Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-15 / 188. szám
4 KULTÚRA 2018. augusztus 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN A Szög-Art tárlata a Vermes-villában Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériában pénteken 18 órai kezdettel kerül sor a szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület csoportos kiállításának a megnyitójára. A tárlatot megnyitja: Szakolczay Lajos Széchenyidíjas író, művészetkritikus. Közreműködik: Csák László hangász. A Szög-Art Művészeti Egyesület 1991 -ben alakult meg, tagjai Szegeden élő vagy a városhoz szorosabban kapcsolódó művészek. A műhelymunka mellett feladatuknak tekintik pályakezdő alkotók támogatását, művésztelepek szervezését, vezetését, melyek közül a legjelentősebb a nyaranta működő Plein Air Müvésztelep. A Kortárs Magyar Galériában az egyesület több mint harminc egykori és mai tagjának alkotásai tekinthetők meg szeptember 14-ig. (ú) Diák Oscarra esélyes az Ostrom Budapest. A Diák Oscardíjért (Student Academy Awards) versenyez Kovács István Ostrom című filmje, amely a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a hét jelölt közé. Az elismerést 45. alkalommal adja át az amerikai filmakadémia október 11-én. A 23 perces Ostrom története 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának, és végre hajat moshasson várva várt randevúja előtt. Életveszélyes tervétől sem szomszédai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani. A főbb szerepeket javarészt bosnyák színészek alakítják, míg magyar részről Trill Zsolt és Keszég László tűnik fel a történetben. Az alkotás a 32 éves Kovács István diplomafilmje a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) mesterszakán, ahol Enyedi Ildikó volt az osztályfőnöke. A filmrendező már az alapképzést lezáró diplomamunkájával, a több fesztiválon díjazott Betonzajjal felhívta magára a figyelmet, később pedig Szürke senkik címmel egy szintén nagy sikert aratott I. világháborús tévéfilmet készített. Az Ostrom nemzetközi premierjét a most zajló Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon tartják. (MTI) A tolerancia szigete A Sziget Fesztivál a szórakoztatás mellett nevelni is szeretné az ifjúságot JUHÁSZ KATALIN Amikor önök ezt olvassák, már vágót árt a 26. Sziget Fesztivál, amelyre minden eddiginál több, fálmillió embert vártak a szervezők. Jelen pillanatban móg nem tudni, megdőlt-e a rekord, de nem is ez a lényeg, hanem a sikeres lebonyolítás, aminek érdekében egész Budapest összefogott, a közlekedési vállalattal, a rendőrséggel és a szállodákkal egyetemben. Ez a fesztivál a szórakoztatás mellett nevelni is szeretné az ifjúságot, ami rendkívül szimpatikus vállalás. Napelem és biopiac Kádár Tamás, a Sziget fő szervezője szívügyének tartja a zöld kezdeményezéseket, ő hozta vissza például idén a re-poharakat, amivel számításai szerint 1,5 millió eldobható műanyag poharat tudtak kiváltani. És büszke az ecokempingre is, ahol az energiát napelemről nyerik, és az egy héten át tartó szikrázó napsütésben olyan sokat tudtak termelni, hogy egy részét a fesztivál egyéb területein is hasznosították. Ezt a kezdeményezést próbajelleggel indították el, szándékosan kis léptékben. Hosszú távú céljuk viszont az, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján a Sziget kempingjei közül minél több maximálisan környezetbarát legyen, ahol még a takarítószerek is környezetkímélők. Az ecokempingben egyébként biopiac és közösségi reggeli is várta a lakókat. A Szigeten működő 600 fos egészségügyi bázis a szervezők szerint jobban felszerelt, mint némelyik magyarországi kórház. Nincsenek még összesített adatok arról, hányán kerültek ide, de volt például külön traumatológia, sürgősségi osztály és detox is - utóbbinak a padlója szivacsból és műanyagból készült, hogy ha az oda bekerülők elesnének, ne kelljen átvinni őket még a balesetire. A sokéves átlag alapján egyébként egy hét alatt feltehetőleg csak pár százan fordulnak meg a detoxban. Az 1500 fős biztonsági személyzet első hallásra kevésnek tűnhet, de civil ruhás rendőrök is segítették munkájukat, mintegy háromszázan, a francia látogatók pedig idén először francia rendőrökhöz is fordulhattak segítségért, őket karszalag különböztette meg. A szervezők fontosnak tartották, hogy a fesztiválozók ne lássanak egyenruhákat a helyszínen, ne érezzék, hogy figyelik őket „a szabadság szigetén”. Love Revolution Az idei szlogen a hippiszellemű Love Revolution volt, és az egész rendezvény hangsúlyozottan a toleranciáról, az elfogadásról, a multikulturalizmusról szólt - tematizált programok által is. Volt a migrációt bemutató kiállítás, beszélgetések, előadások. Azaz a szervezők bármiféle direkt politizálás nélkül szembe mentek a jelenlegi kormány bezárkózó, kirekesztő, gyűlöletgerjesztő stratégiájával. És a Sziget szerencsére már jó ideje nem szorul rá az állami támogatásra, hiszen üzleti alapon is megél, ráadásul mára a legismertebb magyar márkanév lett - évek óta sokkal több külföldi érkezik ide, mint (Fotó: Sziget) szeresen visszajáró Värttinä, amely most egy Paleface nevű finn rapper•rel közös projektjével nyűgözte le a kíváncsi keveseket. Kardos József, a Sziget programigazgatója a közönség összetételének változásával magyarázta lapunknak ezt a szomorú tendenciát. A középosztálybeli fiatalok elsősorban a világsztárokért jönnek, illetve a partisátorban akarnak bulizni, és kevésbé érdekli őket a dzsessz vagy a metál (ezért szűnt meg mindkét koncerthelyszín). De a világzenével kapcsolatban optimista, szerinte a jelenleg hullámvölgyben lévő műfaj fel fog tápászkodni ezen a fesztiválon, és ismét tíz-tizenöt ezres közönsége lesz, mert az emberek idővel ráunnak a felkapott sztárokra, és keresni kezdik a különleges csemegéket. Több jutott cirkuszra A programigazgató elmondta, hogy a nem zenei jellegű kínálatra, azaz a színházi és táncsátorra, valamint a cirkuszra is több pénzt költhettek idén (az összköltségvetés 25 millió euró volt, ebből 3 millió euró jutott a nagyszínpad fellépőire), ezért nevesebb produkciókat tudtak meghívni. Ezek legtöbbjét egyébként személyesen választja ki, sok utazást követően, mivel mindent élőben kell látni ahhoz, hogy el tudja dönteni, passzol-e a Szigetre az adott előadás. Ez macerásabb, de biztos módszer, mert egy jól összevágott promóciós videóval gyengébb projektet is rá lehet sózni a fesztiválokra, a teljes előadás felvételét pedig szinte senki nem küldi el, arra hivatkozva, hogy félnek a koncepció és az ötletek esetleges lenyúlásától. Kardos hozzátette, a produkciók kiválasztásánál a minőség mellett alapkövetelmény a közérthetőség - azaz ne sokat beszéljenek a színpadon, inkább mozgással és zenével operáljanak. Persze nem várható el, hogy valaki kifejezetten a Frenák Pál Társulat vagy a guineai akrobaták kedvéért vegyen napijegyet, viszont sok.fesztiválozó a Szigeten találkozik életében először kortárs tánccal és újcirkusszal. Ez teszi a fesztivált különlegessé. És ezért szurkolunk neki mi is. Pillanatképek a fesztiválról a Forma-l-re. Idén csak az előadók 63 országot képviseltek. Remek új helyszínnek bizonyult idén a Karaván sátor, ami az egykori Roma sátor reinkarnációja. Itt az etnikai kisebbségeké volt a főszerep. Kurd zenészek mutatták be saját kultúrájukat, fellépett a mohácsi tamburazenekar, a Pamo Graszt, és minden nap főztek valamilyen különleges, helyi ételt a bemutatott kisebbségek képviselői. A Civil Sziget új helyszínre költözött, közelebb a bejárathoz, hogy szebb környezetben mutathassák be programjaikat. A kíváncsi kevesek Ami a szórakoztatást illeti, meglepő volt látni, mennyire kevesen vannak a többi koncerthelyszínen, mialatt a nagyszínpadon zajlik a program. Mintha az összes látogatót csak a nagy sztárok érdekelték volna - akik közül egyébként a teljesítménye alapján nem mindenki érdemelte meg a kiemelt státuszt. A legszembetűnőbb pangást a világzenei színpad előtt észleltük, ahol öt-hatszáz nézőt szórakoztattak olyan nevek, mint a Transglobal Underground, a Les Négresses Vertes vagy a rend-
