Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-24 / 196. szám
6 KULTÚRA 2018. augusztus 24. | www.ujszo.com „Ki vagyok ón, hogy elemezzek?" John Malkovich zenéről, színházról és egy olyan filmről, amelyet unokáink sem fognak látni JUHÁSZ KATALIN Decemberben lesz 65 éves, több mint száz film van a háta mögött, néhánynak producere, egynek rendezője is volt. Színpadon is játszott már elmebeteget, szoknyavadászt és diktátort is, októbertől pedig egy szexuális zaklatással vádolt hollywoodi producert alakít. Ma Pozsonyban lép fel egy regényrészlettel, amelyet szimfonikus zenekar kísér. John Malkovich sajtótájékoztatóján jártunk. Report on the Blind (Jelentés a vakokról) című zenés felolvasóestjével John Malkovich 2016 óta járja a világot. A komolyzenét és irodalmat összekapcsoló projektet egy argentin író, Emesto Sabato Hősökről és sírokról című regényének egyik fejezete ihlette, melyet Alfred Schnittke huszadik századi orosz zeneszerző Concerto for Piano and Strings (Concerto zongorára és vonósokra) című műve egészít ki. Malkovich elmondta, hogy maga választotta az aláfestő zenei anyagot Sabato novellája mellé, mert a két műben nagyon sok közös vonást talált. A Viva Musical fesztivál záróeseménye lesz ez ma este a Régi Vásárcsarnokban, az orosz Anastasya Terenkova zongoraművész és az olasz I Solisti Aquilani zenekar közreműködésével, akik az est első részében egy Sosztakovics- és egy Sollima-művet is előadnak. John Malkovichtól nem áll távol a Classic, , ^modern! (Juhász László felvétele) John Malkovich Pozsonyban humor és az önirónia, elég, ha a John Malkovich-menet című filmre gondolunk, arra, hogy az ünnepelt sztár beengedte „saját agyába” Charlie Kaufman forgatókönyvírót, hogy ott szemtelenül kutakodjon, míg a címszereplő önmagát játssza, nem tudva, mi történik vele, mi pedig nagyokat kacagunk ezen. 2015-ben leforgatta a 100 Years (100 év) című filmet, amelyet soha nem fogunk látni, de még az unokáink sem, ugyanis egy kinyithatatlan, golyóálló, üvegajtós széfben pihen, amely csak 2115-ben nyílik ki magától. A négyszereplős film cselekménye szigorúan titkos - Malkovich írta a sztorit, és a minden marhaságra kapható Robert Rodriguez rendezte. Nehéz eldönteni, hogy egy zseniális viccről van-e szó, vagy nagyon is komoly üzenetről a mából a jövőbe. Fel is tettük ezt a kérdést Malkovichnak, aki így válaszolt: „Franciaországban, ahol sok időt töltök, megismerkedtem egy konyakkészítő cég tulajdonosával. XIII. Lajos Cognac néven egy olyan italt kezdtek gyártani, amely száz évig érlelődik. Nagyon izgalmasnak találtam, hogy valami, ami ma készül, csak száz év múlva lesz felbontva. Úgy gondoltam, miért ne lehetne megcsinálni ugyanezt egy filmmel? Ezer ember kapott egy-egy fémből készült jegyet a 2115-ös bemutatóra, amelyet továbbadhat gyermekeinek, unokáinak vagy akinek akar. És egyáltalán nem izgat, hogy ezt nem fogják látni a ma élő emberek. Mert hiszen sokan a hozzáférhető filmjeimet sem látják, mégis jól elvannak. Egyébként először én is inkább poénnak tekintettem ezt a projektet, aztán lassan átéreztem a jelentőségét. Azt, hogy üzenhetek a jövőbe. Nem tudom elképzelni, milyen lesz a világ 2115- ben, pedig érdekelnek az erre vonatkozó hipotézisek, sokat olvasok a témában. De rá kellett jönnöm, hogy a szakértők egymásnak is ellentmondanak. Vagyis el kell döntenem, melyiküknek hiszek. És ezt még nem döntöttem el” - mondta lapunknak John Malkovich, aki a múlt héten még Leeds környékén forgatott, konkrétan Hercule Poirot bőrébe bújt a BBC új Agatha Christiesorozatában. Nem érdeklik az eddigi feldolgozások, a kollégák alakításai, csak az, hogy színvonalas munkát végezzen, és elégedett legyen az eredménnyel. Mindig is ez érdekelte. Erre az évre már nem vállalt több filmes feladatot, mert októbertől Londonban egy új színdarabban alakítja Harvey Weinstein producert, akinek a nevét az elmúlt hónapokban azok is alaposan megtanulták, akik nem olvasgatják a hollywoodi filmek stáblistáit. Egy nők tucatjai által szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolt, nagy hatalmú férfit eljátszani nyilván komoly kihívás. A Pulitzer-díjas David Mamet Bitter Wheat (Keserű búza) című darabjáról egyelőre keveset tudni, Malkovich viszont nemrég azt nyilatkozta az előadásról, hogy „egyszerre lesz vicces és mocskos”. A sajtótájékoztatón erre a meghatározásra kérdeztünk rá. „Tulajdonképpen már bánom, hogy ennyit is elárultam erről az előadásról. Mert hiszen ki vagyok én, hogy elemezzek, vagy akár csak minősítsek egy más által alkotott művet, amelyben nekem annyi a feladatom, hogy eljátsszam az egyik karaktert. Legjobb tudásom szerint igyekszem majd eljátszani, és persze azért vállaltam a szerepet, mert érdekelt ez a karakter. Aki ráadásul egy valós személy, és az ügye még koránt sincs lezárva, sok minden kiderülhet még róla. Szerintem akár ön is sokkal okosabban tudja majd elemezni az előadást, ha megnézi, mint én, aki nyakig benne vagyok. És ez érvényes minden egyes munkámra. Sosem tudtam hosszasan beszélni az általam megformált karakterekről, de szerencsére nem is ez a dolgom” — mondta John Malkovich, csibészes kacsintással zárva válaszát. Aki ma este megnézi őt Pozsonyban, arról is hallhat, miért a vakság irányítja a világot, és miért vagyunk kiszolgáltatva érzékeinknek. Előkerült Mick Jagger és Carly Simon duettje London. Több mint negyvenöt évvel megszületése után előkerült Mick Jagger és Carly Simon elveszettnek hitt duettje. A Fragile (Törékeny) című dalt a két sztár 1972-ben rögzítette és most egy Rolling Stones-gyűjtő talált rá. A lassú balladát a Rolling Stones frontembere és az amerikai dalszerző-énekesnő egy zongoránál ülve adta elő, Jagger énekelte a vezérszólamot, a fiatal énekesnő pedig a harmóniákat. A felvétel létezéséről Carly Simon két évvel ezelőtt a Rolling Stone magazinnak adott interjúban beszélt, megemlítve, hogy a dal elveszett. „Egy órát bolondoztunk együtt a zongoránál” - idézte fel a 20lóban publikált cikkben Carly Simon, és el is énekelt a lap riportemék néhány sort a dalból. A két sztár 1972-ben akkor dolgozott együtt, amikor Mick Jagger baráti szívességből háttérvokalistaként működött közre Carly Simon You’re So Vain (Felesleges vagy) című slágerének felvételén. A felvételre a Rolling Stones rajongója és gyűjtője, Matt Lee a közelmúltban talált rá egy magnószalagon. Miután készített belőle egy digitális másolatot, azt a Rolling Stone magazinon keresztül eljuttatta Carly Simonnak. A Jagger-Simon duett azért nem volt teljesen ismeretlen a Stoneshívők körében. A dal egy rövid részlete hallható a zenekar 1972-es turnéjáról készült, nyilvánosan soha be nem mutatott dokumentumfilmben. (MTI, juk) PENGE Az időszerű jovo Ha elolvassuk Kánai András könyvét, egyértelművé válik: a jövő sosem volt időszerűbb. A Holnap történt nemcsak kedvcsináló ahhoz, hogy még több sci-fit olvassunk, hanem minőségi tudományosismeretteijesztés is. Sőt, elsősorban az utóbbi - a sci-fi inkább csak ürügy vagy kiindulópont a jövőről való gondolkodáshoz. A könyv témáját tömören és velősen vetíti előre az alcím: Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat. Ezek pedig a következők: 3D- s nyomtatás; elvesztheti-e világuralmi pozícióját az USA; lesz-e a jövőben egy globális, világuraló cég; transzhumanizmus; Mars-utazás. A sci-fi rajongóknak tehát hiányozhatnak olyan kérdések, mint az időutazás, a földönkívüli élet, de a szerzőt olyan témák érdeklik, melyek valóban befolyásolhatják jövőnk alakulását. Kánai impozáns ismeretanyagot mozgósítva járja körül témáit, temérdek információt közöl, de sosem veszik el a rengetegben. Tény leg az az érzése támadhat az olvasónak, hogy a szerző ugyanúgy otthon van korunk geopolitikai fejleményeiben, mint a genetikában vagy az informatikában. (Kánai egyébként informatikus, kommunikációs szakember és sci-fi szakértő, kritikus.) Nem azt mondom, hogy nem csúsznak be pongyola megfogalmazások, kevésbé működő poénok, de ezek távolról sem zavarnak abban, hogy jelenségeket, folyamatokat értsünk meg. Az öt témát azonos struktúrában fejti ki a szerző: „.. .először összefoglalom, hogyan jelent meg az adott téma a science-fiction irodalomban - olvassuk a Bevezetőben -, majd aztán bemutatom, hogy mennyi a valóságalapja a jelenben, és milyen VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA irányok és trendek várhatók a közeljövőben. Végül néhány általam írt spekuláció és áldokumentum zárja az egyes fejezeteket.” Ha vannak gyengéi a könyvnek, azok épp az utóbb említett, irodalomhoz közelítő áldokumentumok az utópisztikus vagy disztópikus Jövőből”, ezek inkább csak halványabb variációi a korábban kifejtetteknek. Mert elképesztő, ahogy például az Amerika világpolitikai helyzetéről szóló eszmefuttatás felépül (a könyv stilárisan legjobb részében). A világ leghatalmasabb állama nem az olvasó előzetes tudásaként lép be a szövegbe, hanem Kánai kiváló szövegvezetésének köszönhetően a szemünk előtt születik meg. Máj d amikor a szerző finoman áthangolja a kérdésfeltevést, más kontextusokat von be a kérdezésbe, akkor Amerika a szemünk láttára omlik össze, illetve szakad szét-mint egy jó sci-fiben. (Pl. milyen következtetést vonhatunk le az USA iskolarendszerével kapcsolatban abból, hogy egyetemi szinten a legjobb eredményeket egyre inkább bevándorlók gyermekei érik el.) Remeklések sora az is, amikor Kánai megversenyezteti a nagy ötöst - Amazon, Microsoft, Apple, Facebook, Google-, vajon melyikükből válhat egy olyan jellegű világcég, mely az orwelli Nagy Testvér mintájára mindent ellenőrzése alatt tarthat. Mondanunk sem kell, hogy mennyire időszerű kérdésről van szó. De a legjobb az egészben az, hogy a potenciális jövők nem kizárólagosak, vagyis a könyvben vázolt eshetőségek párhuzamosan vagy szimbiózisban is megeshetnek. Mindenesetre, szeretném megérni. Kánai András: Holnap történt. HVG Könyvek, 2018.248 oldal. Értékelés: 8/10 KflNRI RNÜRR5 Iwg^lkönyvek DP 180487
