Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-08 / 207. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. szeptember8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kabulban járt a Pentagon főnöke Kabul. Az afganisztáni fővárosba, Kabulba érkezett James Mattis amerikai védelmi miniszter. Találkozott Asraf Gáni afgán elnökkel, akivel az afgán kormány és az ellene fegyveres felkelést folytató tálib lázadók közötti béketárgyalások lehetőségeiről beszélt. Az amerikai védelmi tárca vezetője és az afgán államfő megvitatta az afganisztáni békefolyamat kilátásait, Washington dél-ázsiai stratégiájának kedvező hatásait, a reformokat az afgán biztonsági erőkön belül, a közelgő afgán parlamenti és elnökválasztásokat, a terrorizmus elleni harcot és a párbeszédet Pakisztánnal. (MTI) Életveszélyben a brazil elnökjelölt Sao Paulo. Rendkívül sok vért vesztett és ezért életveszélyes állapotban került a kórházba a megkéselt Jair Bolsonaro szélsőjobboldali brazil elnökjelölt - közölték orvosai, miután hosszadalmas, de sikeres műtéttel sikerült stabilizálniuk a politikus állapotát. A támadás csütörtökön érte Bolsonarót Juiz de Fora városában tartott kampányrendezvényén. A rendőrség elfogta a késelőt. Brazíliában október 7-én elnökválasztást tartanak, továbbá megválasztják a parlamentet és a szövetségi tagállamok kormányzóit is. A választási kampány augusztus 15-én kezdődött. Bolsonaro mintegy 3 évtizede politizál a brazil kongresszusban. (MTI) Svéd választások: kárt okoz a swexit London. Londoni pénzügyi elemzők szerint igen komoly növekedési áldozattal járna a „swexit”, vagyis Svédország esetleges kilépése az Európai Unióból. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdaságipénzügyi elemzőműhely, az Oxford Economics közgazdászai a holnapi svédországi parlamenti választások elé időzítve végeztek modellszámításokat a swexit gazdasági hatásairól. Jóllehet a svéd közvéleményben nincs többségi támogatottsága a kilépésnek, ám az EU-ellenes Svéd Demokraták párt, amelynek népszerűsége jelentősen nőtt, a választások után népszavazást akarazEU-tagságról. (MTI) Mianmar elutasítja a jogsértéseket Rangun. A mianmari kormány elutasította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megállapítását, amely szerint hatáskörében áll kivizsgálni azokat az állításokat, hogy a mianmari hadsereg súlyos jogsértéseket követett el a rolling) a muszlint kisebbség tagjaival szemben. A mianmari kormány korábban kétszer is elutasította, hogy az ICC-nekjoghatósága van a délkelet-ázsiai ország felett, azzal érvelve: Mianmar nem részese az ICC létrehozásáról szóló szerződésnek. (MTI) Iránban dőlhet el Szíria jövője Ezrek tiltakoztak az ellenzéki Idlíb tartományban a szíriai hadsereg várható offenzívája ellen Egységbe forrva: Putyin orosz, Róháni iráni és Erdogan török elnök (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Tegnap Teheránban tanácskozott a szír ellenzéket támogató török, valamint a Bassár el-Aszad elnök kormányát támogató iráni és orosz elnök. Erdogan tűzszünetet sürgetett, Putyin elutasította javaslatát. Recep Tayyip Erdogan török elnök a vérontástól óvott a szíriai lázadók kezén lévő utolsó erősségben, a Törökországgal határos Idlíb tartományban, ahol a szíriai kormányerők offenzívát készítenek elő, és hozzátette, hogy nem tudnak több menekültet befogadni. Haszán Róháni iráni elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai jelenlétnek véget kell vetni Szíriában. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig kijelentette, hogy a szíriai kormánynak joga van ahhoz, hogy visszavegye az ellenőrzést az ország területe felett. Putyin a „terroristák” kiűzését szorgalmazta az északnyugat-szíriai tartományból, ahol küszöbön áll a Bassár el-Aszad elnök vezette arab ország hadseregének offenzívája. Az orosz államfő szerint a terroristák jelenléte Idlíbben veszélyt jelent a térség lakóira. A tartomány a felkelők utolsó bástyája a polgárháború dúlta Szíriában, ahol Törökország a lázadókat, Oroszország és Irán a kormányerőket támogatja. Erdogan a találkozón azt mondta, a tűzszünet jelentős eredménye lehetne a teheráni egyeztetésnek. Az orosz elnök viszont kijelentette, ellenzi a tűzszünetet, mert a Dzsabhat Fatah es- Sám dzsihádista csoport - korábban an-Nuszra Front - és az Iszlám Állam dzsihádista szervezet harcosai is jelen vannak a felkelők utolsó enklávéjaként számon tartott Idlíbben, és ők nem részesei a békefolyamatnak. A tartományban becslések szerint tízezer kormányellenes fegyveres, köztük sok szélsőséges van. Ezrek tiltakoztak a felkelők ellenőrzése alatt álló szíriai Idlíb tartományban a kormányerők várható offenzívája ellen. Az emberek a tartomány azonos nevű székhelyén vonultak utcára ellenzéki csoportok zászlaját lobogtatva és olyan táblákat tartva a magasba, amelyen többek között ilyen feliratok voltak olvashatók: „Idlíbi polgár vagyok, jogom van méltóságban élni!”. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) aktivistahálózat szerint hozzávetőleg tízezren vettek részt a tüntetésen, amelyre a tartomány egészéből és a lázadók ellenőrizte szomszédos területekről is érkeztek emberek. Idlíbben hozzávetőleg 3 millióan ének, sokan közülük a polgárháború dúlta Szíria más részeiből menekültek oda. A szíriai kormányerők korábban Idlíbbe szállították azokat a felkelőket, akik megadták magukat, de nem voltak hajlandóak a szíriai kormány fennhatósága alatt élni. Légitámadás érte Idlíb tartomány déli részeit és a vele szomszédos Hama tartományi északi részét tegnap - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A légitámadás néhány órával a Teheránban zajló csúcstalálkozó előtt történt. Az OSDH szerint a támadások a fegyveres lázadók állásait célozták Hama és Idlíb tartományokban, lerombolták az Ahrár as-Sám nevű szervezet egyik főhadiszállását al-Habít városa mellett, és több áldozat is van. Szerbia és Koszovó: marad a harag Orosz szakadárok: új elnökük van A várakozásokkal ellentétben végül nem találkozott egymással Alekszandar Vucsics szerb és Hashim Thaci koszovói elnök Brüsszelben, miután előbbi lemondta a tárgyalást, mondván, annak most nincsenek meg a minimális feltételei. Brüsszel. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője külön-külön kétoldalú megbeszélést folytatott a szerb és a koszovói elnökkel. A találkozók után kiemelte, hogy továbbra is nézetkülönbségek vannak a felek között, de bízik abban, hogy a következő hónapokban sikerül jogilag kötelező érvényű megállapodásra jutni a két ország kapcsolatának normalizálásáról. Közleményében ugyanakkor arról tájékoztatott: a következő brüsszeli találkozóra még szeptemberben sor fog kerülni. Marko Djurics, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője elmondta, Vucic a koszovóiak „hazugságaira, megtévesztéseire és fenyegetésére” válaszul döntött a találkozó lemondása mellett. Hozzátette, még nem tudni, hogy mikor folytatódhat a párbeszéd. Az EU hetedik éve közvetít Belgrad és Pristina között, korábban pedig az uniós csatlakozás egyik előfeltételeként szabták meg a viszony normalizálását, amelyről a felek ugyan 2013-ban megegyeztek, de sok előrelépés azóta sem történt. A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrad ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Á szerb elnök júliusban célzott arra, esetleg elcserélnék Koszovó északi, zömében szerbek lakta részét Szerbia déli, albán többségű területével. Hashim Thaci koszovói elnök is tett erre utalást. Nem kizárt, a szerb elnök ma elutazik Koszovóba. Kadri Veseli koszovói házelnök kijelentette: Pristina ugyan engedélyezte a szerb elnök látogatását, de ez az engedély bármikor visszavonható, ha a helyzet instabillá válna. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter fenyegetésnek minősítette a koszovói házelnök kijelentését, azt üzente Veselinek: semmi lépést ne tegyen a szerb elnök ellen, mert ha bármi történik Vucsiccsal Koszovóban, mindenki tudni fogj a, ki a felelős. (MTI) Kijav. A szakadár Donyecki Népköztársaság „népi tanácsa” Denisz Pusilin parlamenti elnököt nevezte ki a köztársaság új ideiglenes vezetőjének az augusztus 31-én pokolgépes merényletben meghalt Olekszandr Zaharcsenko helyére. A merénylet napján Dmitro Trapeznyikov „miniszterelnök-helyettes” vette kezébe átmenetileg a „köztársaság” vezetését. Az új vezető, a 37 éves Pusilin kinevezéséről szóló dokumentumot a sajtójelentés szerint a szakadár terület képviselőinek többsége támogatta. A donyecki „parlament” előrehozott választásokat írt ki november 11-re, amelyen új törvényhozási képviselőket és új vezetőt választanak a szakadár ország élére. (MTI) Izrael közel 80 km hosszú, 9 m magas betonkerttést épít libanoni határára. Az izraeli hadsereg bejelentette, egy 11 km-es szakasz már elkészült a kamerákkal és érzékelőkkel felszerelt betonkerítésből, jogszerűen, a nemzetközi fegyverszüneti vonal mentén. A határ megerősítésének két oka volt: egyrészt védelmet nyújt az izraeli civileknek a határ túloldalán lévő mesterlövészektől, másrészt megakadályozza a szélsőséges síita Hezbollah harcosainak beszivárgását Izraelbe. Izrael és Libanon között legutóbb 2006-ban dúlt háború. (TASR/AP) Kérdéses hajtóvadászat Berlin. Kételkedik a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) abban, hogy valóban hajtóvadászat zajlott külföldiek ellen Chemnitzben augusztus végén egy gyilkosság után, amellyel Németországba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Hans- Georg Maassen, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője elmondta, hogy osztja a szélsőjobboldali hajtóvadászatokról szóló médiajelentésekkel kapcsolatos kételyeket. „Az alkotmányvédelemnek nincsenek megbízható információi arról, hogy történtek ilyen hajtóvadászatok” - tette hozzá a BfV elnöke. Azzal a több televízióban bemutatott és az interneten megjelent videófelvétellel kapcsolatban, amelyen tüntetők üldöznek egy külföldinek tartott férfit, elmondta: nincsenek bizonyítékok arra, hogy a felvétel eredeti. „Jó okok szólnak amellett, hogy célzottan hamis információról van szó, amely valószínűleg azt szolgálja, hogy elterelje a nyilvánosság figyelmét a chemnitzi gyilkosságról” - mondta Maasen. A hajtóvadászatról szóló beszámolók a szászországi nagyváros központjában augusztus 26- án tartott, nem bejelentett tüntetésen történtekre vonatkoznak. ABild napilap akkor azt írta, hogy a demonstrálok csoportja dühöngő tömeggé változott. A nem bejelentett tüntetésen történtek jellemzésére Angela Merkel kancellár is használta a hajtóvadászat kifejezést. Steffen Seibert, a kancellár szóvivője tegnap kitérő választ adott arra a többször feltett kérdésre, hogy Angela Merkel szerint le kell-e mondania a szavait megkérdőjelező nemzetbiztonsági vezetőnek. Csupán annyit mondott, hogy Hans-Georg Maasennek „fontos és felelősségteljes feladata van”. (MTI)
