Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-15 / 188. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 15.1 www.ujszo.com Terrorcselekményként kezelik a londoni karambolt A parlament környéke a legjobban védettek közé tartozik Londonban (JASR/AP) RÖVIDEN Hengerelnek az afgán tálib lázadók Kabul. A tálib lázadók lerohan­ták az afgán hadsereg egyik észak-afganisztáni támaszpont­ját, megöltek legalább tíz kato­nát, 15-öt megsebesítettek, és több tucatot fogságba ejtettek. A lázadóknak két napig tartó har­cok árán sikerült hatalmukba keríteniük a Farjáb tartomány­beli bázis nagy részét, harcko­csikat és lőszereket is zsákmá­nyoltak - mondta Mohammad Táhir Rahmáni tartományi ve­zető. Közben ötödik napja ádáz harcok folynak a kormányerők és a tálibok között a délkeleti Gazni tartományban. Több szá­zan haltak meg vagy sebesültek meg, a jelentések több mint 300 halottról szóltak. A tartományi székvárosból elmenekülő lakók arról számoltak be, hogy a táli­bok megszakították a távközlési vonalakat, lezárták a város áram- és vízellátását, boltokat, lakóhá­zakat és egyes kormányzati épületeket is leromboltak. (MTI) Brexit: mintha fordulna a kocka London. Többségbe kerültek azok a parlamenti választókerü­letek Nagy-Britanniában egy nagyszabású kutatás szerint, amelyekben az európai uniós tagság támogatói vannak fö­lényben. A változás jórészt a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt azon szavazóinál tapasztalt fordulat­nak köszönhető, akik 2016-ban még a kilépést támogatták. A kutatás szerint a fordulat a fiatal szavazók és a kisebbségek vé­leményében bekövetkezett vál­tozásnak is köszönhető. (MTI) Katalán kikötők az Aquariusnak Barcelona. Quim Torra katalán elnök 3 katalán kikötőt ajánlott fel, ahol fogadnák az Aquarius mentőhajót, amely a líbiai partok közelében arra vár, hogy partra tehesse a múlt héten a Földközi­tengerből kimentett 141 embert. „Katalónia mindig is a befogadás földje lesz” - írta Twitter-oldalán a katalán függetlenségi vezető, megnevezve Palamós, Vilanova és Sant Carles de la Rapita kikö­tőit lehetséges úti célként a men­tőhajó számára. (MTI) Katonai büdzsé: Moszkva aggódik Moszkva. Az orosz kormányt aggasztja az Egyesült Államok rekordméretű katonai költség­­vetése, valamint az, hogy Wa­shington felfüggeszti az együtt­működés finanszírozását a Nyi­tott Égbolt-szerződés keretében -jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Az orosz külügyminiszter­­helyettes szerint az összeg pél­dátlan nagysága mellett az is nyugtalanító, hogy a jogszabály szövegébe beépítettek több olyan rendelkezést, amely az orosz-amerikai fegyverzetkor­látozási megállapodások végre­hajtására vonatkozik. (MTI) A biztonsági kordonokba haj­tott egy autós a londoni parla­mentnél, a sofőrt letartóz­tatták, a környéket lezárták. A nyomozást a rendőrség terror­ellenes erői vezetik, a sofőrt terrorcselekmény gyanújával tartják őrizetben. London. A rendőrség tájékoztatá­sa szerint több járókelő megsérült, jelenleg egyikük állapota sem élet­­veszélyes. A kocsi az ütközés előtt kerékpárosokat is elsodort, legke­vesebb egy biciklist a beszámolók szerint mentők láttak el. A BBC hír­televíziója által megszólaltatott egyik szemtanú szerint az autós nagy sebességgel, szándékosan hajtott a kordonok közé - az autó 50 mérföld per órával, azaz 80 kilométer per órával is mehétett. A letartóztatott férfit bilincsben vezették el. A parlament a legjobban védett környékek közé tartozik a brit főváros központjában. Az épületet erős, betonból és acélból készült MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Klaus