Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-18 / 214. szám
2 I KOZELET 2018. szeptember 18. | www.ujszo.com Kiska: A gyilkosság óta alig változott valami DEMECS PÉTER Pozsony. Ismét Szlovákiába látogatott az Európai Parlament (EP) tényfeltáró bizottsága, amely azt próbálja felmérni, milyen állapotban van a Ján Kuciak ás Martina Kuinírová meggyilkolása kapcsán indított vizsgálat, milyen intézkedéseket foganatosítottak az illetékesek az újságírók védelméért, javult-e az oknyomozé újságírók helyzete az országban, illetve a korrupcióellenes harc. Az EP bizottsága úgy, mint az első, júliusi látogatásakor most is találkozott a civil szervezetek, újságírók képviselőivel, de fogadta őket Andrej Kiska államfő is. Ma a főügyésszel, a belügyminiszterrel, az országos rendőrfőkapitánnyal tárgyalnak. Az államfő optimista Kiska tegnap díjazta, hogy a delegáció ismét Szlovákiába látogatott, s hogy az Európai Parlament érdeklődik az itteni események iránt. „Kaptam egy kérdést, mennyire bízom a kettős gyilkosság ügyében indított vizsgálatban. Andrej Kiska államfő az Európai Parlament bizottságával való találkozó után RÖVIDEN Nem egyezett meg a ZAP és a VSZP Pozsony. Még mindig nem egyezett meg a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) és az Általános Egészségbiztosító (VsZP) az új szerződésük feltételeiről. Ha a feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk, akkor decembertől az orvosi rendelők nem nyújthatnak egészségügyi ellátást a VsZP ügyfeleinek. A tárgyalások már múlt héten hétfőn megkezdődtek, de a VSZP egyelőre nem volt hajlandó teljesíteni a ZAP követeléseit. VSZP szerint a ZAP célja, hogy a médián keresztül nyomást gyakoroljanak rájuk. Sajtóközleményben továbbá kiemelték, hogy a tárgyalások még nem értek véget, és az új ajánlatukban havi 500 eurós Azt válaszoltam, meggyőződésem, hogy a rendőrség legjobb emberei dolgoznak ezen az ügyön, s hiszem, hogy ezt a gyilkosságot sikerül felderíteni - mondta a bizottság tagjaival való tárgyalás után Kiska. - Azt is kérdezték, milyen lépéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy visszanyerjük az állampolgárok állam iránti bizalmát. Azt kellett mondanom, hogy nem sok emelést ígértek azoknak a rendelőknek, melyek legalább 1200 bejegyzett ügyféllel rendelkeznek. További egyeztetés ma délután várható a két fél között. (nar) Fico: nyugdíjplafon vagy petíció Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke tegnap kijelentette, ha a parlamentben nem sikerül alkotmányba foglalni a nyugdíjplafont, akkor pártja csatlakozik a szakszervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, akik referendum kiírását akaiják elérni. Fico kijelentette azt is, tudomásul veszi, hogy a Híd nem támogatja a javaslatot. Az ellenzékkel folytatott egyeztetések alapján viszont lát esélyt az alkotmánytörvény megszavazására. (le) Kassán tartott tegnap közös kormányülést a cseh és a szlovák kabinet. Egyebek mellett megegyeztek, hogy a két ország a jövőben együttműködni fog a védelmi tenderek során. (A kormányhivatal felvétele) minden változott. Nem látunk működőképes rendőrséget, független rendőri felügyeletet.” Az újságírókkal való találkozó során elhangzott, hogy bár a szlovák kormányt hozott bizonyos változásokat, lecserélte a kormányfőt, a belügyminisztert és a rendőrfőkapitányt, csak kevesen bíznak benne, hogy a gyilkosságot sikerül felderíteni. (TASR-felvétel) Többen emlékeztették a küldöttség képviselőit, hogy Kuciak meggyilkolása után sem állt le az újságírók megfélemlítése. Példaként említették Marian Kocner vállalkozót, aki letartóztatása előtt nemegy újságírót megfenyegetett, megpróbált lejáratni - emiatt a Sme napilap riportere bűnvádi feljelentést is tett ellene -, ám a rendőrség ez ellen egyszer sem lépett fel határozottan. Uj jelentést készítenek A bizottság tagja, a holland Sophia in't Veid, az EP liberálisok és demokraták szövetségéből (ALDE) lapunknak elmondta: a látogatásról újabb jelentést fognak kidolgozni, amely vélhetőleg ugyanolyan kritikus lesz, mint az előző. „Az utóbbi időszakban megtapasztaltuk, hogy egy igazságnak nagyon sokféle magyarázata lehet, attól függően, kinél próbálunk rákérdezni bizonyos dolgokra. Ezért is döntöttünk úgy, hogy visszatérünk Szlovákiába, és megpróbálunk személyesen utánajárni