Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-22 / 194. szám

www.ujszo.com | 2018. augusztus 22. KÖZÉLET Ami vészhelyzetben a sajtó szerepe, azt az Új Szó teljes mértékben ellátta SÁNTA SZILÁRD Csehszlovákiai magyarok! Támogassátok törvényesen megválnszlolt szerveinket! A köztársasági elnök beszéde Legyetek nagyon megfontollak! LUDVlK SVOBODA KÖZTARSASAGl FLNÖK TEGNAP 22.» ÓRAKOt A RÁDIÓBAN A KŐVETKEZŐ BESZEDET MONDTA: KEDVES POLGAKTARSAIMI A mai sorsdöntő nap lolyarosn már másodízben fordulok önökhöz. Namietelnk életében rendkívül komoly időkben élünk. A Szovjetunió katonai egységei. a Lengyel Népköztársaság, a Német Domnkratlkua Köztársaság, a Bolgár és a Magyar Népköztórseság katonai egységeivel agyéit kúttársaságunk területér« léplek. Ex as alkotmányos állami szar­vaink beleegyezése nélkül történt, amelyeknek azonban hátúnk nem­­salaival szambán viselt felelősségüket tudatosítva minél előbb tisztáz­niuk kell a jelenlegi helyzetet ée ki kell eszközölniük ez idegen kálónál egységek gyors távozásét Ennek érdekében a mai napon megtettem mindazt, amit a jalenlegl faltételek közölt megtehettem. Többek között egybehívtam a Nemzetgyű­lés plenáris ülését. A kormány tagjaival az asti Arákban tanácskoztam az ország rendes életének felújításéval és sérthetetlensége biztosításá­val össsefüggó legsürgősebb megoldást várő problémákról. Holnap folytatjuk a tanácskozást és remélem, hogy e tanácskozáson OldHch Centik mérnök, miniszterelnök Is részt vesz. Tudatéban vagyok a jelenlegi helyzetben adódó minden problémának Is nehézségnek Is. Kedves polgártársaim, ismét nagyon kérem Önöket, legyenek nagyon megfontoltak és térjenek ki mindennek, ami sajnálat­ra méltó és helyrehozhatatlan következményekkel járó akciókra adhat­­sa okot. Erre különösen ifjúságunkat kérem. Felszólítom mindnyájukat, munkásokat, földműveseket, értelmiségieket, hogy magatartásukkal ismét blzonyftsék be hűségüket e szocializmus­hoz. a demokráciához és szabadságszereletüket. Szántónkra nem létezik visszafelé vezető ót. Csehszlovákia Kommunista Pártjának akcióprog­ramja s e Nemzeti Front kormányénak programnyilatkozata kifejezésre jatUtja egész hazánk nápánok létérdekeit, s ezt tudatosítva folytatnánk kelt megkezdett munkánkat. A provokáció CSAK ÁRTHAT! A nemzetgyűlés nyilatkozata Világ proletárjai, egyesüljetek? UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZO TTSACANAK NAPILAPJA ItENDKTVUU KIADÁS BRATISLAVA, 1968. augusztus 22. ALEXANDER DURCEK * Nem térhetünk le és nem is akarunk letérni a • megkezdett útról, amelyet az akcióprogram foglal magában. Nem táffoetünk *s nem Is aka run k visszatérni azokhoz az állapotokhoz, ame­lyeket pártunk egyszer s mindenkorra elitéit CSTKj — Á Nemzetgyűlés 1968. augusztus 21-1 prága rendkívüli üléséről a következő nyilatkoza­tot adták ki: 1. Azonosítjuk magunkat a CSKP KB Elnökségének és a Nemzet­gyűlés Elnökségének nyllatkoza­­tával, amely Csehszlovákiának a nyos tényezőket, mindenekelőtt Ludvik Svobuda köztársasági elnö­köl, OldHch Cerník kormányéi nö­­köt, joseí Smrkovskft, a Nemzet­gyűlés elnökét, Alexander Dubt'e­­ket, a CSKP KB első titkárát, dr. KrantiSek Kriegen a Nemzeti Front elnökét, dr. Cestmír Clsért, MflmsifU Tanács elnökét A CSEMADOK felszólítja tagságai, teljes mértékben támogassa legális párt- és állami szerveinket* 1968. auyiibztus 2R-fin ülfisuzett a CSEMADOK Központi Blzottsá- Sánuk ninöksftge. Ezen «z ülésen részt vetlek a Központi Bizottság Br.ttisl.íVálKi O.v'tiaMU fíiRjnf 6h a Központi Hízol teás titkársága. Az U1& rt^zivt'vói szeivt/eiülik, a Csehszlovákiát Magyar Doigu zök Kulturális Szövetség» nevében jóváhagytak az elnökség ifl68. au­gusztus 20., 2l és 22 I M hívásét ás AlIásfoglalAsáL Teljes egészében és sző szerint egyetértettek az SZLKP Központi Bizottsága 1968. augusztus 25. haté rosset »Wal, a kormány és at cliiöksógi.iiok fölhívásával 6.s a Szlovákiai Némzfetl Eront 1968. au­gusztus 2-t-i icIhfváSHval. A CSEMADOK c íelhfvások szellemében végzi munkáját, s felszólítja tagjait, szervezeteit és szerveit, tegye­nek meg mindent e felhívások tel jesfiésére. Csatlakozott a csehszlo­vákiai magyar kommunisták brotlslaval aktívája által kiadott fel­híváshoz. * A magyar fiatalok jelszava: Éljen a szabad Csehszlovák Szocialista Köztársasági MAGYAROK Az idú múlásával fokozódnak kételyeink, hogy a megszálló ál­lamok tudomásul veszik-o határo­zott tiltakozásunkat és felháboro­dásunkat. Népeink elszánt és egy­öntetű állásfoglalására az ellen­séges alakulatok fokozzák akciói kar. a támadó államok hírügynök­ségei pedig elképesztő hazugsá­gaikat. Mór olyan híreket is hnl-i lőttünk, hogy uidgyar városaink-1 ban és falvalnkban néhol nemcsak kolloboráns, hanem irredenta megnyilvánulások Is felütötték íe« jiiker. • Meggyőződésünk, hogy ezek a hírek a szcmenszodett hazugság­sorozat legújabb „gyöngyszemei-1. Tiltakozunk és még egyszer tilta­kozunk! Újból tudtára adjuk- a magyar kormánynak ős a. ma­gyarországi sajtónak, rádiónak, hogy nemcsak elítéljük őket; ha­nem helyettük Is szégyeljük ma­gunkat. Kitartunk demokratikus-szocia­lista államunk sértetlen elvei mel­lett, és azok mellett, akik ezekből az elvekből egy jottányit sem en­gednek. A Magyar Ifjúsági Központ Tanácsa 1968. augusztus 27. Köszönet MINDAZOKNAK, AKIK A SAfíOT A LEGNEHEZEBB | KÖRÜLMÉNYEK KÖZEPETTE IS TEXjESZTIK Lapunk fülelte nehéz körül­ményük között készül. A lap terjesztése még ennél Is nehe­zebb. TuilJuk, nem is |ut el min­den olvasónkhoz. Felhasználunk minden lehető csatornát, hogy minél több ol­vasónkhoz és minél több hely­re eljusson. Ez nem mindig si­kerül. Vasárnapi kiadásunknak csaknem egész példányszámát elfogták útban Csallóköz felé. Kérjük olvasóinkat, akikhez el­jut szavunk, adják át lapunkat szomszédaiknak, Ismerőseiknek. I MAGYAROKHOZ! I Ä ÄJKS'S I »«da.,I«: „Párán-I TirtdSSrolva" I be^1^' TMtaKozzaiok « egresié ' 4“'b "épén0!‘ szenveürnt nép' fial Sía£jrak® nt^ * «""W lehettek Ilyen aljas Játék figurái lk«ihetiek gyéván. Nem I „H.Z« CMk «Tis, ISonS; vS JE..*“?*11*“bazí,°k-I haza.“ |Petőfi! g Van* aho nlncs i®** ol* nincs j I Ä,r Pe,6t' *“ '"y*"“ '•‘«sen asm. I I Emb8rek’ «“"•»‘«JMokl Terjessze-CSEMADOK I I Ti látjátok, halljátok az igazságot ÄiÄa'KÄ" ’neu» ««**«* *» •enniük, mikor az Xnfoírída^mn ér,lk' m">rt *ell I Mert lehet ellenforradalomról szó 0?1 ahn?01"'" 1*TM­lai|ak I I csehek, szlovákok, magyarok aSzéforlu í? «egész ország. I I kommunista párt első titkára Älaxand» e^fclben ál,ana,c a I törvényesen n»,v«lMM A I I Hose, Lodvík Svobnde Cernfk mini! ?® *!?*• * bzovjeiunló Nemzetgyűlés elnök, mögiití? “sím.Bt'í fS Sn,rlt<,"l<f. » I megszállók közül Is több« rLübbeS'ráá ° * ** * "érael I íllhetetlen módon félrevezették áTill ”ir "rr"' h0*V minő- I | smlenség, lörekvésének I góbiik,',ncslS“,,0s«Lds4gl Se^a' »*’ mind<!n "ép 'egdr< í| at hősiesen harcolt a ezábadsómiri n,ép év«ézadokon I Ne segítselek elllpornl srubads* gunkat . n V olnVOmú. I szembe a oaranccsal. melyei azok*ad„ak ií!‘ 1 fordul|atoi< j csak salát hala törekvéseik “mosík fa “mnébon ■ den törvénvtelenségre. Lehtssenek w, uí ezfir' k6SZBk min I ZTTM I el Otthon rtí"k mondhatjátok I a hivatalos hírközlő szervek**.8 LiMTM8VaLrlfp'lel<' melyet ■ lelhaboríió hazugságokkal levikszig* tii * rAd6' * «elsvizló E Svunk abban, hofy . '*Ví“1*L'*'r«veTMtnl. Biztosak ... B állításoknak. *' *y “ép ‘8ma nem ül lel a valótlan H Szomorú hírt kaptunk Érsek­újvárról. A nagy nehézségekkel eljuttatott lapokat a Járási szervek agyas képviselői nem akarják átvenni és nehézsé­geket okoznak. Kérjük olvasúlnkat, segítse­nek a terjesztésbonf 1968. augusztus 27. 1968. augusztus 26. 1968 Miklósi Péter huszonkét évesen riporter volt az Új Szó­nál 1968-ban, amikor a kato­nai megszállás véget vetett a reformfolyamatoknak. Ké­sőbb politikai okokból eltávo­lították. Az Új Szó 1968-as szerepéről kérdeztük. Hogyan viszonyult a lap a cseh­szlovák reformfolyamatokhoz? Az Új Szó minden irányban tá­mogatta azt a politikai kurzust, azt a társadalmi erjedést, ami Dubcek meg­választása után elindult Csehszlová­kiában - Szlovákiában pedig egy kis fáziskéséssel. A lap teljes mellszé­lességgel kiállt a reformfolyamatok mellett. Természetesen voltak mun­katársak, akik aggodalommal figyel­ték az eseményeket. A szerkesztőség nagy része, kb. kétharmada vagy háromnegyede támogatta a reform­­folyamatokat. Kiemelten figyeltük a Kádár-Dubcek találkozókat, az új já­rások megalakulását. Március elején törölték el a cenzúrát. Mit jelentett konkrétan a cenzú­ra eltörlése? A napi események, történések kö­vetésén lehetett érezni a változást. Készítettünk például egy ankétot, nagyon sok embert kérdeztünk meg arról, hogy mit gondolnak a de­mokratizálódási folyamatról. A cenzúra eltörlése azt is jelentette, hogy bizonyos gondolatokat sza­badabban lehetett kifejteni. Az Új Szó végigkövette azokat az esemé­nyeket, amelyek a sztálinizmus után az újdonság erejével hatottak. A cen­zúra eltörlésének köszönhető, hogy március 15-én a címlapon jelent meg a Csemadok javaslata a nemze­tiségi kérdés megoldásáról. Sokkal szabadabb légkörben lehetett írni az eseményekről. Például az ’50-es években elítélt Rudolf Barák belügy­miniszter felújított peréről Prágából lehetett tudósítani, ami korábban el­képzelhetetlen volt. Két prágai tudó­sítója volt a lapnak, Somogyi Mátyás és Kardos Máté, ezért a prágai esemé­nyekről első kézből adtunk hírt. Milyen volt a hangulat a szer­kesztőségben és a csehszlovákiai magyarok körében? Az Új Szó egyértelműen kiállt a reformfolyamatok