lohannis sze­rint a román Szociáldemokra­ta Párt (PSD) az elmúlt másfél évben lejáratta a kormány­zást és a törvényhozást, vita­tott intézkedéseivel, kaotikus, észszerűden kormányzásé­val, valamint a bírói és ügyészi hatalom elleni támadásaival felbolydította az országot. A román államfő televíziós nyilat­kozatban fejtette ki álláspontját a ro­mán diaszpóra pénteki bukaresti tün­tetésén fellángolt erőszakról. Elfo­gadhatatlannak tartotta, hogy a ro­mán karhatalmi erők vétlen embe­rekre, újságírókra, nőkre és gyerme­kekre támadtak. Kijelentette: a fele­lősöket gyorsan azonosítani kell, és meg kell büntetni. „A (tüntetők közé vegyült) huligánokat is, és azokat is, akik nem tudták vagy nem akarták el­szigetelni őket” - fogalmazott lohan­nis. Az államfő nyomatékosította: a tiltakozók nem a pártok mozgósítá-Donald Trump amerikai elnök aláírta a 716 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szélé törvényt, amelyet augusztus elején mind a képviselőház­ban, mind a szenátusban nagy többséggel fogadtak el. Washington. „A hadseregünket és háborút vívó katonáinkat érintő legjelentősebb beruházás ez a mo­dem történelemben” - jelentette ki Trump. A kongresszus rekordgyor­sasággal fogadta el a védelmi költ­ségvetést, a képviselőházban 359:54, a szenátusban pedig. 87:10 arányban szavazták meg. James Mattis védel­mi miniszter a voksolás után meg­köszönte a kongresszus gyorsaságát, és mindkét pártnak kifejezte háláját az igenekért. A költségvetés összege 716,3 mil­liárd dollár. Ebből 69 milliárdot a már folyamatban lévő külföldi had­műveletekre szánnak (Afganisztán­biztonsági kordonok övezik. A par­lament melletti Westminster hídon tavaly márciusban gázolásos és ké­­seléses merényletet követtek el, amelyben az elkövetővel, a brit Khalid Masooddal együtt hatan hal­tak meg, köztük egy rendőr, több mint ötvenen pedig megsérültek. A hatóságok szerint a terrorcselek­mény iszlamista indíttatású volt. Nagy-Britanniában a westminsteri támadással együtt tavaly öt terror­­cselekményt hajtottak végre, ezek­nek 36 halálos áldozatuk volt. A szi­getországban jelenleg a második legmagasabb, súlyos fenyegetettsé­get jelző riasztási fokozat van ér­vényben az általános terrorveszélyre vonatkozóan. A nyomozást a londoni rendőrség országos’ hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálata ve­zeti. Neil Basu parancsnok közölte: tekintettel arra, hogy úgy tűnik, az autós szándékosan cselekedett, to­vábbá a helyszínre és az incidens jel­legére, terrorgyanús incidensként sára, hanem saját elhatározásból, ci­vil elkötelezettségük megnyilvánu­lásaként vonultak a kormánypalota elé, mert felháborították őket azok a támadások, amelyeket baloldali kor­mánykoalíció a jogállamiság ellen intézett az elmúlt másfél évben. lo­hannis szerint nincsen magyarázat arra, hogy a csendőrség a teljes meg­mozdulást felszámolta, ahelyett, hogy a tömegben elvegyült erőszakos ele­meket semlegesítette volna. Az elnök elítélte a reakciót, és kijelentette: a csendőrség fellépése aránytalan volt az egyes rendbontók cselekedeteihez képest. Sajnálatosnak tartotta, hogy három nappal a rendbontások után egyetlen felelőse sincsen a történtek­nek. Úgy vélte: a PSD vezetése visszaél a 2016-ban szerzett felhatal­mazással, és le akaija téríteni Romá­niát az európai és euroatlanti útról. A bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) lohannis államfőt tette fele­lőssé a román társadalom megosz­tottságáért, a PSD szerint a jobbol­dali államfő próbált hívei segítségé­vel erőszakos lázadást szítani a di­ban, Szíriában, Irakban, Szomáliá­ban), 2,6%-kal tervezik megemelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt kezelik az ügyet. A gyanúsított egy húszas évei végén járó férfi, aki a ter­rorelhárítási parancsnok tájékozta­tás szerint egyedül volt az autóban. A gázoló egyelőre nem működik együtt a hatóságokkal. Fegyvert nem talál­aszpóra pénteki demonstrációját ki­használva, hogy eltávolítsa a legitim kormányt a hatalomból. A PSD ab­ból következtetett az elnök felelős­ségére, hogy lohannis hívei is részt vettek a pénteki tüntetés szervezé­sében, és szerintük „tudatosan erő­szakot szítva” provokáltak össze­tűzéseket a karhatalommal, azzal a céllal, hogy a társadalmi felháboro­dás nyomás alá helyezze és kikény­­szerítse a kormány leváltását. A kor­mánypárt szerint ez lohannis „elnöki módszere”, hogy a választott kor­mányt félreállítva olyan „sötét érde­keket szolgáló, mesterségesen összetákolt” kormányt állít az or­szág élére, amelynek semmi köze a választók akaratához. Őrizetbe vettek Romániában egy 32 éves, Ilfov megyei férfit, akit az­zal gyanúsítanak, hogy a román di­aszpóra pénteki demonstrációján, a rendbontók és csendőrök közötti összetűzések során ellopta egy föld­re tepert, a tömeg által kis híján meg­lincselt 23 éves csendőmő piszto­lyát. A hatóságok egyelőre nem ta­lálták meg a fegyvert. költ majd a Pentagon a haditengeré­szet, a légierő és az amerikai rakéta­védelmi rendszer modernizálására. Az aláírt törvény indítványozza a tak az ezüst színű Ford Fiestában, a jelek szerint a férfinak társa sem volt a helyszínen. Az incidens miatt azonnal összehívták a brit kormány rendkívüli helyzetekben tanácskozó testületét (COBRA). (MTI, ú) Kínos helyzetben egy brit politikus London. Újabb bírálatok érik az antiszemitizmussal vádolt brit Munkáspárt vezetőjét. A szélső­balos vonásokat mutató Jeremy Corbynt ezúttal azért támadják, mert 2014-ben Tunéziában jelen volt egy koszorúzáson, amelyen az 1972-es müncheni nyári olim­pián történt mészárlásban érintett palesztinokra emlékeztek. Cor­­byn hangsúlyozta, a tunéziai el­nök meghívására vett részt egy, a palesztinokról szóló konferenci­án. Fényképek tanúsága Corbyn ott volt azon a koszorúzáson, ahol a Fekete Szeptember palesztin terrorista szervezet tagjai vannak eltemetve (a terrorszervezet 11 izraeli sportolóval végzett az 1972-es olimpián). A politikus a bizonyítékok láttán annyit mon­dott: „Ott voltam a koszorúzáson, de nem hinném, hogy valójában részt vettem rajta”. Az ügy új kel­lemetlenséget jelent Corbynnak és a Munkáspártnak, amelyet 2015 óta vezet. A pártot a közel­múltban heves bírálatok érték, amiért megtűri az antiszemita hangokat a soraiban. (MTI, 444 hu) világűrbe telepített katonai eszközök feljuttatását. A törvény felhatalmazza a Penta­gont például arra, hogy 7,6 milliárd dollár értékben 77 darab F-35-ös Jo­int Strike Fightert, azaz közös csa­pásmérő vadászrepülőgépet - ötödik generációs könnyű vadászbombázót - vásároljon a Lockheed Martin cég­től. A törvényben van olyan kitétel is, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszor­szággal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására. Törökor­szág ugyanis Sz-400-as orosz lég­védelmi rendszerek vásárlásáról tár­gyal Moszkvával. A védelmi mi­nisztérium kérésére bekerült a tör­vénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankci­ók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. (MTI) Román politikai csetepaté Trump aláírta a gigantikus védelmi költségvetést Trump az aláírási ceremónián a Fort Drum katonai támaszponton (sita/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom