Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-22 / 194. szám
www.ujszo.com | 2018. augusztus 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Orosz szivárgás Kollaboránsok, eszmélők és cselekvők az Európai Unióban A European Values thinktank a Kremlinwatch jelentésben összegezte az orosz befolyás mértékét az Európai Unióban. A stratégiai program az orosz befolyásolási kísérleteket és dezinformálási műveleteket vizsgálta- 12 országból 16 kormányzati és nem kormányzati szakértővel konzultáltak. A 2017-es kutatás folytatása megállapítja, hogy a kremli ellenséges műveletek hónapról hónapra bátrabbak. Az európaiak azt tapasztalják, hogy egyre többször próbálnak meg beavatkozni belpolitikai ügyeikbe. Ugyanakkor pozitívum, hogy több nyilvános politikai vita zajlik a hibrid hadviselés veszélyéről, a közösségi média felelősségéről, ahogy a médiajártasság szükségességét is széles körben fölismerték. A jelentés egyik fő célja összegezni, hogyan reagálnak az egyes tagországok az orosz felforgató próbálkozásokra, és egy átfogó, összehasonlító áttekintést nyújt, miközben hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú tipológiákra építő tanulmányok nem térhetnek ki a helyi sajátosságokra - jelen esetben az EU 28 tagállamára. Három értékelési kategóriát alakítottak ki: elismeri-e az adott ország a fenyegetést; hogyan reagál a kormány a veszélyre, milyen válaszlépéseket tesz; a hírszerző szolgálatoknak milyen lépései ismertek nyilvánosan. A jelentés alapján Cipruson és Görögországban a legrosszabb a helyzet - a két ország tulajdonképpen kollaboránsnak minősül. A kormánypolitikusok együttműködnek a Kremllel, vagy meggyőződésből, vagy opportunista módon elősegítik az orosz befolyás tévesztését. A hírszerzés ezekben az országokban azok ellen dolgozik, akik az idegen befolyás ellen próbálnak tenni. A második kategóriába tartoznak a befolyásolási kísérleteket és fenyegetést tagadó államok, Magyarország és Ausztria is ebbe a csoportba tartozik. Középen állnak a határozatlanok, a habozok, akik megpróbálnak tenni a dezinformáció és a befolyásolási próbálkozások ellen. Szlovákia - mások mellett - Horvátországgal és Belgiummal ebbe a kategóriába került, ezekben az országokban szervezetten is fellépnek a fenyegetés ellen. A jelentés külön kiemeli Andrej Kiska államfő szerepét, aki többször hangsúlyozta a veszély mértékét. Továbbá a „Mi vagyunk a NATO” kampányban is aktívan részt vett Szlovákia. A pozitív előjelű változások rész pedig Szlovákiával kapcsolatban kiemeli, hogy az ország szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, különös tekintettel a dezinformáció elleni védekezésre és a kibervédelem megerősítésére. A fenyegetésre ráébredő negyedik csoportba tartozik például Franciaország, Németország, Csehországezek az országok a külföldi befolyás ellen konkrét intézkedéseket hoztak. A teljesen ellenállók komolyan veszik a fenyegetést, a kormányzat minden szintjén intézkedéseket hoztak, ezek az országok: az Egyesült Királyság, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia. A Kremlinwatch jelentés alaposan feltérképezi az orosz befolyásolási kísérleteket, a dezinformációt, a hibrid hadviselést és a propaganda jelenlétét az EU tagországaiban. Az európai egység megőrzését szolgálja a külföldi befolyás monitorozása. Kremlin collaborators Countries in denial the hesitant the awasen The full-scale defenders IRELAN (A European Values térképe) Megmentettük Görögországot? DUDÁSTAMÁS ~T" olc hosszú év