Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-16 / 189. szám

8 I KULTÚRA 2018. augusztus 16. I www.ujszo.com Európai Filmdíjat kaphat a Meciar Pozsony/Budapest. Tereza Nvotová Meciar című egész estes dokumentumfilmje is szerepel azon a tizenötös listán, amely az adott kategóriában az idei Euró­pai Filmdíjra jelölt alkotásokat tartalmazza. A magyar színeket Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című munkája képvi­seli a listán. Az Európai Filmaka­démia (EFA) tegnap hozta nyil­vánosságra a jelöltek sorát, tíz rangos európai dokumentum­­film-fesztivál ajánlása alapján. A továbbiakban az EFA 3500 fós tagsága dönt a szűkített, ötös lis­táról, amelyet novemberben hir­detnek ki. Az Európai Filmdíja­kat december 15-én, Sevillában adják át. Tereza Nvotová dokumen­­tumfilmje szlovák-cseh kopro­dukcióban készült, az HBO Eu­rope részvételével. A fiatal alkotó egyéves volt 1989-ben, a rend­szerváltás idején, és tíz, amikor a Meciar-éra véget ért. Többször hangsúlyozta, hogy nem oknyo­mozó igénnyel nyúlt a témához, hanem egyfajta generációs vallo­másnak szánta, miként is hatott a bársonyos forradalom utáni évti­zed szlovákiai történéseit meg­határozó politikus a társadalomra - és ehhez a személyes, családi történetében találta meg a keretet. Filmjében archív felvételek, kor­társak visszaemlékezései is bő­ven szerepelnek, és része az az el­­híresült inteijú is, amelyet Nvo­tová - négy évvel a dokumen­tumfilm elkészítése előtt, még főiskolásként - Vladimír Me­­ciarral készitett, elérve, hogy be­léphessen a trencsénteplici Elektra villába. Az alkotás nagy sikerrel szerepelt a szlovákiai mozikban, és - mindenekelőtt közérthető narrációjának kö­szönhetően - élénk visszhangot celtett a középiskolákban is, ahol i Meciar az iskolákban című pro­­ekt keretében vetítették. Tuza-Ritter Bernadett Egy nő ogságban című dokumentum­­ilmje a modem kori rabszolga­­ágot mutatja be. Főszereplője :gy 52 éves asszony, Maris, aki tíz ;ve szolgál fizetés nélkül egy nagyar családot. A film, amely 4ans mindennapjait és a szaba­­lulásról szőtt tervét mutatja be - em mellesleg: megszólalnak enne a gazdái is -, pontosan, ér­­ékenyen ábrázolja a fizikai-lelki ;rrort, amely az áldozatot iden­­tása feladására kényszerítette, és ílvillantja a változás apró jeleit ;. Az alkotás bekerült a Sun­­ance versenyprogramjába, majd [nyerte a wiesbadeni GoEast lmfesztivál legjobb rendezésért ró díját, odahaza pedig a a lég­ibb dokumentumfilmért járó lágy ar F ilmdíj at. (as, MTI) Festmények, fotók, grafikák, szobrok, ékszerek - a műfajok széles palettája látható a Sárga kastély kiállítótermében (Somogyi Tibor felvételei) Művek, melyek összekötnek A KOMP 2018-as kiállítása szeptember 1-ig tekinthető meg a Csallóközi Múzeumban TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. A Csallóközi Múzeum felújított kiállító­termében látható a KOMP - Kortárs Művészeti Panoráma 2018-as vándorkiállítása, melyet Mosonmagyaróváron és Somorján már bemutattak, ősszel pedig Győrben tekint­heti meg a közönség. A műfa­jilag ós tartalmilag is változa­tos anyagot felvonultató tárlat Dunaszerdahelyen szeptem­ber 1-ig várja a látogatókat. A KOMP-hoz a Duna két partján élő képzőművészek baráti alapon csatlakoztak. Közös tárlataik évek óta sikeresen prezentálják a régió - a Csallóköz és a Szigetköz - alkotói­nak művészeti törekvéseit. A KOMP kezdeményezője a mosonmagyar­óvári Varga György, aki eredendően közösségben szeret élni, szereti ba­rátait, ezért törekvése, hogy csopor­tosan állítson ki, tudatos - olvasható a műveiből szemezgető, tavaly megjelent katalógusban. „A Kortárs Művészeti Panoráma életre hívásá­val a térség képzőművészeinek je­leseit terelte egy sátor alá Dunaszer­­dahelytől Győrön át Mosonmagyar­óvárig. A csoport tárlataival járja a korábban szögesdróttal szétszabdalt régiót, s mutatja meg annak közös arcát” - áll a