Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-22 / 194. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 22. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Trump felelősséggel tartozik a sajtó felé Genf. Donald Trump amerikai elnök súlyos felelősséget visel azért, hogy az amerikai sajtó milyen színben van feltüntetve, és ezzel kapcsolatos kijelenté­seinek tovagyűrűző hatása lehet, amely megnehezítheti az újság­írók helyzetét más országokban is - jelentette ki Genfben Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ ha­marosan távozó emberi jogi fő­biztosa. Trump rendszeresen ál­híreknek nevezi azokat a cikke­ket, amelyekben bírálják őt, vagy számára hátrányos infor­mációkat fednek fel. Az ameri­kai elnök emellett számos alka­lommal nevezte a sajtó munka­társait a nép ellenségének. (MTI) Volt náci katonát utasítottak ki B«riin/New York. Az Egyesült Államok egy 2004-ben született rendelet nyomán őrizetbe vett, majd Németországba deportált egy férfit, aki egykor fegyveres őrként szolgált egy náci kon­centrációs táborban -jelentette a Fehér Ház. A 95 éves Jakiw Palij a német megszállás alatt álló Lengyelországban, a trawniki koncentrációs táborban szolgált, majd 1949-ben az Egyesült Ál­lamokba települt,-ahol 1957-ben állampolgárságot is kapott. A je­lentések szerint Palij az amerikai bevándorlási hivatal előtt eltit­kolta náci múltját, és azt hazudta, hogy a második világháború idején mezőgazdasági és gyári munkásként dolgozott. (MTI) Szolidáris éhezés Prága/Kijev. Éhségsztrájkot cezdtek cseh filmesek Oleg Szencov, Oroszországban terro­­izmus vádjával bebörtönzött, ihségsztrájkoló ukrán filmren­­lező szabadon bocsátásáért. Az kciót a cseh rendezők és forga­­ákönyvírók szövetsége kezde­­íényezte. Vít Janecek, a szövet­ág képviselője szerint egymást ílváltva öt-öt napig fognak éh­­ígsztrájkolni. „Az akció kezde­­■t jelképesen időzítettük au­­asztus 21-re, Csehszlovákia 'ovjet megszállásának 50. év­­irdulójára. Reméljük, tiltako­­isunk kitart Szencov ügyének ndezéséig” - mondta Janecek. tencov több mint 3 hónapja éh­­gsztrájkol, és az összes fogva rtott ukrán aktivista szabadon icsátását követeli. „Ukrán kol­­jánk egészségi állapota egyre sszabb. Ahogy a helyzethez asz részről hozzáállnak, az jól itatja az ottani rendszer lénye­­t, amely képtelen az emberi­­iégi szempontok figyelembe leiére, csak a hatalmi érdekek- Sgyel” - véli Janecek. Családja szerint kritikus álla­­ban van az éhező filmrende- Az orosz hatóságok azonban ölták ezt az állítást. Az Orosz­­zág által annektált Krím fél­­cetről származó Szencovot 20 Törtönre ítélték 2015-ben ter­­zmus vádjával. (MTI) Rakéták Kabul diplomáciai negyedére Az iszlamisták mintegy 20 aknavetőgránátot lőttek ki a fővárosra (Tasr/ap) Eljárás román csendőrök ellen Bukarest. Carmen Dán román belügyminiszter szerint 10 csendőr esetében merült fel bűn­cselekmény elkövetésének gya­núja az augusztus 10-i, erőszakba torkolló bukaresti tüntetés alkal­mából, amikor a rendfenntartó erők erőszakot alkalmaztak a ro­mán kormány ellen tiltakozókkal szemben. Éllenük feljelentést tesznek a katonai ügyészségen, amely már korábban saját hatás­körben vizsgálatot indított a tün­tetéssel kapcsolatban. A belügy­miniszter szerint ugyanakkor a tüntetők egy részének erőszakos fellépése általában indokolttá tette a térre kivezényelt csend­őrök akcióját, akik feloszlatták a tömeget. Időközben 351-re nőtt azoknak a tüntetőknek a száma, akik feljelentést tettek az ügyész­ségen a csendőrök erőszakos ak­ciója miatt. Az ellenzék rendkí­vüli parlamenti ülésszak összehí­vását kérte, de a házbizottság el­utasította kérésüket. (MTI) Rakétákkal látták vélhetőleg tálib felkelők az afgán fővároe, Kabul diplomáciai negyedét, amikor Asraf Gáni elnök a muszlim áldozati ünnep kezdetének alkalmából élőben közvetített televízióé beszédet tartott az elnöki palotából. Kabul. A rendőrség szerint egy ra­kéta az elnöki hivatal, egy másik pe­dig a NATO egyik székháza és az amerikai nagykövetség épülete kö­zelében csapódott be. „Az erőszak­hoz folyamodó csoportok rakétákkal sem tartóztathatják fel Afganisztán fejlődését” - mondta váratlanul Gáni, akinek beszédét robbanások zaja sza­kította meg. Nadzsíb Danis belügyi szóvivő később bejelentette, hogy az összes támadót megölték a biztonsá­gi erők, akik közül ketten megsebe­sültek a harcok során. A támadás végrehajtójaként az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelentkezett. Elmondásuk szerint harcosaik az af­gán elnöki palotát vették célba. Az el­múlt hetekben több alkalommal ke­rült sor hasonló támadásra Kabulban. A szomszédos Pakisztán új minisz­terelnöke, Imran Hán elítélte a táma­dásokat a kabuli diplomáciai negyed ellen. „Az afgán nép és kormány mel­lett állunk a harcban e gyáva menta­litás ellen” - tudatta. Afganisztán és Pakisztán között egyébként feszült a viszony. Gáni például a tálibok Gazni kelet-afganisztáni város ellen intézett közelmúltbeli támadásait követően is bírálta Iszlámábádot, amelyet mind Afganisztán, mind az USA azzal vá­dol, hogy menedéket nyújt a szélső­séges iszlamistáknak. (MTI) Trump újra találkozna Kimmel Az amerikai elnök értékelése a világ égető problémáiról: egyszerre szigorú és engedékeny MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Washington sem­milyen engedményt nem haj­landó tenni Törökországnak, hogy elérje az ott fogva tartott amerikai lelkipásztor elenge­dését - közölte az amerikai elnök, aki arról is beszélt, hogy valószínűleg ismót találkozni fog Kim Dzsong Un ószak-ko­­reai vezetővel, és hajlandó fon­tolóra venni az Oroszország elleni szankciók feloldását. Donald Trump az Ovális Irodában beszélt a terveiről. „Úgy gondolom, nagyon szomorú, amit Törökország tesz. Szerintem szörnyű hibákat kö­vetnek el. Nem lesznek engedmé­nyek” - szögezte le. Washington és Ankara viszonya különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok, követelve a kém­kedéssel és terrorizmussal vádolt Andrew Brunson amerikai lelki­­pásztor szabadon engedését, szank­ciókkal sújtotta a NATO-tag Török­országot, a többi között jelentősen megemelte az acél- és alumínium­­cikkek védővámját. Törökország vá­laszul megemelte több amerikai ter­mék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vám­ját, de kereskedelmi viszály miatt a török líra jelentősen veszített értéké­ből. Trump közölte, nem tart attól, hogy a törökellenes szankcióknak az európai gazdaság is kárát látja. Az amerikai elnök nem zárta ki, hogy újra találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, akivel június 12-én tárgyalt Szingapúrban. Na­gyon valószínűnek tartja, hogy újra tárgyalóasztalhoz ül vele. Részletek­be nem bocsátkozott, de közölte, „sok jó dolog” történik Észak-Koreával. Sérelmezte, hogy kínai-amerikai ke­reskedelmi vita miatt Peking már nem segít annyit a koreai helyzet rende­zésében, mint korábban. „Végett ve­tettem az (észak-koreai) nukleáris kí­sérleteknek. Véget vetettem a raké­tateszteknek” - mondta Trump, és megemlítette, nagyon jó személyes kapcsolat alakult ki közte és Kim kö­zött. „Én kedvelem őt. O kedvel en­gem” - így Trump. Az amerikai elnök érintőlegesen beszélt a Vlagyimir Putyin orosz el­nökkel július közepén Helsinkiben folytatott tárgyalásairól. Trump sze­rint ő Helsinkiben nem vetette fel az Oroszország elleni amerikai szank­ciók kérdését. Hozzátette azonban, hogy fontolóra venné a büntetőin­tézkedések feloldását, amennyiben Oroszország Washingtonnak ked­vező lépéseket tenne a szíriai és a kelet-ukrajnai válság rendezésében. „Megfontolnám, ha ők tesznek va­lamit, ami jó nekünk. E nélkül azon­ban nem teszem meg”—mondta. Trump kitért az iráni atomprog­ram kérdésére is. Az elnök május­ban bejelentette, hogy az USA kilép az Iránnal kötött többhatalmi meg­állapodásból, és augusztus elején újra életbe léptette a korábban fel­függesztett szankciók egy részét az iszlám köztársasággal szemben. Trump azóta többször beszélt arról, hogy kész a párbeszédre Iránnal, de a teheráni vezetők ezt határozottan elutasították. „Ha akarnak találkoz­ni, rendben, ha nem, nekem mind­egy” - mondta Trump. Kikötőben vesztegelnek a menekültek Máig tart Phenjan nukleáris aktivitása Az olasz hajó végre kiköthetett, ám a migránsok nem léphettek partra (SITA/ap) Több napos veszteglós után 177 migránssal a fedólzetón megérkezett a szicíliai Cata­nia kikötőjébe az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója, de utasai egyelőre nem szállhat­nak partra Olaszországban. Róma. Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter ugyan Catani­­ába irányította a hajót, de Matteo Salvini belügyminiszter nem enge­délyezte a migránsok partraszállását, és szétosztásukat sürgette az EU- tagállamok között. A közlekedési minisztérium illetékesei tagadták, hogy az Öt Csillag Mozgalom, illet­ve a Liga tárcavezetője eltérő állás­pontot képviselne a vitában. A kikö­tők a közlekedési minisztérium ha­táskörébe tartoznak, a többi a bel­ügyminisztérium dolga - tették hoz­zá a források. Az olasz belügymi­nisztérium közleményben hangsú­lyozta, hogy Matteo Salvini belügy­miniszter „nem adott és nem is fog engedélyt adni” a migránsok partra­szállásához, amíg nem kap garanci­ákat az EU-tól, hogy a menedékké­rőket szétosztják a tagállamok kö­zött. Salvini korábban kijelentette, csak akkor engedélyezi a 177 ember olaszországi partra szállását, ha az EU mind a 27 állama részt vesz be­fogadásukban. Rámutatott, Olaszor­szág partjaira az utóbbi években 700 ezer bevándorló érkezett. A Diciotti a Máltához tartozó földközi-tengeri övezetben vette fe­délzetére a Líbiából útnak indult, eredetileg 190 fős migránscsoportot. Málta megtagadta, hogy a szigetor­szágba vigyék őket, mert az olasz parti őrség nem mentette, csak fe­délzetre vette a migránsokat. (MTI) Bócs. Kim Dzsong Un észak­koreai vezető tavasszal hangoz­tatott szándékai ellenére országa folytatja nukleáris tevékenységét - szögezte le jelentésében a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ). ,A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomprogramja fejlesztésének folytatása rendkívül aggasztó” - vélte Amano Jutója, a NAÜ ve­zérigazgatója, aki ezzel megcá­folta az amerikai elnök Phenj an­nál kapcsolatos kijelentéseit. A NAÜ, amely megfigyelői 2009 áprilisában történt kiutasítása óta nincs jelen Észak-Koreában, kö­zölte, arra utaló jeleket tapasztalt, hogy 2018. április vége és május elej e között - azaz a két Korea ve­zetőinek találkozója után - tevé­kenységek folytak az észak­koreai radiokémiái laboratóri­umban. A jelentés rámutat, hogy a jongbjoni kísérleti reaktorban is folyik a 2015 decemberében megkezdett működési ciklus, sőt Phenjan folytatja könnyűvizes reaktorának építését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom