Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-12 / 210. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szomorkás argentin tangó Kis országok is képesek nagy gazdasági gondokat produkálni A rgentína újra bajban. Ez a mondat nem annyira meglepő, tekintve, hogy az argentin gazdaság szinte minden évtizedben összeomlik egyszer. Az utolsó nagy összeomlást 1998 és 2002 között élte át, akkor az argentin GDP 28 százalékkal csök­kent, és a lakosság fele a szegénységi küszöb alá süllyedt. A teljes állam­csődöt csak a Nemzetközi Valutalap segítségével tudta az ország elkerül­ni, ennek ellenére az argentin kor­mány viszonya a valutaalappal ko­rántsem volt felhőtlen. De 2005 után többé-kevésbé még így is rendező­dött Argentína gazdasági helyzete, és az elmúlt évtizedben az országról in­kább pozitív híreket lehetett hallani. Az utóbbi hónapokban viszont is­mét jöttek a negatív szalagcímek. Az argentin peso árfolyama tavasz óta folyamatosan esik, az elmúlt hetek­ben már senki sem bízott az argentin valutában. A török gondok miatt a befektetők elkezdték kivonni tőké­jüket a feltörekvő országok piacairól, és jelenleg Argentína az egyik legse­bezhetőbb gazdaság ebben a cso­portban. A magas infláció, az állandó költségvetési és folyó fizetési mér­leghiány kombinációja nem túl von­zó a befektetők számára, akik még jól emlékeznek a legutóbbi argentin pénzügyi válság következményeire. És persze jól emlékszik az összeom­lásokra Argentína lakossága is, ezért inkább amerikai dollárban tartja megtakarításait. így könnyen pánik alakult ki a pénzpiacon, ami ahhoz vezetett, hogy a peso elvesztette ér­tékének több mint felét az amerikai dollárral szemben. A helyzet súlyosságát mi sem bi­­zonyítjajobban, hogy az argentin kormány ahhoz a Nemzetközi Valu­taalaphoz fordult, amely a legutóbbi pénzügyi válság óta közutálatnak ör­vend az országban. Mivel azonban a pánik miatt a tőke rohamtempóban kezdett kiáramlani, a vezetés június­ban nem látott más megoldást, mint egy 50 milliárd dolláros készenléti hitelcsomag felhasználását a valuta­alaptól. A helyzet még így sem sta­­bilizálódott, ezért augusztus végén az argentin kormány az ígért hitelcso­mag gyorsabb folyósítását kérte. A pénzpiacok ezt úgy értékelték, hogy Argentína helyzete még rosszabb, mint gondolták, és a peso kiárusítása még inkább felgyorsult. A legújabb argentin válság egye­lőre nem érint minket itt, Közép- Európában, de újabb intő jele annak, hogy a feltörekvő országok csoportja milyen sérülékeny. Míg a befektetők ma Argentínára és Törökországra koncentrálnak, a bajok fontosabb or­szágokra is kiterjedhetnek. A Gold­man Sachs befektetési bank elemzői ezeknek az országoknak a „törékeny ötös” nevet adták, és ebbe a csoport­ba olyan nagy gazdaságok is beletar­toznak, mint Brazília, India vagy In­donézia. A feltörekvő országok nagy része az elmúlt évtizedben külföldi valutában felvett hitelekkel erősítette gazdasági növekedését, és ez kiszol­gáltatottá teszi őket a nemzetközi pénzpiacokkal szemben. A deviza­hitelek állománya ezekben az orszá­gokban eléri a 9 billió amerikai dol­lárt, és ebből 1,5 billió visszafizetése esedékes a következő két évben. Ahogy Argentína példája is mutatja, nem kell sok ahhoz, hogy a befekte­tők körében kitörjön a pánik. A mai, erősen integrált világgazdaságban kis országok is képesek nagy gondokat produkálni, ezért jó lesz vigyázó szemünket Argentínán tartani. Fuldokolnak az argentinok az adósságban (Lubomír Kotrha karikatúrája) Werthertől Papagenóig SÁNTA SZILÁRD B eszéljünk felelősségteljesen az öngyilkosságról! - így lehetne röviden összefoglalni azt a kezdeményezést, amely azt akarja elérni, hogy a britek másképp beszéljenek az öngyilkosságról. A nyílt levél 130 aláírója közt írókat, színészeket, szerkesztő­ket, közszereplőket - például London polgármesterét, Sadiq Khant - talá­lunk. A felhívást az összes médiában dolgozónak címezték, azzal a kéréssel, hogy oly módon változtassanak az öngyilkosság ábrázolásán, hogy az összhangban legyen a jelenség mai, modem értelmezésével. A médiában használt nyelv és képek alakítják a világhoz, egy-egy jelenséghez való vi­szonyunkat, ezért különösen fontos, hogy az újságírók és a szerkesztők tudatosítsák a befolyásolás mértékét, és érezzék a felelősség súlyát. Világméretű jelenségről van szó, évente több mint 800 ezer öngyilkos­ság történik, ehhez jön még sok millió sikertelen öngyilkossági kísérlet. A médiatudósításokban az utóbbi években számos érzékeny területen történt előrelépés, például nagyobb megértéssel és szakértelemmel be­szélnek faji, nemi, vallási stb. kérdésekről - emlékeztetnek a felhívás szerzői. Érezhető előrelépés történt a megváltozott munkaképességűekről vagy a mentális zavarokkal küszködőkről szóló tudósításokban is. Ehhez képest az öngyilkosságról való beszámolók, hírek még mindig egy elavult nyelvet és káros sztereotípiákat használnak. A részletező leírások az utánzó típusú öngyilkossághoz, a Werther­­effektus kiváltásához vezetnek - mint ismert, Goethe regénye, Az ifjú Weither szenvedései öngyilkossági hullámot váltott ki. Különösen veszé­lyeztetettek a fiatalok, akiket könnyebben „fertőz” meg a médiában be­mutatott öngyilkosság. Kerülni kellene a „gyors”, „fájdalommentes”, „hatékony” stb. szavak használatát, és gondolni kell a hozzátartozók fáj­dalmára. Ugyancsak felülvizsgálatra szorulnak a nyelvi kifejezések: az „öngyilkosságot követ el” azt sugallja, valaki bűnt követett el, amit gyak­ran az önző, gyáva, vallástalan stb. jelzők használata kísér. A hírességek haláláról szóló tudósitások fokozott figyelmet igényelnek, mivel az ő halálukat követően sokkal nagyobb a valószínűsége az utánzó típusú öngyilkosságoknak. Az Egyesült Államokban Robin Williams szí­nész öngyilkosságát követő hónapban 10%-kal ugrott meg az öngyilkos­ságok száma. Csínján kell bánni az ok-okozati találgatásokkal is, a legtöbb esetnél nem tudjuk, mi volt a pontos kiváltó ok, elképzelhető, hogy több tényező együtt vezetett az öngyilkossághoz. Áz átgondolt nyelvhasználatnak és tudósításnak is szerepe lehet abban, hogy az öngyilkosság kockázata mérséklődjön, és Mozart A varázsfuvo­lájának szereplőjéhez, Papagenóhoz hasonlóan megbirkózzanak a nehéz­séggel. Az így elgondolt píszít nem temetni, hanem tanulni kell. FIGYELŐ Kötelező populizmus A cseh Lidove noviny a populista erők történelmi sikeréről ír a Svéd Demokraták választási eredménye kapcsán. Máris szóba került a „svexit”, vagyis hogy Svédország esetleg kiléphet az EU-ból. A minta gyakorlatilag egész Európában ugyanaz - emeli ki a lap. A hagyo­mányos pártoknak a jövő májusi európai parlamenti választásokon vagy adniuk kell valamilyen vá­laszt a populizmusra, vagy retori­kájukat erőteljesen a populistáké­hoz kell közelíteni. Akárhogy is lesz, mindenképp egy új Európa jön létre. A belga De Tijd című lap szerint újabb figyelmeztető lövés a svéd választások eredménye az EP- választások előtt. A bevándorlási válság egész Európa politikáját uralja, és a válaszok egyelőre hiá­nyoznak. Minden bevándorlásel­lenes