annak, mennyire változott meg a helyzet a legutóbbi látogatásunk óta” - mondta Veid, aki - saját bevallása szerint — nem túl optimista azután, hogy hallotta, a közszolgálati RTVS- ből a vezetés miatt több újságíró távozott, s hogy újabb és újabb botrányok kerültek napvilágra, melyekkel kapcsolatban mindig a volt belügyminiszter, Robert Kalinák neve merül fel. „A látogatásunkról, észrevételeinkről ismét készítünk egy átfogó jelentést, amelyről vélhetőleg még idén tárgyalni fog az Európai Parlament” - fűzte hozzá a holland EP-képviselő. A bizottság egyébként Szlovákiából Máltára utazik, ahol Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolása kapcsán indított vizsgálat iránt fognak érdeklődni. Seföovic az EB élére törne BUGÁRANNA Marói Őeftovió uniós biztos tegnap bejelentette, megpályázza az Európai Bizottság (EB) elnöki posztját. Radovan Geist, az Euractiv elemzője azonban nem lát reális esólyt a szlovák diplomata sikerére. Brüsszel. Sok múlik a jövő évi európai parlamenti választások kimenetelén. A 2014-es választások óta a szavazás nemcsak a pártok közötti erőviszonyok átrendeződéséhez vezethet, de a bizottság elnöki funkcióját is a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltje töltheti be. Ez a folyamat csúcsjelölti rendszerként vált ismertté, lényege tehát, hogy minden európai párt kinevez egy csúcsjelöltet, akit alkalmasnak talál az EB vezető posztjának betöltésére. Ez a pozíció 2019 őszén szabadul fel, amikor Jean- Claude Juncker mandátuma lejár. Ha a legtöbb szavazatot például az Európai Néppárt (ÉPP) kapja, akkor csúcsjelöltje, Manfred Weber lehet az EB új elnöke - kinevezését még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A néppárt fölénye azonban korántsem garantált, épp ellenkezőleg, a Sargentini-jelentés megszavazása kiverte a biztosítékot a párt egyes tagjainál, és feltehetően a választóknál is. Soföovii ringbe szállt A szocialisták pártja (S&D), mely jelenleg a második legerősebb párt a parlamentben, októberi kongresszusa után dönti el, kit választ csúcsjelöltjének. Éppen ebbe a párton belüli versenybe szállt be tegnap Maros Sefcovic, akit támogattak cseh, lett, litván, magyar, len-Maroä Sefőovié gyei, román, szlovák, ciprusi és máltai kollégái. Seßovic ezzel teljesítette a jelölés fő kritériumát, ami 8+1 tagállami párt támogatását írja elő. A versenyből kimarad az olasz származású Frederica Mogherini, az Európai Unió jelenlegi külügyi biztosa, aki nem mutatott érdeklődést semmilyen magasabb pozíció iránt a jövőben. Seféoviö vetélytársaként emlegetik Frans Timmermanst, az EB holland alelnökét, de ő még nem jelentette be nevezési szándékát. A belső verseny eredményét december elején közli a párt, tehát akkor derül ki, sikerült-e Seféovicnak megszereznie a csúcsjelölti nominációt. Tegnapi beszédében Sefcovic hangsúlyozta, hogy az Európai Unió több kihívás előtt áll, példaként említette a migrációt, a globalizáció okozta növekvő egyenlőtlenséget a gazdagok és a szegények között, illetve az életszínvonalbeli különbségeket a nyugati és keleti tagállamok között. Geist: Kicsik az esélyek Radovan Geist, az Euractiv elemzője szerint a tény, hogy Sefcovic bejelentette, hogy indul a csúcsjelöl(TASR-felvétel) ti pozícióért nem meglepő, mivel a pártban jól ismerik őt és tisztelik munkásságát. „Elméletileg vállalhatná a vezető pozíciót, kellő tapasztalattal rendelkezik, és megfelelően tudná képviselni a szocialista értékeket a bizottság elnökeként” - nyilatkozta lapunknak Geist. Sefcovic jelölése szerinte azért is érdekes, mert a Smer nem éppen közkedvelt az európai szocialisták körében. Hangsúlyozta, ha a reális esélyeket vesszük figyelembe, akkor viszonylag alacsony a valószínűsége, hogy Seícoviő sikerrel jár. „Első lépésben maga mögé kellene állítania az egész pártot, amire eleve nincs sok esély. A szocialistáknak továbbá meg kellene nyerniük a választásokat, ami szintén nem valószínű” - folytatta a szakértő. Az európai pártok esélyeiről még korai találgatni, az azonban bizonyos, hogy az eddigi unalmas EP- választások teljesen új dimenziót kapnak. Szakértők szerint várhatóan erősödni fog az euroszkeptikusok, szélsőségesek és nacionalisták hangja, melyhez nagyban hozzájárul a brexit, a menekültválság és a magyar jogállamiságot bíráló Sargentinijelentés elfogadása.