kiadványban. A KOMP olyan alkotókat fog össze, akik figyelmen kívül hagyják a látható fizikai és a láthatatlan szel­lemi határokat, felülemelkednek azokon, és az érdeklődő közönség előtti színvonalas, közös megjele­nést tartják a legfontosabb célnak - fogalmaz Pápai Emese győri művészettörténész. A KOMP igyek­szik összekötni a Duna két oldalán élő és alkotó művészeket a közönséggel, miközben a képzőművészeti kap­csolatokat is erősíteni tudja. A 2018-as kiállítás a májusban el­hunyt Almási Róbert festőművész emléke előtt tiszteleg, egyrészt a tár­lat anyagába beválasztott festmé­nyével, másrészt Miro Gábris és Zu­zana Benková performanszával, me­lyet a megnyitó részeként adtak elő. A Sárga kastélyban installált cso­portos kiállítás különféle vizuális műfajokat vonultat fel - a festmé­nyektől kezdve a grafikán, a fotón, az ékszereken keresztül a térbeli mun­kákig -, s mivel tematikai megkötés nélkül válogatták össze az anyagot, tartalmilag is sokrétű. A festmények zöme a belső állapotokat a környe­zettel összekapcsolva megjele­nítő absztrakt ábrázo­lás, de több geometri­kus kísérlet is található a vásznak közt. A hazai szcénát képviseli Kovács Csonga Anikó, akit eddigi bemutatko­zásai alapján úgy ismertünk meg, hogy fejlett szociális érzékkel választ témát. Alapvetően az élet aktuális, örömteli és visszás eseményeit ábrázolja. Munkás­ságában jelen van egy személyesebb, intimebb vonal a születés előtti lét­ről, a születésről és az anyaságról, ugyanakkor erősen foglalkoztatják a globális társadalmi problémák is. A KOMP dunaszer­­dahelyi tárlatának anyagában négy alko­tása szerepel a Bring Back Our Girls! című so­rozatból. Ezekkel a Boko Haram terrorszer­­vezet 2014-es akciójára reagál, ami­kor 276 nigériai lányt raboltak el Chibok városból. Kovács Csonga Anikó kiállított monotípiái azokat a momentumokat rögzítik, melyeket az elrabolt lányoknak kényszerűen át kellett élniük. Varga György nálunk nem csak a KOMP-kiállítások egyik kezde­ményezőjeként és kuratóriumi tag­jaként ismert. Önálló kiállításait láthattuk Komáromban, Dunaszer­dahelyen, Pozsonyban; 2009-ben pedig a Nagymegyeri Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője ilt. A Szigetköz festőjének vallja magát. A természeti kör­nyezetet és a hangulati­érzelmi állapotokat ré­tegezett élénk színfol­tokkal, erős ecsetkezeléssel ala­kítja robbanásszerű dinamikától lüktető látvánnyá. A létezés alapvető kérdésein is ugyanezen a vizuális nyelven töpreng. Fest­ményei mellett a tárlat ízelítőt ad plasztikáiból is: krómacél la­pokból formált térkom­pozíciója erőt és lendületet sugároz. Lipcsey György szobrászművész két munkájával van jelen a tárlaton. Lacza Tiha­mér - aki a kiállítók al­kotásait méltatta - ki­emelte, hogy a Mun­­kácsy-díjas dunaszerda­­helyi szobrászművész évek óta a fémet tartja olyan anyagnak, amelyből elvont gondolatokat lehet kiszabadí­tani. Alkotásai elszomorító üzeneteket hordoznak, ame­lyeket a szöges formák és a szabálytalanul meredő csúcsok még inkább felerősítenek. Miro Gábris izgalmas szín- és formavilágot te­­külső és belső te-Lipcsey György: Zűrzavar Miro Gábri§ Külső és belső tér című sorozata élettereket mutat be reket hol egymásra vetítő, hol egy­másba vegyítő nagyméretű, több­elemes kompozícióin. Elmosott szürkés-kék árnyalatokkal alakít ki lecsupaszított tereket, amelyekbe kontraszttal emel be illuzioniszti­­kus epizódokat az életből, alakok­kal, tárgyakkal, bevilágító nap­fénnyel, ablakkeretben látható ter­mészettel. Ékszereket — nyakékeket és me­dálokat - mutat be a tárlaton M. Tóth Judit. Decens, kontrasztos színeket és anyagokat (ezüst, textil, fa) ren­del egymáshoz úgy, hogy a dekora­tív funkció mögé tartalmat is elrejt: munkái a kezdetről, az örökbe ka­pott hagyatékról szólnak, valaminek a lenyomatát mutatják, vagy vala­mihez kötődést fejeznek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom