Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-16 / 189. szám
8 I KULTÚRA 2018. augusztus 16. I www.ujszo.com Európai Filmdíjat kaphat a Meciar Pozsony/Budapest. Tereza Nvotová Meciar című egész estes dokumentumfilmje is szerepel azon a tizenötös listán, amely az adott kategóriában az idei Európai Filmdíjra jelölt alkotásokat tartalmazza. A magyar színeket Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című munkája képviseli a listán. Az Európai Filmakadémia (EFA) tegnap hozta nyilvánosságra a jelöltek sorát, tíz rangos európai dokumentumfilm-fesztivál ajánlása alapján. A továbbiakban az EFA 3500 fós tagsága dönt a szűkített, ötös listáról, amelyet novemberben hirdetnek ki. Az Európai Filmdíjakat december 15-én, Sevillában adják át. Tereza Nvotová dokumentumfilmje szlovák-cseh koprodukcióban készült, az HBO Europe részvételével. A fiatal alkotó egyéves volt 1989-ben, a rendszerváltás idején, és tíz, amikor a Meciar-éra véget ért. Többször hangsúlyozta, hogy nem oknyomozó igénnyel nyúlt a témához, hanem egyfajta generációs vallomásnak szánta, miként is hatott a bársonyos forradalom utáni évtized szlovákiai történéseit meghatározó politikus a társadalomra - és ehhez a személyes, családi történetében találta meg a keretet. Filmjében archív felvételek, kortársak visszaemlékezései is bőven szerepelnek, és része az az elhíresült inteijú is, amelyet Nvotová - négy évvel a dokumentumfilm elkészítése előtt, még főiskolásként - Vladimír Meciarral készitett, elérve, hogy beléphessen a trencsénteplici Elektra villába. Az alkotás nagy sikerrel szerepelt a szlovákiai mozikban, és - mindenekelőtt közérthető narrációjának köszönhetően - élénk visszhangot celtett a középiskolákban is, ahol i Meciar az iskolákban című proekt keretében vetítették. Tuza-Ritter Bernadett Egy nő ogságban című dokumentumilmje a modem kori rabszolgaágot mutatja be. Főszereplője :gy 52 éves asszony, Maris, aki tíz ;ve szolgál fizetés nélkül egy nagyar családot. A film, amely 4ans mindennapjait és a szabalulásról szőtt tervét mutatja be - em mellesleg: megszólalnak enne a gazdái is -, pontosan, érékenyen ábrázolja a fizikai-lelki ;rrort, amely az áldozatot identása feladására kényszerítette, és ílvillantja a változás apró jeleit ;. Az alkotás bekerült a Sunance versenyprogramjába, majd [nyerte a wiesbadeni GoEast lmfesztivál legjobb rendezésért ró díját, odahaza pedig a a légibb dokumentumfilmért járó lágy ar F ilmdíj at. (as, MTI) Festmények, fotók, grafikák, szobrok, ékszerek - a műfajok széles palettája látható a Sárga kastély kiállítótermében (Somogyi Tibor felvételei) Művek, melyek összekötnek A KOMP 2018-as kiállítása szeptember 1-ig tekinthető meg a Csallóközi Múzeumban TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. A Csallóközi Múzeum felújított kiállítótermében látható a KOMP - Kortárs Művészeti Panoráma 2018-as vándorkiállítása, melyet Mosonmagyaróváron és Somorján már bemutattak, ősszel pedig Győrben tekintheti meg a közönség. A műfajilag ós tartalmilag is változatos anyagot felvonultató tárlat Dunaszerdahelyen szeptember 1-ig várja a látogatókat. A KOMP-hoz a Duna két partján élő képzőművészek baráti alapon csatlakoztak. Közös tárlataik évek óta sikeresen prezentálják a régió - a Csallóköz és a Szigetköz - alkotóinak művészeti törekvéseit. A KOMP kezdeményezője a mosonmagyaróvári Varga György, aki eredendően közösségben szeret élni, szereti barátait, ezért törekvése, hogy csoportosan állítson ki, tudatos - olvasható a műveiből szemezgető, tavaly megjelent katalógusban. „A Kortárs Művészeti Panoráma életre hívásával a térség képzőművészeinek jeleseit terelte egy sátor alá Dunaszerdahelytől Győrön át Mosonmagyaróvárig. A csoport tárlataival járja a korábban szögesdróttal szétszabdalt régiót, s mutatja meg annak közös arcát” - áll a kiadványban. A KOMP olyan alkotókat fog össze, akik figyelmen kívül hagyják a látható fizikai és a láthatatlan szellemi határokat, felülemelkednek azokon, és az érdeklődő közönség előtti színvonalas, közös megjelenést tartják a legfontosabb célnak - fogalmaz Pápai Emese győri művészettörténész. A KOMP igyekszik összekötni a Duna két oldalán élő és alkotó művészeket a közönséggel, miközben a képzőművészeti kapcsolatokat is erősíteni tudja. A 2018-as kiállítás a májusban elhunyt Almási Róbert festőművész emléke előtt tiszteleg, egyrészt a tárlat anyagába beválasztott festményével, másrészt Miro Gábris és Zuzana Benková performanszával, melyet a megnyitó részeként adtak elő. A Sárga kastélyban installált csoportos kiállítás különféle vizuális műfajokat vonultat fel - a festményektől kezdve a grafikán, a fotón, az ékszereken keresztül a térbeli munkákig -, s mivel tematikai megkötés nélkül válogatták össze az anyagot, tartalmilag is sokrétű. A festmények zöme a belső állapotokat a környezettel összekapcsolva megjelenítő absztrakt ábrázolás, de több geometrikus kísérlet is található a vásznak közt. A hazai szcénát képviseli Kovács Csonga Anikó, akit eddigi bemutatkozásai alapján úgy ismertünk meg, hogy fejlett szociális érzékkel választ témát. Alapvetően az élet aktuális, örömteli és visszás eseményeit ábrázolja. Munkásságában jelen van egy személyesebb, intimebb vonal a születés előtti létről, a születésről és az anyaságról, ugyanakkor erősen foglalkoztatják a globális társadalmi problémák is. A KOMP dunaszerdahelyi tárlatának anyagában négy alkotása szerepel a Bring Back Our Girls! című sorozatból. Ezekkel a Boko Haram terrorszervezet 2014-es akciójára reagál, amikor 276 nigériai lányt raboltak el Chibok városból. Kovács Csonga Anikó kiállított monotípiái azokat a momentumokat rögzítik, melyeket az elrabolt lányoknak kényszerűen át kellett élniük. Varga György nálunk nem csak a KOMP-kiállítások egyik kezdeményezőjeként és kuratóriumi tagjaként ismert. Önálló kiállításait láthattuk Komáromban, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban; 2009-ben pedig a Nagymegyeri Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője ilt. A Szigetköz festőjének vallja magát. A természeti környezetet és a hangulatiérzelmi állapotokat rétegezett élénk színfoltokkal, erős ecsetkezeléssel alakítja robbanásszerű dinamikától lüktető látvánnyá. A létezés alapvető kérdésein is ugyanezen a vizuális nyelven töpreng. Festményei mellett a tárlat ízelítőt ad plasztikáiból is: krómacél lapokból formált térkompozíciója erőt és lendületet sugároz. Lipcsey György szobrászművész két munkájával van jelen a tárlaton. Lacza Tihamér - aki a kiállítók alkotásait méltatta - kiemelte, hogy a Munkácsy-díjas dunaszerdahelyi szobrászművész évek óta a fémet tartja olyan anyagnak, amelyből elvont gondolatokat lehet kiszabadítani. Alkotásai elszomorító üzeneteket hordoznak, amelyeket a szöges formák és a szabálytalanul meredő csúcsok még inkább felerősítenek. Miro Gábris izgalmas szín- és formavilágot tekülső és belső te-Lipcsey György: Zűrzavar Miro Gábri§ Külső és belső tér című sorozata élettereket mutat be reket hol egymásra vetítő, hol egymásba vegyítő nagyméretű, többelemes kompozícióin. Elmosott szürkés-kék árnyalatokkal alakít ki lecsupaszított tereket, amelyekbe kontraszttal emel be illuzionisztikus epizódokat az életből, alakokkal, tárgyakkal, bevilágító napfénnyel, ablakkeretben látható természettel. Ékszereket — nyakékeket és medálokat - mutat be a tárlaton M. Tóth Judit. Decens, kontrasztos színeket és anyagokat (ezüst, textil, fa) rendel egymáshoz úgy, hogy a dekoratív funkció mögé tartalmat is elrejt: munkái a kezdetről, az örökbe kapott hagyatékról szólnak, valaminek a lenyomatát mutatják, vagy valamihez kötődést fejeznek ki.
