Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-16 / 189. szám
www.ujszo.com | 2018. augusztus 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink XII. A Sziget felé, farkaszemet nézve a dühösen „fuckoló" fickóval udapest, Nyugati pályaudvar, villamosmegálló, vasárnap délután. A Sziget Fesztiválra igyekezve nagy csapat, sátorokkal felszerelt szlovák tinédzserre lettem figyelmes, egy térképet kapkodtak ki egymás kezéből, vitatkozva, összevissza hadonászva keletnek, nyugatnak. Nyilván most szálltak le a vonatról és el vannak veszve, gondoltam, amikor megakadályoztam, hogy az Oktogon irányába szálljanak fel a Combinóra. Gyertek velem, ugyanoda megyünk, mondtam, mire ők nyolcan-tízen gyorsan továbbadták egymásnak, hogy a néni is a Szigetre megy, kövessük. A tömött járműben csak állóhely jutott nekik, de így is vidáman nézelődtek, amíg átmentünk a Margit hídon. Hoppá, ott a sziget, szálljunk le! - kiáltotta egy szőke lány, mire mondtam, hogy nyugi, ez is jó hely, de ez a Margit-sziget, mi még megyünk egy megállót, aztán felszállunk egy síneken közlekedő szerelvényre, a HEV-re. Egy fickó megkérdezte a szőke lányt, honnan jöttek. Megmondta. Erre az illető Fuck Slovakia! - kiáltásban tört ki, és folytatta, kézzellábbal mutogatva hozzá, a kurva szóval is megtoldva mondandóját, ami ugyebár mindkét nyelven ugyanazt jelenti. A srácok elhalkultak és kérdőn pislogtak egymásra. Láthatóan nem értették, mi lehet a baja ennek a tagnak velük, illetve az országukkal, hogy így fogadja őket ebben a szép városban. Aztán páran rám néztek kérdőn. Hú, gyerekek, ezt inkább hagyjuk most, gondoltam, és farkasszemet nézve a dühösen „fuckoló” fickóval, magamat is némiképp meglepve, olyat káromkodtam ékes anyanyelvemen, hogy az illető elhallgatott. Szerencsére akkor értük el a budai hídfőt, gyorsan letereltem a társaságot. Mit mondott neki a néni? - kérdezte egyikük, de nem szándékoztam lefordítani, inkább mutattam az irányt. Kiderült, hogy Modorból jöttek, idén érettségiztek, és az osztály egy része amolyan búcsúkirándulásra érkezett három napra a Szigetre, mielőtt szétszélednek a szélrózsa minden irányába. Aranyosak voltak és vidámak, először Budapesten. És eléggé rosszul kezdődött ez a felfedező út. Szembesültek azzal, hogy nem mindenki látja ott őket szívesen, de fogalmuk sem volt, miért. Ez már egy új generáció, gondoltam meghatottan, és csak azért sem szándékoztam belerondítani az élménybe, nem magyaráztam nekik történelmi háttérről, különböző kölcsönös traumákról, vagy a meciarizmusról. Inkább megmutattam a térképen, merrefelé láttam a Szigeten üres sátorhelyeket. Aztán el is búcsúztam, mondván, hogy ők úgyis gyorsabbak, fürgébbek, és a sűrű intemacionális tömeg majd szépen odavezeti őket a bejárathoz. Én meg a magam kényelmes tempójában megyek utánuk. (Cartoonizer) Erdogan, a kamikaze FELEDY BOTOND Zuhan a török líra. Az államfő, Recep T ayyip Erdogan minden lakost megkért, hogy váltsa át lírára a valutáját. Persze ennek pont az ellenkezője történt, rohantak mindent dollárra váltani. A bazárokban már érzik a súlyát annak, hogy tizenhét éve nem zuhant ekkorát és ilyen gyorsan a török fizetőeszköz. Az erdogani politikai siker záloga volt eddig, hogy a gazdaság folyamatosan bővülni tudott, ez a 2008-as válság után is kitartott, ezért szavazhatták meg teljhatalmú államfőnek egy új török alkotmánnyal együtt az egyre inkább autoriter módon viselkedő vezetőt. Az elmúlt években viszont alaposan megnőtt a török vállalatok devizában való eladósodottsága, amellyel a belső bővülést finanszírozták, és ez most csúnyán visszaüt. Nem egy török vállalat kezdte újratárgyalni adósságait a hitelezőkkel. Erdogan ebben a gazdasági környezetben követett el egy óriási politikai baklövést. Bő egy hónapja leváltotta a korábbi pénzügyminisztert, és kinevezte helyére a saját vejét. Ezt egy picit ízlelgessük a befektetők és a hitelezők szemszögéből: látszik már, hogy a kanyarban majd szorosan kell majd fogni a kormányt, kell a bizalom, hogy ne ugorjunk le erről a járatról. S ekkor egyszer csak betesznek egy tapasztalatlan vezetőt, akinek a legnagyobb érdeme, hogy beházasodott az államfő családjába. De ennél még messzebb ment. Erdogan nemcsak a gazdasági-pénzügyi vonalon cincálja szét a piacok idegeit (immár korántsem büntetlenül), ezt teszi a NATO-szövetségeseivel is. Egyértelmű provokáció, hogy az orosz SZAOO Triumf légvédelmi rakétarendszert akarja beszerezni épp akkor, amikor az Egyesült Államoktól is megrendelte a legújabb F-35-ös vadászrepülőket. Az orosz mérnökök épp azon a légvédelmi eszközön végezhetik a finomhangolást egy NATO-tagállamban, amelyet Moszkva az F-35-ös típusú gépek lelövésére fejleszt. Meglehetősen összeférhetetlen ötlet - Washington fel is függesztette az eladási szerződést. A mostani pénzügyi válság könnyen gazdaságiba csaphat át. A világsajtó már nem azt elemzi, hogy a törökök mekkorát zuhanhatnak, hanem hogy mekkora hatása lenne ennek a fejlődő piacokra, az eurózónára és azokra az európai bankokra, amelyek nagyobb török kitettséggel rendelkeznek. Hogy a piacok mennyire aggódnak, azt jól mutatja, hogy múlt hét végére a görög (!) államcsődnél is egy hajszállal nagyobb kockázatnak tartották a török bedőlést. Ez az igazság pillanata. Ahogy várható, Erdogan elnök egója nem engedi a válság szakpolitikai szintű kezelését, presztízskérdést faragott belőle, amiből nem tud arcvesztés nélkül kijönni. Ez rosszat jelent a török lakosságra nézve. Ha elindul a lejtmenet, az logikusan a kormánypárt és az elnök támogatottságának rohamos csökkenéséhez vezethet. Akkor kiderül, hogy Erdogan meddig hajlandó elmenni a hatalom megtartása érdekében - akár a kompromisszumok, akár a kőkemény fellépés irányába. Erre meglehetősen rossz előjel a puccskísérlet óta tartó, több százezer embert érintő megtorlási hullám. Az igazság másik pillanata pedig egyszerűen csak tanulságos, akármi derüljön ki: meglátjuk, hogy az Erdogant támogató törökök mekkora része doktriner, és mekkora részük volt csupán pragmatikus a gazdasági jólét miatt. Ez a közép-európai vezetőknek is fontos információ lehet. FIGYELŐ Belgium ellenőrzi az áthaladó migrációt A belga belügy fokozottan ellenőrzi az országon áthaladó, főként Nagy-Britanniába tartó migrációt - írta a belga sajtó. A brüsszeli utcákon növelik a járőrök számát, a tengerpartra tartó vonatokon pedig ellenőrzik az utasokat, emellett ellenőrzik a Franciaországból érkező vonatokat, és a tengerpart felé vezető autóutak pihenőm átvizsgálják a kocsikat. A belügy felkérte a tengerparti tartományok vezetőit és a part menti települések polgármestereit, hogy vegyenek részt a az országon áthaladó migráció ellenőrzésében. (MTI) Összegyűjtötték Trump diplomáciai bakijait Főleg az országok nevével meg az időzónákkal van baj. Más politikusok politikai pályája meg ki a fenét érdekel. A Politico című washingtoni újság összeállítást készített Donald Trump amerikai elnök diplomáciai baklövéseiről. A lap nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásoktól szerezte információit. Az értesülések legtöbbje a nemzetbiztonsági tanács tagjaitól ered. A leggyakoribb diplomáciai baklövése Trumpnak az a szokása, hogy nemigen veszi figyelembe: tárgyalópartnerei más időzónában élnek, mint ő, valamint rosszul ejti ki még az országok nevét is. Ha akar, akkor nagyon Kormányzása első esztendejében például Abe Sindzó japán kormányfőt rendszeresen délután akarta telefonon hívni, amikor Japánban éppen éjszaka van., Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja” - idézi a Politico a nemzetbiztonsági tanács egyik volt munkatársát. Az illető azt is elmondta, hogy Herbert McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadóra hárult a feladat, hogy igyekezzen csillapítani az elnököt, és elmagyarázni neki, hogy majd „észszerű időpontban” kapcsolják a keresett politikust. Trump viszont rendkívül udvarias olyan szempontból, hogy ha neki telefonál egy másik ország politikusa, soha nem várakoztatja meg. Pedig készült... Az elnök az üzleti világból, külpolitikai tapasztalatok nélkül érkezett a Fehér Házba. Ezért amikor 2017 júniusában találkozóra készült Narendra Modi indiai kormányfővel, alaposan áttanulmányozta a térség térképét. Ennek ellenére Nepált „Nipple”, Bhutánt pedig „Button” néven emlegette, ráadásul egyszer össze is keverte a két országot, mi több, azt hitte, hogy mindkettő India része. Amikor megkérdezte munkatársaitól, vajon az indiai politikus társaságában lesz-e a felesége is, közölték, hogy Narendra Modi régóta külön él a feleségétől. „Hű, akkor azt hiszem, összehozhatnám őt valakivel” - válaszolta tréfásan. A festői „Nambia" Trumpnak máskor sem sikerült helyesen kiejtenie egy-egy ország nevét, és nincs teljesen tisztában egy-egy politikus pályafutásával. Az ENSZ-közgyűlés tavaly szeptemberi ülésszakán Namíbiát Nambiának mondta. Amikor pedig idén júliusban Giuseppe Conte olasz kormányfő a Fehér Ház vendége volt, Trump hosszasan gratulált neki az óriási győzelméhez a választási kampányban. Conte azonban soha nem kampányolt és soha nem indult választáson jelöltként, kormányfővé választását két párt kompromisszumos megállapodásának köszönheti. James Carafano, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója, aki a 2016- os választási győzelem és a 2017- es beiktatás közötti átmeneti időszakban külügyi ügyekben adott tanácsokat Trumpnak, a Politicónak azt mondta: Trump elnökként nagyon sokat tanult, de a stílusa nem fog változni. A lap megjegyezte: más amerikai elnököknek is voltak furcsaságai, követtek el hibákat. Barack Obama több politikus - köztük a szingapúri Lee Kuan Ju - nevét nem tudta helyesen kiejteni. George W. Bush egy televíziós interjúban kínosan összezavarodott, amikor kiderült, nem ismeri egyes külföldi vezetők nevét, és Bili Clinton - Trumphoz hasonlóan - ugyancsak fütyült az időzónákra, ha telefonálni akart. (MTI)