mellett, azonban ez nem jelentette azt, hogy mindenki egyformán lelkesedett a szerkesztő­ségben. Azok, akik nem támogatták a reformokat, egy kicsit a háttérbe szo­rultak. A reformpártiak és reformokat kevésbé támogatók között nem volt olyan törésvonal, mint amilyen ma megfigyelhető a kormánypártiak és az ellenzék között, ez a természetes folyamat össztársadalmi összefogás eredménye volt. Ha ilyen természetes folyamat­nak tűnt az átalakulás, akkor mennyiben volt sokk a katonai be­avatkozás? Sokk volt, mivel senki nem gon­dolta, hogy megszállják az országot. Az emberek bíztak abban, hogy ilyes­mi nem történhet meg. Augusztus 21. valóban megdöbbentő élmény volt. Augusztus 20-án az utolsó vonattal érkeztem Budapestről, a Táncdalfesz­tiválról tudósítottam, akkor meg sem fordult a fejemben, hogy én leszek az Miklósi Péter utolsó határátlépők egyike. Másnap reggel azzal ébresztett a család, hogy itt vannak a megszálló csapatok. Ta­lán az össztársadalmi optimizmus mi­att is volt sokkos élmény a megszál­lás. A szlovákiai magyarok többsége abban bízott, hogy a demokratizáló­dási folyamat végén a kisebbségi kér­dést is sikerül méltányosan rendezni. Honnét jött az ötlet, hogy rendkí­vüli számokkal jelentkezzen az Új Szó augusztus 21. után? Az ország sokkos állapotban volt. A rádiós kollégák gyakran úgy kö­szöntek el, hogy nem tudják, mikor jelentkezhetnek be újra. Ebben a helyzetben teljesen természetes volt, hogy páran, akik bementünk a Gorkij utcai szerkesztőségbe 21-én különki­adást készítsünk. A katonai beavatkozást követően szigorúbb lett a cenzúra? Milyen következményei voltak a megszál­lásnak a lap életére? Az első napokban nem jelent meg rögtön egy új irány. A napi eseménye­ket követtük, rengeteg állásfoglalás érkezett hozzánk, a Csemadoké, a járási pártbizottságoké stb. Kezdet­ben volt egy kis remény, hogy jól is alakulhatnak a dolgok. A rendkívüli számok szépen átalakultak rendes lapszámokká, bár az elején rendha­gyó, kalandos körülmények között készültek. A teijesztés ugyancsak iz­galmas volt, a nyomdából a liftaknán keresztül tudták kivinni a tetőre a pél­dányokat. Ami vészhelyzetben a sajtó szerepe, azt az Új Szó teljes mérték­ben ellátta. Az 1969-ben kezdődött normalizációval változtak meg je­lentősen a dolgok. A cenzúrát viszont olyan formában nem állították vissza, ahogy az 1968 márciusa előtt műkö­dött. Fokozatosan kialakult az ön­cenzúra a normalizáció időszakában, amely rátelepedett a társadalomra. Milyen változások történtek a szerkesztőségben, Önt milyen in­dokkal távolították el? Engem - hivatalosan - a jobbolda­li, opportunista nézeteim végett távo­lítottak el. Tekintettel az ifjú korom­ra, ezt tévedésnek tekintették. Nem volt könnyű ezek után elhelyezked­ni, még egy üzemi lap sem vállalta, hogy alkalmazzon, oda is elért a lap pártszervezetének a keze. A husáki hatalomátvételt követően az átalaku­lás a lapnál lépésről lépésre történt először a főszerkesztő-helyetteseket a rovatvezetőket vonták felelősségre aztán a közlegényeket. Hajói emlék szem, összesen nyolc munkatársa küldtek el, akiket aztán 1989-ben re habilitált az Új Szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom