Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-27 / 198. szám
8 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2018. augusztus 27. I www.ujszo.com Etnikai tisztogatás fenyegeti Indiát? Indiai állampolgár vagy illegális bevándorló? (TASR/AP-feivétei) SHASHI THAROOR Közel négymillió állampolgár válhat jogfosztottá Indiában, mivel hiányoznak az állampolgárok jegyzékéből. Hetvenegy évvel India felosztása után és 47 évvel azt követően, hogy a volt Kelet-Pakisztánból Banglades lett, a szubkontinens zavaros földarabolásának egyik öröksége újra kísért az országban. Az állampolgárok nemzeti jegyzékének közzététele által kiváltott válság az indiai Asszám államban 4 millió lakos állampolgárságát - és jövőjét - kérdőjelezi meg, s azzal fenyeget, hogy aláássa a békét a térségben. Itt maradt probléma 1947-ben a távozó britek vallási alapon osztották fel Indiát: létrehoztak egy muszlim államot, Pakisztánt, a muszlim többségű tartományokból India keleti és nyugati részén. 1971-ben a pakisztáni hadsereg brutális népirtási kampánya nyomán tízmillióan menekültek Indiába, Kelet-Pakisztán kivált, és megalakult Banglades. Amikor India ebben a háborúban győzelmet aratott Pakisztán felett, a menekültek nagy része a frissen függetlenné vált Bangladesbe ment, és azok, akik Indiában maradtak, könnyen asszimilálódtak. A következő években több millió menekült érkezett Bangladesből. A gazdasági nehézségek és a túlnépesedés elől menekültek. Míg az indiai Nyugat-Bengál államba érkező bevándorlók könnyen beolvadtak a társadalomba, azoknak, akik az északkeleti Asszám államban telepedtek le - tekintettel a nyelvi, kulturális és vallási különbségekre -, sokkal nagyobb kihívásokkal kellett megküzdeniük. A fold és a munkahely elvesztése valós veszély volt, ezért a múlt század ’80-as éveiben a dühös asszámi diákok tömeges tiltakozásokat szerveztek, melyek gyakran erőszakba torkollottak. Asszám szinte irányíthatatlanná vált. A bengáli muszlim bevándorlócsoportok brutális mészárlásai - az 1983-as összesen 3000 áldozatot követelt, az asszámi Nellie falu és más falvak lakosainak halálával végződött - megmutatták, milyen súlyos a válság. Végül 1985-ben, Radzsiv Gandhi miniszterelnöksége idején, az asszámi egyezmény vetett véget a feszültségnek azzal az ígérettel, hogy mindenkit deportálnak, aki 1971 után illegálisan érkezett ebbe a térségbe Bangladesből. Könnyebb volt azonban megígérni, mint végrehajtani. A következő években a bíróságoknak mindössze pár ezer illegális bevándorlót sikerült azonosítaniuk, miközben körülbelül 20 millióra becsülték a számukat. Az asszámi egyezmény betartására nem volt konkrét cselekvési terv, ezért a probléma a következő évtizedekre is megmaradt. Az új kormány 2014-ben megválasztották a radikális hindu-nacionalista kormányt, élén Narendra Módival és az Indiai Néppárttal (BJP), és a folyamat újjáéledt. Amikor a bíróság által vezetett és a kormánytámogatást élvező- gyakorlat a végéhez közeledett, júliusban egy másik tervezettel álltak elő. Egy olyan listával, melyen azok szerepeltek, akik be tudják bizonyítani, hogy a felmenőik 1971 előtt is asszámiak voltak. A BJP úgy tesz, mintha ez egy semleges eljárás lenne, közben hangsúlyozza, hogy az egészet a Legfelsőbb Bíróság felügyeli - valójában az „idegenek” azonosítását ünnepli. Ez a lépés egyáltalán nem elfogulatlan, mivel meghatározza, ki birtokolhat földet, ki dolgozhat, és ki szavazhat a Néppárt irányította Asszámban. És lehet az összeírás végső formája bármilyen - még mindig van idő fellebbezni a megállapításai ellen és kijavítani a hibákat -, már most világos, hogy akiket végül kizárnak, túlnyomórészt vagy teljes mértékben bengáli muszlimok lesznek. Ténylegesen elhangzott, hogy a fő cél a parlamenti választások előtt minél több bengáli muszlimot megfosztani a szavazati jogától. Egy közel 30 milliós államban, ha négymillió állampolgárt megfosztanak a szavazati jogától, az nagymértékben befolyásolja a választások eredményét, merthogy az indiai muszlimok körében a Néppárt támogatottsága gyér. Csakhogy szinte lehetetlen megkülönböztetni a bangladesi muszlimot az indiai ben-Afőcél a parlamenti választások előtt minél több bengáli muszlimot megfosztani a szavazati jogától. gáli muszlimtól. Egy ilyen lépés jogi következményeit-hogy ilyen sok lakost fosszanak meg a szavazati jogától - még ki kell értékelni, és bírósági eljárások várhatók. Mindenesetre az összeírásból kimaradt bengáli muszlimok a szavazati jognál többet is veszíthetnek. Néhányan arról beszélnek, hogy Bangladesbe deportálhatják őket. Nincs semmilyen kétoldalú megállapodás a deportálásról, és Banglades egyértelműen fogalmazott: nem vállal felelősséget azokért, akik nem az ő területén tartózkodnak. Indiának nem lehet érdeke, hogy migrációs válságot robbantson ki, vagy ami még rosszabb, deportálásra kényszerítsen Bangladesbe, egy olyan országba, amelyik egyike azon kevés szomszédos országoknak, amellyel a BJP vezette indiai kormány jó kapcsolatot ápol. Mégis előfordulhat, hogy az összeírásból kimaradt lakosokat elűzik Asszámból - annak ellenére, hogy több mint négy évtizedig éltek ott -, és nem kapnak menedéket. Olyan javaslat is elhangzott, hogy helyezzék el őket ideiglenes táborokban, amíg visszatérhetnek Bangladesbe. Az emberi jogok védelmezői hallani sem akarnak erről a megoldásról, mivel attól tartanak, hogy az a nap soha nem jön el. Még fontosabb kérdés, valóban igazolható-e az, hogy megfosztanak embereket olyan jogoktól, melyeket gyakorolhattak a demokratikus Indiában életük nagy részében. Az összeírás nyomán keletkezett válság eddig erőszakmentes, de egyre nagyobb a feszültség, így annak a kockázata is nő, hogy erőszak lesz a vége. A kormány nehéz döntések előtt áll. Az 1971 óta tartó probléma kezelésére valóban az 1985-ös egyezmény a legjobb megoldás 2018-ban? Az indiai kormány ignorálhatja-e azok szabadságjogait, akik több mint négy évtizede az országban élnek? Bármennyire dicséretes is az indiai szuverenitás és állampolgárság védelme, vajon ez igazolja-e azt, hogy milliókat taszítanak a teljes bizonytalanságba? Bármit hangoztatnak szenvedélyesen mindkét oldalon, nincsenek egyértelmű válaszok ezekre a kérdésekre. Annyi azonban tisztán látszik, hogy most, amikor már a néppárti többség komoly aggodalomra ad okot, az összeírással kapcsolatban születendő kormányhatározat alakítani fogja a zűrzavaros indiai demokrácia jövőjét - vagy jó, vagy rossz irányba. © Project Syndicate