után hétfőn Görögország sikeresen elhagyta az utolsó segélyprogramját, és ha minden jól m/ megy, vissza tud térni a nemzetközi pénzügyi piacra. X ^ ▼ Athén utcáin azonban nem gyülekezett ünneplő tö%/ meg, nem gyúltak örömtüzek. A görög lakosság nagy gazdasági traumán ment keresztül az elmúlt évtizedben, amely szinte mindenkit érintett. Az ország ugyan elkerülte a fizetésképtelenséget, de ennek nagy ára volt. Míg mi, Szlovákiában, már rég elfelejtettük a 2009-es gazdasági visszaesést, Görögország gazdasági eredményei az elmúlt évszázad nagy gazdasági válságát idézik. Az utóbbi tíz évben eltűnt a görög GDP negyede, a munkanélküliség pedig most is meghaladja a 20 százalékot. Az állami kiadások csökkenése következtében nagyot romlott az oktatás színvonala és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, az OECD adatai szerint a lakosság csaknem harmadát fenyegeti szegénység. Ez nem meglepő, hiszen a háztartások bevételei 30 százalékkal csökkentek 2010 óta. A válság különösen érzékenyen érintette a fiatal generációt, körükben a munkanélküliség aránya ma is meghaladja a 35 százalékot. A kilátástalanság miatt csaknem 500 ezren hagyták el az országot, köztük sok jól képzett fiatal. Az EU természetesen próbálja pozitívan prezentálni a segélyprogram lezárulását, de valahol mindenki érzi, hogy Görögország helyzete még korántsem felhőtlen. A csaknem egy évtizedes mentőprogram ellenére az államadósság aránya még mindig a GDP 180 százaléka körül mozog, és még az optimista előrejelzések szerint sem csökken 130 százalék alá 2030- ig. Ehhez is folyamatos gazdasági növekedésre és józan költségvetési politikára lenne szükség, amit hosszú távon még a Görögországnál jobb helyzetben lévő gazdaságokban is nehéz garantálni. Tudni kell továbbá azt is, hogy az adósság-átütemezéseknek köszönhetően Görögország a segélyprogramból folyósított hitelek egy részét csak 2034 után kezdi visszafizetni, és az utolsó törlesztőrészlet 2060-ban esedékes. Tényleg nem túlzás azt kijelenteni, hogy ezt az adósságot még az unokáik is fizetni fogják. Régóta tudjuk, hogy Görögországon hosszútávon valójában csak az államadósság egy részének elengedése segítene. Ezzel a görög gazdaság lélegzethez jutna, és enyhíteni lehetne az elmúlt évtized erősen megszorító költségvetési politikáját is. Ez azonban politikailag kényes téma, az volt már a görög válság elején is, és nincs ez másként ma sem. A populista pártok előretörése az eurozóna sok országában jól megfigyelhető, és ebben a helyzetben nincs az a kormány, amely ma kiállna egy esetleges görög adósságcsökkentés mellett. így egyelőre marad a jelenlegi állapot, annak ellenére is, hogy hosszú távon nem teljesen fenntartható. Sok elemző kétkedik abban, hogy Görögország képes lesz pénzügyileg megállni a saját lábán. Jelenleg nincs veszélyben az ország, az államadósság finanszírozása ugyanis 2022-ig meg van oldva a segélycsomagoknak köszönhetően. Ennek ellenére érdemes lesz figyelni, milyen feltételek mellett tud Görögország visszatérni a nemzetközi pénzpiacokra. Ez jelzi majd azt, mennyire hisznek a befektetők a görög gazdaságpolitikában. A görög gazdaság ugyan végre növekedésnek indult a sokéves gazdasági visszaesés után, de a GDP növekedésének üteme az elkövetkező években sem fogja meghaladni a 3 százalékot. Ezért rfagyon valószínű, hogy a görög államadósság a jövőben újra téma lesz, és végre komolyan foglalkoznunk kell az adósságállomány egy részének törlésével. FIGYELŐ Az oroszok harmada tud a megszállásról Az orosz lakosság mindössze 32%-ának van fogalma arról, mi volt a „prágai tavasz”, ugyanakkor többen vannak, akik helyeslik a szovjet tankok Csehszlovákiába vezénylését, mint azok, akik hibának tartják - derült ki egy friss felmérésből. 11% mondta, hogy jól tudja, mi történt 1968-ban, 21 % azt válaszolta, hogy hallott vagy olvasott valamit az akkor történtekről. (MTI) Andrej Kiska államfő augusztus 21-i ünnepi beszéde Ötven ówel ezelőtt Csehszlovákia sok millió állampolgárát sokkolta a rádióban elhangzó hír: Országunkat idegen hadseregek szállták meg. Az utcákon tankok dübörögnek, az emberek fegyvertelenül állnak ki eléjük. Sok helyről fegyverszó hallatszik... Az egész annyira felfoghatatlan volt, mintha valami szörnyűséges filmet néznénk. Ki gondolta volna, hogy a „baráti országok” hadseregei szállnak meg minket? Ki hitte volna, hogy államunk legfelsőbb vezetőit, az élen Alexander Dubcekkel, letartóztatják és a Szovjetunióba hurcolják? Mégis megtörtént. Az országot félmillió idegen katona lepte el, hatezer tank, 800 repülőgép, 2000 ágyú. A szovjet alakulatok éjszaka támadtak ránk, mind a négy világtáj felől, és csatlakoztak hozzájuk a lengyel, a magyar és a bolgár hadsereg katonái. Az NDK alakulatai „csak” felsorakoztak a határon, szükség esetére, „tartalékként”. A Varsói Szerződés legnagyobb hadművelete sikeres volt, reggelre elfoglalták az egész országot. Nem találtak itt semmiféle ellenforradalmárokat, viszont megöltek többtucatnyi embert abban az országban, ahol egy rövid ideig kicsit szabadabban lehetett lélegezni. A megszállást utólag igazoló Moszkvai jegyzőkönyv aláírása után a horrorfilm kegyetlen valósággá változott - jött a normalizáció. Elnyomták a sajtószabadságot, a szólás- és vallásszabadságot. A munkahelyeken elkezdődtek az üldöztetések, kirúgások, tízezreket bocsátottak el, a gyerekeik pedig nem mehettek egyetemre. Rengeteg ügyes, képzett, értelmiségi ember emigrált, a hatalmat pedig jellemtelen figurák gyakorolták a szovjet fegyverek árnyékában. Szliácsról szólok most Önökhöz, ahonnan 23 év után vonultak ki az utolsó idegen katonák. Szennyezett, tönkretett vidék, lepusztult laktanyák és lakások maradtak utánuk, és elsősorban a fájó emlék, hogy 1968-ban elfojtották egy ország reményeit. Ma minden magát demokratának valló politikusnak kötelessége védeni a szabadságunkat, az eszmét, hogy jogunk van szabadon dönteni a saját jövőnkről és ezt a döntésünket nem taposhatja sárba durva megszálló erő. Ezért olyan szövetségesekre van szükségünk, akik ugyanezeket az értékeket vallják, tisztelik a szabadságot, az emberi jogokat, a demokráciát. Ilyen szövetségesünk az Európai Unió és a NATO, biztonságunk és fejlődésünk két pillére. Van egy kérésem Önökhöz az évfordulón. A 68-as megszállást ma Szlovákia lakosságának háromötöde elítéli. Viszont egyre többen vannak, főleg a fiatalok, akik nagyon keveset vagy semmit sem tudnak az akkori történésekről. Kérem a szülőket, pedagógusokat, rokonokat, azokat, akik átélték a megszállást, találjanak egy kis időt ezekben a napokban és meséljék el a fiataloknak, mi történi 1968-ban. Hogy megismerjék a remény hónapjait és az árulás óráit, í kétségbeesést és a megaláztatásokat Emlékezzenek meg a megszállás ál dozatairól és arról az óriási változás ról is, amit 1989 novembere hozott e nekünk. Segítsünk megérteni a fiata lóknak, hogy a „soha többé” az nem csak elszántságot jelent, hanem bölcs felelősségteljes döntéseket, melyekí tartalommal is meg kell tölteni.
