Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-12 / 210. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Náci jelkópeket használó tüntetők Gigászi orosz hadgyakorlat Összesen 300 ezer katonát, 1000 repülőt, helikoptert, mintegy 36 ezer páncélost vetnek be A távol-keleti hadgyakorlat mérete lenyűgöző és egyben elrettentő (TASR/AP) Berlin. A német rendőrség ki­hallgatott legalább tíz embert, aki náci jelképeket és jelmon­datokat használt egy hétfői tün­tetésen Halléban. Ezenkívül nyomozást folytatnak a tünteté­sen történt olyan incidensek ügyében, amelyekben egyes demonstrálok leköptek rend­őröket, illetve dulakodtak velük. A mintegy 450 fős tüntetés része annak a kelet-németországi so­rozatnak, amely egy-egy német férfi bevándorlók általi chem­­nitzi, illetve kötheni megölése váltott ki. (MTI) Megint öngyilkos merénylet törtónt Kabul. Mintegy 30-an vesztet­ték életüket és 130-an megsebe­sültek egy öngyilkos merénylő robbantásában Afganisztánban - közölte Attaullah Kogani, Nan­­garhar tartományi kormányzó­jának szóvivője. A robbanás a keleti fekvésű Dzsalalábád és az egyik pakisztáni határátkelő kö­zött futó autópályán tüntetők tö­megében történt. A Pakisztánnal határos Nangarhar tartomány Afganisztán egyik legforron­­góbb térsége. Idén számos ön­gyilkos merényletet és a helyi székváros, Dzsalalábád elleni fegyveres támadást hajtottak végre a szélsőségesek. (MTI) Vizsgálatot kérnek a román szocdemek Bukarest. A román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) felhívást intézett az illetékes állami intézmények­hez, hogy indítsanak vizsgálatot azon információk ügyében, me­lyek szerint a román kormány ellen irányuló tüntetéseket kül­földről finanszírozzák. A PSD közleménye azt követően látott napvilágot, hogy a kormányhoz közel álló luju.ro portál egy tényfeltáró cikket közölt, amely szerint az augusztus 10-i kor­mányellenes tüntetést külföldről finanszírozták, illetve az erő­szakos cselekményeket a-szer­­vezők provokálták ki. (MTI) Szír erőkre csapott le az Iszlám Állam Damaszkusz. Legkevesebb 21 szíriai kormánykatona és velük szövetséges milicista vesztette életét az Iszlám Állam rajtaüté­sében Szíria délkeleti részén. A támadás a Damaszkusztól kb. 100 km-re fekvő sivatagos ré­szen történt, amely a terrorista­­csoport utolsó bástyája a térség­ben (az ország alig 3 százalékát tartják az ellenőrzésük alatt). A környék július 25-e óta a kor­mányerők és a dzsihádisták közti elkeseredett harcok színhelye, ekkor indította ugyanis a terro­ristacsoport összehangolt táma­dását a Damaszkusz fennhatósá­ga alatt levő esz-Szuveida ellen, ahol jelentős drúz kisebbség ta­lálható. A harcoknak eddig 250 halálos áldozata volt. A szíriai belháborúnak már több mint 350 000 halálos áldozata van. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A hidegháború óta nem látott méretű hadgyakor­latba kezdett tegnap az orosz hadsereg az Urálon túli Cugol gyakorlótéren, a Transz-Baj­­kál területen. A Vosztok-2018 elnevezésű hadgyakorlaton 300 ezer embert, több mint 1000 repülőgépet és helikop­tert, mintegy 36 ezer páncé­lost és egyéb harcjárművet, és mintegy 80 hajét vetnek be. A szeptember 17-éig tartó katonai gyakorlaton a keleti és a központi ka­tonai körzet, az Északi és a Csendes­óceáni Flotta, a légideszantos, vala­mint a légi- és űrerő egységei vesz­nek részt. Hivatalos közlések szerint a manőverekben több mint ezer re­pülőgépet és helikoptert, mintegy 36 ezer harckocsit, páncélozott és egyéb harcjármüvet, továbbá 80 hajót vet­nek be. Csatlakoznak majd hozzájuk kínai és mongol csapatok is. Kína több mint 3000 katonával, mintegy 900 haditechnikai eszköz­zel, 30 repülőgéppel és helikopterrel vesz részt. A szárazföldi erőknél és a flottánál 6-7 ezer kilométeres távol­ságra vezényelnek át csapatokat. Eddig a Zapad vezetett Valerij Geraszimov orosz vezér­kari főnök közölte, a Vosztok-2018 az átcsoportosítások kiterjedésében megelőzi a szovjet fegyveres erők által 1981 -ben megrendezett Zapad- 81-et, amelyen több mint 100 ezer katona, valamint több mint ezer re­pülőgép és helikopter vett részt, egy 650-szer 550 kilométer kiterjedésű területen. A legendás 1981-es Za­pad hadgyakorlat volt a hideghábo­rú korának legnagyobb hadgyakor­lata, ebből adódóan a Vosztok-2018 a II. világháború óta tartott legna-Etiépia és Eritrea vezetői tegnap hivatalosan újra­nyitottak több határátkelőt a két ország között, újabb hangsúlyt adva ezzel a júliusban megindult gyors megbékélési folyamatnak. Addisz-Abeba. Abij Ahmed eti­­ópiai miniszterelnök és Iszajasz Afeverki eritreai elnök Bure régió­ba látogatott el a két országot elvá­lasztó határ térségében, ahol pár hó­napja még a két ország felfegyver­zett katonái néztek farkasszemet egymással, illetve ahol az 1998 és 2000 közötti háborújuk idején kü­lönösen heves harcok dúltak. A ve­zetők ünnepélyes keretek között - 20 év után - újra megnyitottak két át­kelőt. Etiópia és Eritrea vezetői teg­nap az etióp újévet is közösen ün­nepelték. Erre azt követően kerül­hetett sor, hogy Etiópia és Eritrea vezetői az elmúlt két hónapban gyorsan véget vetettek a két ország évtizedekig tartó ellenségeskedésé­nek, és teljes mértékben normali­­zálták kapcsolataikat. A kiegyezés­ről szóló megállapodást júliusban írták alá, majd a felek kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket. Újraindították a két ország közötti repülőjáratokat, és Eritrea bele­gyobb hadgyakorlat. 1981-ben, amikor a hidegháború csúcsán a Szovjetunió egyszerre akart üzene­tet küldeni az ellenséges Nyugatnak és a lázongó lengyeleknek, 150 ezer katona vett részt, és nemcsak egy teljes tankhadsereget vezényeltek Lengyelországba, Gdansk városá­nál, a Szolidaritás központjánál még nagy partraszállást is rendeztek, je­lezvén, hogy van ötletük arra, ha a lengyel pártvezetésnek nem sike­rülne csírájában elfojtania a mun­kásönigazgatás és demokratizáló­dás gondolatát. A tavaly őszi nagy hadgyakorla­ton az orosz hadsereg 100 ezer ka­tonával egy, a balti országok elleni támadást szimulált, idén pedig már két, üzenetértékű gyakorlaton is túl van: augusztus közepén a sajátos helyzetű Dnyeszter-Menti Köztár­saságban a szomszédos Moldova le­­rohanását modellezték, a hónap vé­gén pedig az orosz flotta és tengeré­szeti légierő a Földközi-tengeren hajtott végre gyakorlatot. Kínai erők a Vosztokon A Vosztok-2018 legfontosabb geopolitikai fejleménye, hogy azon Mongólia mellett Kína is részt vesz. A kínai haderő, amely az 1979-es, 30 napos, Vietnam elleni háborúja óta nem háborúzott, értékes harci ta­pasztalatokat szerezhet a Szíriában 2015 óta aktívan háborúzó oroszok­tól, akik az ottani tapasztalataikat már beépítették katonai szakkönyveikbe. „A Népi Felszabadító Hadsereg az egyetlen nagy katonai erő, aminek nincs valódi harci tapasztalata, így lelkesen várja a valódi tanulás lehe­tőségét”-mondta Szung Csung-ping hongkongi katonai elemző. Az orosz kardcsörtetést érdemes más szempontok alapján is vizsgálni. A háromszázezres sereg mobilizálá­sa mindenképpen lenyűgöző teljesít­mény, amely egyben tökéletesen al­egyezett abba, hogy megnyitja ki­kötőit a tengeri kijárattal nem ren­delkező szomszédja előtt. Megkez­dődött a háborús időkből megma­radt taposóaknák eltávolítása is a közös határszakaszon. Eritrea 1993- ig Etiópia része volt, amikor nép­szavazás