nézeteket hangoztató párt számára garantált a siker 2019-ben. Ahogy az már több európai ország parlamentjében megvalósult, ez a fejlemény az Európai Parlament erőviszonyait is komolyan fel fogja borítani - véli a belga új ság. (MTI) Orbán korlátlan hatalmat épített, egy megbélyegzést ezért elvisel Európa végre védekezik - írta a Sargentini-jelentés kapcsán a Süddeutsche Zeitung című német lap. Az EU eddig tétlenül nézte, hogy egyik tagállama a jogállamiságból szánt szándékkal kicsúszik, de az Eu­rópai Parlament végre meg akaija mutatni, hogy ellenáll Magyaror­szágnak. A jelentés sorsának alaku­lásában döntő szerepe van az Európai Néppártnak, amely megosztott az ügyben, ezért a néppárti frakció ve­zetője, a pártcsalád csúcsjelöltségére pályázó Manfred Weber nagy és ta­lán a legfontosabb politikai próbaté­tel előtt áll. Weber eddig Magyaror­szág csodálójának számított, és min­dig megvédte Orbánt, most viszont az észak- és nyugat-európai keresztény­­demokraták bizalmának megőrzése érdekében bizonyítania kell, hogy a szívén viseli az EU értékeit. A magyar kormányfő messzebbre távolodott a liberális demokráciától, mint ahogy azt sokan sejtik, ezért Weber csak akkor lenne hiteles, ha komolyan többséget szervezne Or­bánnal szemben - írta a lap. „Az eu­rópaiak uniója rendelkezik fegyve­rekkel, hogy megvédje az alapot, amelyen nyugszik, és a legfőbb ideje használni e fegyvereket” - zárul a kommentár. Orbán csak nyerhet A The Wall Street Journal szerint viszont Orbán Viktor valószínűleg sértetlenül fog kikerülni az európai parlamenti szavazásból, függetlenül annak eredményétől, mert kiváló ér­zékkel fel tudja mérni a nyugati de­mokráciák tűréshatárát. Ä lap ki­emelte: Orbán csaknem korlátlan ha­talmat épített ki Magyarországon az-, zal, hogy liberális nemzetközi elit­klubként támadta az Európai Uniót, most azonban éppen ezen elit egyes tagjaitól vár védelmet. A cikk szerint Orbán várhatóan ígéretet tesz egyes kifogásolt intézkedések módosításá­ra, „mert mindig tudta, hogy mikor kell meghátrálnia a szankciók elke­rülése érdekében” - idézett a lap egy európai néppárti illetékest. Hangsúlyozták azonban: Orbán számára tulajdonképpen az is kedve­ző, ha végül megszavazzák a jogál­lamisági eljárás megindítását, ugyanis az csak egyfajta politikai megbélyegzés, mert nem valószínű, hogy sikerülne végül szankciókat is elrendelni, ahhoz ugyanis a tagálla­mok egyhangú támogatására lenne szükség. A Politico brüsszeli hírportál arról írt, hogy Manfred Weber kihátrált Orbán Viktor mögül, mondván, a magyar kormányfőnek kompro­misszumkészséget kell mutatnia pél­dául a civil szervezetek vagy a Közép­európai Egyetem (CEU) ügyében. A Politico rámutat: Orbán az esetek többségében két lépést tett előre, majd egyet hátra. Olasz szakítás A Magyarország elleni uniós szankciók megszavazásával az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt szövetségesével, a Ligával akar leszámolni a La Re­­pubblica című olasz lap elemzése szerint. A lap úgy látja, az Öt Csillag a Sargentini-jelentés európai parla­menti megszavazására készül, hogy látványosan szembehelyezkedjen a Ligával, mivel ennek vezetője, Matteo Salvini Orbán Viktor ma­gyar kormányfő politikai szövetsé­gese. Az Orbán elleni szankciók támo­gatásával az M5S szabad utat en­ged a Ligával való végső leszámo­lásnak - írta a La Repubblica. Hoz­zátette: ha a két olasz kormánypárt szakít Brüsszelben, az a közös ró­mai paktumuk végét jelentheti. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom