francia filozófusra, a transzgresszió, a határséttés, a tudás és a hatalom elszánt kutatójára. Miéville - ebben a regényében - is határokat feszeget. A világokat összekötő átjáróknak fontos szerepe van a fantasykönyvekben, de Miéville regényében az átjárásnak, átjárhatóságnak nagyon egyedi, invenciózus megoldását kapjuk. A térbeli összefüggések felfüggesztésének leleményességére már az Armadában is rácsodálkoztunk, de a tárgyalt regényben sokkal hangsúlyosabban domborodik ki a téma, és felöleli a városlakók antropológiájának finom részleteit is. Á két fiktív, kelet-európai városállam egyedi architektúrájának ötletét kiaknázó könyv az olvasót is megdolgoztatja, jóval többet nyújt, mint egy szimpla krimi. Juhász Viktor fordítónak nem ez az első találkozása Miévillelel, most is igényes, megbízható munkát végzett. A kilenc éve megjelent A város és város között Angliában is újra reflektorfénybe került: a regényből a BBC2 négyrészes tévésorozatot készített idén áprilisban. Sánta Szilárd China Miéville: A város és város között Agave Könyvek, 2018 384 oldal