eredményeképpen, évtize­dekig tartó függetlenségi harc után elszakadt az anyaországtól. Öt évre rá, 1998-ban két háborút is vívtak egymással, majd két év múlva Al­gírban békemegállapodást kötöttek, kalmas az orosz hadsereg anyagi ne­hézségeinek leplezésére is. Pénzhiány és izmozás Bár Oroszország 2015 óta gyakor­latilag két fronton is háborúzik - Szí­riában és 2014 óta Ukrajnában -, a hadsereg költségvetése 2018-ban a gazdasági nehézségek miatt 17 szá­zalékkal csökkent az előző évihez képest. Oroszország pár hónapja át­látszó indoklással elállt attól, hogy saját fejlesztésű ötödik generációs vadászgépekkel szerelje fel hadsere­gét, aminek még a legújabb orosz csodatankra, a nyilvános bemutató­ján egyből lerobbanó T-14-esre sincs pénze. Az anyagi gondok nem csak a hadsereg modernizációjának leállí­tásán érződnek. A France 24 jelenté­se szerint 2014, az ukrajnai háború kezdete óta 20 százalékot esett vissza a hivatásos állományúak életszínvo­nala. Persze a válságtüneteket a la­kosság még a hadseregnél is jobban érzi. A hétvégén tömegtüntetéseken amelynek feltételeit azonban később az etiópiai kormányok elutasították. Eritreától eltérően Etiópiában nem a Gergely-naptárt, hanem a nyugati világban a 16. századig használt Julián-naptárhoz hasonló időszámí­tást alkalmaznak, és emiatt itt szep­tember 11 -én lépnek a 2011. évbe. Az etióp kalendárium szerint egy év 13 hónapból áll. Afrika szarván az idő mérése is eltér a megszokottól: a na­pok nem éjfélkor, hanem pirkadatkor kezdődnek. (MTI) tiltakoztak Oroszországban a nyug­díjkorhatár emelése ellen - Putyin döntése alapján a férfiak nyugdíjkor­határát 60-ról 65 évre emelték, mi­közben az orosz férfiak várható élet­tartama mindössze 66 év. A gyakor­lat tehát annak bizonyítására is szol­gálhat, hogy a növekvő társadalmi feszültségek ellenére, melyek még Putyin kikezdhetetlennek tűnő népszerűségét is megtépázták, igenis van értelme a hadseregre költeni. Azért van okunk aggódni Azért aggodalomra is bőven van ok. Az oroszok mégiscsak 300 ezer fős hadsereget, 36 ezer harckocsit és két teljes flottát mobilizálnak, ami­hez fogható méretű mozgósítás kizá­rólag egy totális európai háború, vagy egy koreai atomkonfliktus esetén le­hetne indokolt. A gyakorlat arra utal­hat, hogy a következő időszakban az orosz külpolitika agresszívabbá vál­hat, Szíria után más konfliktusokba is beavatkozhat. (MTI, index, 444.hu) Trump elnök újra találkozik Kimmel Washington. Donald Trump amerikai elnök újabb csúcstalál­kozóra készül Kim Dzsong Un­nál, az észak-koreai vezető kéré­sére -jelentette be Sarah Hucka­­bee Sanders, a Fehér Ház szóvi­vője. A találkozót abban a levél­ben kérte az észak-koreai vezető, amelyet az amerikai elnöknek küldött. A levélről a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott: „na­gyon meleg hangú, nagyon po­zitív”. Hozzátette: készen állnak a találkozóra, „az egyeztetések már meg is kezdődtek”. Az első csúcstalálkozóra Donald Trump és Kim Dzsong Un között az idén júniusban, Szingapúrban került sor. Amerikai elemzések szerint a két politikus viszonya valame­lyest megromlott azóta, mert Washington szerint Phenjan vo­nakodik felszámolni atomfegy­verzetét. Sanders úgy fogalma­zott, Phenjan bizonyos diplomá­ciai gesztusai egyengetik az utat egy újabb csúcstalálkozóhoz. Ilyen gesztusként jelölte meg há­rom amerikai fogoly szabadon bocsátását még májusban és a koreai háborúban (1950-1953) életüket vesztett amerikai kato­nák földi maradványainak repat­riálását a múlt hónapban. (MTI) Beköszöntött a béke Afrika szarván .Jobbra Eritrea elnöke, balra az etióp kormányfő. Lassan megbékélnek. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom