Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-04 / 179. szám
14 KIÁLLÍTÁS Szép válogatást ad Frida Kahlo életművéből a mexikóvárosi múzeumból kölcsönzött műveket felsorakoztató tárlat a Magyar Nemzeti Galériában, de sokat nem tesz annak érdekében, hogy igazán közel hozza az alkotót a befogadóhoz. Sokáig azt hitte, a legfurcsább ember az egész földkerekségen. Egy erre vonatkozó, találó idézettel indítja útjára a látogatót a Magyar Nemzeti Galéria tárlata, a Frida Kahlo alkotásaiból rendezett, Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás. Különc is volt, a maga módján a mexikói festőművésznő: gyermekkorában járványos gyermekbénulás támadta meg, később buszbalesetet szenvedett, ami miatt többször meg kellett műteni a gerincét. A szerencsétlenség következtében elszenvedett medencesérülés miatt később háromszor vetélt el. Talán éppen ezért fordult a festészet felé, amelyet az embert próbáló megrázkódtatások közepette sem adott fel (édesanyja egy olyan szerkezetet is vásárolt neki, amellyel a betegágyában fekve alkothatott), s amely egyfajta exhibicionizmus felé lökte. Kegyeden sors, ez jutott Frida Kahlónak. Magára is a szenvedés tárgyaként tekintett, ezt sugallja A törött oszlop című tárlatnyitó kép, amely ha nem is a legismertebb, az egyik legmegrázóbb önportré a korpuszban. A mellkas két részre válva, a gerincoszlop ripityára törve, a keletkezett konstrukciót pedig szíjak fogják össze - így ábrázolta magát a 20. századi mexikói festőművészet ikonja, akinek az olajfestPRESSZÓ ■ 2018. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com KtJtfo.Vh Dona Rosita Morillo, 1944 (Photo credit: ©Erik Meza/Javier Otaola - ©Archivo Museo Dolores Olmedo, © Banco de Mexico, Diego Rivera Frida Kahlo Museums Trust, Mexico, D.F. by SIAE 2018) i A törött oszlop 1944 (Photo credit: Erik Meza/Javier Otaola, © Banco de Mexico, Diego Rivera Frida Kahlo Museums Trust, Mexico, D.F. by SIAE 2018) A kegyetlen sors mény alkotásának idejében egészségügyi okok miatt acélfűzőt kellett viselnie. Az alkotásról ugyanakkor egy elegáns fehér szoknyát viselő asszony nézi a befogadót: az arca fájdalmas istenanyáé, az emlői vonzó fiatal asszonyéi. A szegek, amelyek kérész tül szaggatják testének legkülönbözőbb pontjait, akár a keresztény kultúrkör szenvedéstörténetéhez kapcsolhatók. A Nemzeti Galéria 35 festményt szerzett meg az első magyarországi Frida Kahlo-kiállításra, azonban a tárlatcímmel ellentétben nem kizárólagos mesterműveket. A bemutatás abból a szempontból kifejezetten hagyománykövető, hogy lineáris sorrendben tárja elénk az alkotó életútját, alkotói periódusai is a legkorábbitól a legvégsőig váltják egymást, miközben részben - jószerivel írásosan - Mexikó történetét is reprezentálja a kiállítás. Az Alicia Galant című portré, amely Frida barátnőjét ábrázolja, látványosan kidolgozott, szépen elsimított munka, de nem szegezi a látogatót maga elé. A kéz - amely az 1930-as évek alkotása, s amely ezúttal nem festmény, hanem ceruzaábrázolás - realisztikus pontosságú portré a testrészről, ebből következően tanulmányrajznak is bediene. Azzal, ahogyan Frida megalkotta, kiemelte a hétköznapiság világából, egyetemesebb, emelkedettebb jelleget kölcsönzött neki. Frida Kahlót lehet nem szeretni is, de Dona Rosita Morillo portréja mellett nehéz könnyedén elsétálni. Ahogy azt a kiállítás kurátora, Lantos Adriána művészettörténész helyesen elgondolta és szavakba öntötte, a vastag, összenőtt szemöldökű mexikói festőművésznő családtagokat, barátokat megörökítő alkotásai talán nem nyújtanak olyan elsődlegesen különleges, túl nagy esztétikai élményt, mint más művei. Ezért kerülhetett az említett portré két olyan társa közé, amelyeket egyértelműen túlszárnyal. A napbarnított bőrű, fehér hajkoronájú idős asszony képe precízen realisztikus, egyúttal festőién szép. Ott van benne az öregek figyelme, tűpontossága, leleményessége, miközben a kép nagyon is csendes, hallgatag — egyáltalán nem hivalkodik. Akárhogy is, Frida egyediségét még-i Frida Kahlo kék selyemblúzban. A fotót magyar származású Nickolas Muray készítette. A két művészt évekig tartó szerelmi, illetve szexuális kapcsolat kötötte össze. Amikor Muray rájött, hogy Kahlo számára nem volt több, mint szerető, elhagyta a festőnőt. (Fotó: Making Her Self Up, 16 June -14 November 2018. Sponsored by Grosvenor Britain & Ireland, © Nickolas Muray Photo Archives, © 2017 Banco de México, Fiduciary of the Trust of the Diego Rivera and Frida Kahlo Museums, Av. 5 de Mayo, No. 2, Col. Centro, Del. Cuauhtémoc, CP 06000, Mexico City.) ► A hímzéssel és a kis haranggal díszített vörös bőrcsizma. (Fotó: Making Her Self Up, 16 June -14 November 2018. Sponsored by Grosvenor Britain & Ireland, Photograph Javier Hinojosa. Museo Frida Kahlo, © Diego Riviera and Frida Kahlo Archives, Banco de México, Fiduciary of the Trust of the Diego Riviera and Frida Kahlo Museums.) Frida Kahlo magánélete Frida Kahlo magánéletét, személyes tárgyait mutatja be a londoni Victoria és Albert Múzeum novemberig látható tárlata, amelynek anyagát először állítják ki az alkotó szülőhazáján kívül. A Frida Kahlo: Making Fier Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be Kahlo mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol a hányatott sorsú festőművész 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Férje a házat a mexikói államnak ajándékozta, itt működik a Frida Kahlo Múzeum. A kiállításon bemutatják Frida Kahlo ruháit, ékszereit, festményeit, családi fotóit, levelezését, fűzőit és műlábát is. ,A lábon kínai hímzéssel díszített vörös bőrcsizmát viselt Kahlo, még egy kicsiny harang is van rajta, hogy még trendibb legyen. Miért járjon ronda lábbal, elvégre Frida Kahlo festőművész volt” -mondta Circe Henestrosa mexikói társkurátor. A német fotográfus apa - akinek szülei erdélyi zsidók voltak - és mexikói anya gyermekeként született mm Kahlo hatéves korában kapott gyérmekbénulást, lába deformálódott. Halála előtt egy évvel jobb lábát sk amputálni kellett, ekkor készült jjjg számára a műláb, amelyet egyfajta I műtárggyá változatott. Tizennyolc évesen szenvedett sú- B lyos buszbalesetet, ekkor sérült meg a gerince, és szinte egész életében | fűzőt kellett viselnie. Több gerinc- H| műtéten is átesett, és az 1950-es jjl években tolószékbe kényszerült. A Ijj buszbaleset miatt fel kellett hagynia jljj orvosi tanulmányaival, ekkor kéz- I dődött művészi karrierje. 1928-ban * csadakozott a baloldali mexikói művészek csoportjához, ahol megismerkedett későbbi férjével, Diego Rivera festővel. „Ez volt a kezdete művészi kar- F rierjének, de ez volt a kezdete fi- 16 J zikai leépülésének is” - mondta Gro: Henestrosa, aki 2012-ben rende- Hint zett kiállítást Kahlo ruháiból a Kék Ban Házban. Rivii
