Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-15 / 188. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Forró napok Ankarában Ironikus módon Erdogant egy gazdasági válság segítette hatalomra assan elmúlnak a forró nyári napok, de a befektetők a nemzetközi pénzügypiacon ennek ellenére alaposan megizzadtak. Egy fölösleges diplomáciai konfliktus miatt a befektetők bizalma megingott Recep Tayyip Erdogan Törökországában, ezért pánikszerűen kezdtek megszabadulni mindentől, ami török. A líra árfolyama néhány nap alatt 25 százalékot esett az amerikai dollárhoz képest, és az év eleje óta már értékének csaknem felét elvesztette. Esik a török részvények árfolyama is, és hétfőn a negatív hangulat kezdett átterjedni más feltörekvő piaci devizákra is. A befektetők menekülésének kezdete az USA és Törökország között zajló diplomáciai válságra vezethető vissza. Törökország 2016 óta fogva tartja Andrew Brunson amerikai lelkipásztort, terrorizmussal és kémkedéssel vádolják. Donald Trump türelme július végén fogyott el, amikor kijelentette, hogy ha nem engedik szabadon Brunsont, szankciókkal fogja sújtani Törökországot. Mivel a török kormány kitartott, az amerikai szankciók meg is érkeztek a múlt héten. Természetesen a pánikhangulat kialakulásához az is kellett, hogy a török gazdaság sebezhető. Első látásra nincsenek nagyobb gazdasági gondok, a GDP-növekedés dinamikus, a munkanélküliség alacsony, csakúgy, mint az államadósság. A felszín alatt azonban több komoly probléma lapul, a legnagyobb a magánszféra magas eladósodottsága. Az elmúlt évek prosperitása a nagyrészt amerikai dollárban felvett hiteleken alapult, melyeket kedvező feltételekkel vettek fel a török vállalatok. Viszont a külföldi valutában folyósított hiteleknél nagy veszély a hazai valuta értékvesztése, ami növekvő nyomás alá helyezi az adósokat. A török líra ekkora zuhanása egyre több adóst hoz kilátástalan helyzetbe, a rossz hitelek számának növekedése viszont a török bankrendszer helyzetét nehezíti. A válságnak politikai vetülete is van. Ironikus módon Erdogant egy török gazdasági összeomlás hozott hatalmi helyzetbe, amely 2002-ben elsöpörte a tradicionális parlamenti pártok többségét. Kormányzása első éveiben gazdasági reformernek számított, Törökország pedig mintaországnak a feltörekvő országok közt. A helyzet az utóbbi években változott meg, a 2016-os puccskísérlet óta Erdogan a reformok helyett hatalma megszilárdításával és a valós vagy vélt ellenségek társadalomból való kigyomlálásával foglalkozik. A politikai rendszer ma teljesen Erdogan köré épül, és a török valóságról sokat elárul, hogy a gazdasági minisztériumot Erdogan veje irányítja. Nem meglepő ezért, hogy az elmúlt hónapokban egyre több elemző listájára került fel Törökország lehetséges válsággócként. A nemzetközi befektetők egyre kevésbé hittek a török gazdaságpolitikában, és már csak egy szikrára volt szükség, hogy kirobbanjon a válság. Török részről erélyes gazdaságpolitikai válaszra lenne szükség a helyzet stabilizálásához. A központi bank próbálja menteni a menthetőt, munkáját azonban nem segíti Erdogan kijelentése, miszerint alattomos politikai támadás zajlik Törökország ellen, melynek célja az ő eltávolítása. Fontos lenne pedig, hogy Törökország visszanyerje a befektetők bizalmát, félő ugyanis, hogy válság más feltörekvő országokra is átterjed és nemzetközivé válik. (Lubomír Kotrha karikatúrája) A nővérhiány orvoslása KOVÁCS GYÖRGY A napokban olvashattuk, hogy a kormány jelentős pénzcsomagot különít el az orvostanhallgatók számának növelésére az esetleges „jövőbeli” orvoshiány megelőzésére. A hímek nagyon megörültem. Már csak azért is, mert úgy gondolom, tanultunk a múltbeli hibákból. Amellett, hogy időben felismertünk egy lehetséges problémát, ez a törekvés teret nyithat az orvoshiánynál sokkal markánsabb kérdéskör, a nővérhiány és a nővérek helyzetének megoldására. A nővérhiány és annak orvoslása rendkívül bonyolult feladat. Nagyon sok szempontot, tényezőt kell figyelembe vennünk egy komoly javaslat előkészítésénél, és az eredmény így sem garantált. Talán ezért is félünk ennyire belefogni. Félünk a kudarctól, s talán még jobban attól, hogy egy esetleges kudarc után a problémát velünk azonosítják. De miről is van szó valójában? Pénzről? Hatáskörökről? Az oktatási rendszerben történő változásokról? Megbecsülésről? Hol van a probléma eredője? A válasz egyszerű: mindez együtt. Ha ezt a kérdéskört nem komplex módon és egyidejűleg fogjuk kezelni, csak részleges és rövid távú eredményeket érünk el, de soha nem érünk célba. Mielőtt döntenénk, nézzük meg az egyes tényezőket és kölcsönhatásaikat. Köztudott, hogy külföldön - értem ez alatt Nyugat-Európát - az egészségügyben dolgozók fizetése jóval magasabb. Tehát a megoldás logikusnak és evidensnek tűnik - ha meg szeretnénk állítani a nővérek külföldre szivárgását és vonzóbbá akarjuk tenni ezt a hivatást a jövő generáció számára is, több pénzt, magasabb fizetést kell biztosítani. Tökéletes! Már csak a forrást kell megtalálnunk és kész! Sajnos ki kell ábrándítanom a kedves olvasót. Ha ezt a két „apró” tényezőt, a pénzt és annak forrását meg is találjuk, ez nem lesz elegendő az üdvösséghez, mivel nagy valószínűséggel a leendő forrás nem egy feneketlen zsák. Nem beszélve arról, hogy már több tanulmány is rámutatott és bizonyította, hogy a pénz is csak rövid távon motivál. Megbecsülés, biztonságérzet, stabil környezet és vízió nélkül újra hiányérzet lép fel, amelyet pusztán anyagiakkal egy idő után már nem tudnak megszüntetni. S végül az egész mit sem ér, ha az utánpótlást és a szakmai fejlődést nem garantálja egy jól átgondolt és felépített oktatási rendszer. Ki biztosítsa mindezt a nővéreknek? Ki lesz az a jó tündér, aki végre megoldást nyújt azoknak, akik nap mint nap verejtékes munkával segítenek az elesett embereken? A legegyszerűbb lenne az egészet rásózni az államra. Bármennyire is csábító ez az elképzelés, nem hiszem, hogy ez a megfelelő lépés. Az említett tényezőkre legeredményesebben és leghatékonyabban az egyes klinikák, illetve kórházi osztályok vezetői (elöljárói és főorvosai) tudnak hatni, akik szerves részei, alakítói ennek a környezetnek. Senki sem látja jobban a rendszer gyenge pontjait és a lehetséges megoldásokat. Ezeknek a vezetőknek elsősorban példát kell mutatniuk - mind szakmailag, mind erkölcsileg, mind a munkához való hozzáállásukkal. Biztosítaniuk kell az adott részleg hatékony működését, félretéve mindenféle emóciót és a döntéseket racionális alapokra kell helyezni. A felesleges költségeket fel kell számolni, és az így megspórolt pénzt a nővérek bérezésére kell fordítani. Sok esetben a klinikákon, osztályokon nem optimális a személyzeti eloszlás, és ez feszültséget, a nővérek túlterheltségét és nem utolsósorban többletköltséget eredményez. Törekedni kell a transzparens és objektív megoldásokra és felhasználni a motivációs eszközök egész palettáját. Szebb munkakörnyezet, ami minimális befektetéssel jár, egy kedves szó, ami még pénzbe sem kerül, csodákra képes. Természetesen szükséges, hogy ezek az erőfeszítések meghallgatásra találjanak a kórház vezetésénél, és persze mindez hosszú távon állami akarat és segítség nélkül kivitelezhetetlen. Mindezen lépések összessége eredményezné azoknak a hiányosságoknak a pótlását, melyről már oly rég beszélünk. És ami mindennél fontosabb - jobbá tennék a nővérek helyzetét és újra vonzóvá ezt a szép hivatást. A szerző a Pozsonyi Egyetemi Kórház igazgatója Trump rasszista, nőgyűlölő, alkalmatlan és vészesen elbutult Ezt állítja most megjelenő, a Fehér Házban töltött időszakról szóló önéletírásában Omarosa Manigault Newman. Omarosa (az egész Egyesült Államok csak a keresztnevén hívja), a Fehér Ház tavaly év végén elbocsátott afroamerikai munkatársa titokban rögzített csaknem minden beszélgetést, amely a jelenlétében elhangzott az elnöki hivatalban. Ezeket is felhasználva könyvet írt Donald Trumpról, egyebek között azt állítva, hogy rasszista. Trump persze több Twitterbejegyzést is szentelt Omarosa állításainak. Bár az egyikben leszögezte, hogy nem foglalkozik vele többet, mégis újabb és újabb bejegyzéseket tett közzé a 41 éves nőről és a héten megjelenő, Tébolyodon című könyvéről. „Miközben tisztában vagyok vele, hogy egy elnökhöz méltatlan ilyen lecsúszott emberekkel foglalkozni, és inkább nem is tenném, de azt is tudom, hogy a modem kornak már csak ilyen a kommunikációja, és tudom, hogy a Hamis Hírek Médiája időt nem sajnálva azon dolgozik majd, hogy a dilis Omarosát igazolja” - fogalmazott Trump. Manigault Newman a legmagasabb rangú afroamerikai munkatárs volt a Fehér Házban, ahová úgy került, hogy korábban Trump egyik tévéshow-jának, a Gyakornoknak a szereplője volt. Ő volt a a show-ban a főgonosz, álnok cselszövő, minden jel szerint itta Trump minden szavát, legalábbis a legfontosabb trükköket eltanulta tőle. Miután Trump maga mellé vette a Fehér Házba hivatalsegédnek, mindenhova szabad bejárása volt. Az elnöki hivatalban az afroamerikai közösségekkel való kapcsolattartás volt a feladata, de összeférhetetlen természete miatt tavaly elbocsátották. Könyvében arról is ír, hogy Trump mentális okok miatt alkalmatlan az elnökségre, sokszor nem is érti, miről döntenek, emellett rasszista, embergyűlölő, bigott és elbutult. Azt írja, elmondták neki, hogy Trump még 2003-ban, a televíziós show egyik felvételén használta rá a sértő néger kifejezést. Az NBC televízió kérdésére, hogy miért rögzítette titokban a Fehér Házban elhangzó beszélgetéseket, azt válaszolta: „Védeni akartam magamat, hiszen a Fehér Házban mindenki hazudik. Az elnök hazudik az amerikai népnek. Sarah Sanders magát az ország elé helyezi, és minden nap hazudik”. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders cáfol mindent, amit Omarosa a televíziókban elmondott. Rudy Giuliani, Trump jogászcsapatának vezetője pedig közölte: Omarosa Manigault Newman valószínűleg törvényt sértett azzal, hogy a beszélgetéseket rögzítette. Ő viszont az MSNBC televíziónak azt mondta: nem hátrál, további információkat fog nyilvánosságra hozni, és az, ahogyan Trump a Twitter-bejegyzéseiben reagál az általa elmondottakra, Jól érzékelteti a bánásmódot az afroamerikaiakkal”. (MTI, 444,hu) UNHINGED AN insider’s ACCOUNT OF THE TRl'MP WHITE HOUSE OMAROSA MANIGAULT NEWMAN A Tébolyodon című könyv (Facebook)
