Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-04 / 179. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. AUGUSZTUS 4. ÉLETUTAK Í5| iscsak az adja, hogy szörnyű testi és Diego Rivera honfi- és pályatársá­val kötött viharos házassága okozta lelki fájdalmai ellenére - talán terá­piás jelleggel - folyamatosan magát festette újra. Az önkreáció a létezés kifejezését adja: az életnek, amely prózaian rövid és nehéz, a teljes megélését. Némelyik kép éppen emiatt vállaltan erotikus, mások a fájdalmas boldogságot hirdetik. Frida Kahlo képei azt üzenik, vala­miképpen túl kell tennie az ember­nek magát a megpróbáltatásokon. Sugallják, ha lehetedennek is tűnik, nagy erőfeszítéssel sikerülhet a tra­umaoldás. A szürrealizmust súroló képek közül a nonfiguratív A kör, valamint a Reményt vesztve a leg­beszédesebb, a Csak néhány apró késszúrás kifejezetten felkavaró. Örülni kell annak, hogy százti­zenegy évvel a születését követően első ízben érkezett Frida Kahlo­­kiállítás Magyarországra. Az alkotó életútja, amelynek a tárlatszervező domináns szerepet szánt, színes és izgalmas, ezért készült belőle Salma Flayek főszereplésével a Frida című filmdráma. De, mint minden élet­mű, Kahloé is körvonalazhatatian, ennélfogva felesleges túlzott sze­repet szánni a legapróbb életrajzi történéseknek Az alkotások meg­követelik az egyéni olvasatot, erre viszont kevés lehetőséget kínál a galéria. Ahhoz, hogy ez megvaló­suljon, túl kell lépni a művészet magaskultúrába fektetett, már-már sznobista határain: az informáci-Diego és én, 1944, Magángyűjtemény (© Banco de Mexico, Diego Rivera Frida Kahlo Museums Trust, Mexico, D.F. by SIAE 2018) ós szövegdobozokat csak halvány iránymutatóként kellene értelmez­ni, a kiállítást pedig nem feltétlenül a kijelölhető úton - különösen nem végig rohanva, a tömegmozgást át­véve - kellene megismerni. A művész egykori mexikóvárosi otthonában, a legendás kobaltkék­re meszelt Kék Házban (La Casa Azul) a különböző, Frida Kahlo ko­rabeli berendezéssel meghagyott kis termekben, a műhelyszobában, ne­tán a halottas ágyát tartalmazó bi­zarr hálószobában egyszerűbb közel kerülni a Kahlo-jelenséghez. Ott a maga természetességében, az ott­hon intimitásában tárul fél mindaz, ami az alkotót meghatározta. Bu­dapestre a szelíd prüdéria, a nagy­fokú kitárulkozás paradoxona teljes valójában nem érkezhetett meg. De az, aki jobban elmélyed a Frida Kahlo-életműben, mondjuk egyéb képek kinyomozásával, a magyarul is olvasható könyvek elolvasásával, így sem fog nagyot csalódni.-*• Reményt vesztve, 1945 (Photo credit: ©Erik Meza/Javier Otaola - ©Archivo Museo Dolores Olmedo) Mészáros Márton egyik ruhája (Fotó: Making Her Self Up, • 14 November 2018. Sponsored by r Britain & Ireland, Photograph Javier © Diego Riviera and Frida Kahlo Archives, México, Fiduciary of the Trust of the Diego id Frida Kahlo Museums. Önarckép Mexikó és az Egyesült Államok határán, 1932 (Fotó: Making Her Self Up, 16 June - 14 November 2018. Sponsored by Grosvenor Britain & Ireland, (c) Modern Art International Foundation (Courtesy Maria and Manuel Reyero). Henestrosát családi szálak fűzik Kahlóhoz, nagynénje tagja volt a festőművész baráti körének, és ő volt az, aki Kahlo híres élénk színű, mexikói indiánok készítette blúzait és ruháit az ország déli részén lévő Oaxaca államból a fővárosba vitte a festőművésznek Az indián viselet­tel akarta Frida Kahlo megmutatni mexikói identitását. „A festőmű­vész nagyon nőies volt, nem enged­te, hogy fogyatékossága határozza meg személyiségét” - hangsúlyozta Henestrosa. (MTI) A Casa Azul Mint ahogy a spanyol felirat hirdeti: 1929 és 1954 között ebben a házban lakott Frida Kahlo és Diego Rivera, a híres mexikói festő házaspár, amely azonban a házassági hűséget soha nem tartotta magára nézve kötelezőnek. A Casa Azulnak (Kék ház) is nevezett épület Mexikóváros Coyoacán negye­dében áll, és ma múzeumként szolgál. Itt láthatók Frida festményei, személyes tárgyai, könyv- és szoborgyűjteménye. Ebben a házban állították ki a sokat szenvedett Frida ruha­kollekcióját is, amelyet sokáig, csaknem 50 évig zárva tartottak a ház fürdőszobájában. A Casa Azulban készített a házas­párról több képet a magyar származású Nickolas Muray, akivel viszonya volt a nőkhöz is vonzódó Fridának, és 1937- ben ugyancsak ebben a házban talált menedékre a Sztálin elől menekülő LevTrockij. Egy rövid affér után Frida a Casa Azul közelében egy sarokház­ban szállásolta el a menekülőt, állítólag Diego pénzén vásárolta a házat, amelyet odaajándéko­zott Trockijnak. Frida Kahlo a háza kertjét sze­rette nagyon, itt merített erőt, amikor elviselhetetlen fájdalmai voltak, itt, a sárga kerti asztal­nál itta kávéját. Frida hamvait is a Kék házban, egy Kolum­busz előtti időkből származó edényben őrzik, (ug) A Casa Azul az egykori tulajdonos megható életéről mesél. Itt élt és szenvedett, itt alkotott és szeretett Frida Kahlo. Festményei, rajzai fájdal­mairól, vetéléseiről, műtétjeiről és idealizmusáról tanúskodnak. Kahlo gipszkötése, amelyet hátgerincműtétje után hordott és festett meg Frida szobája (Fotók: wikimedia/ Rod Waddington, SITA/AP, TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom