Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-07 / 181. szám
Letartóztatások az államfő elleni merénylet után RÖVIDEN Több halálos olasz közlekedési baleset Foggia/Bologna. Legkevesebb tíz külföldi vendégmunkás életét vesztette a dél-olaszországi Foggiában egy közlekedési balesetben. Egy bolgár rendszámú szállítójármű és egy teherautó ütközött. A vendégmunkások zöldségeket takarítottak be a környező földeken. Eddig ismeretlen okból felrobbant egy gyúlékony anyagot szállító tartálykocsi tegnap az észak-olasz Bologna külterületén, több tucatnyian megsérültek, halálos áldozatról is tudni. A tűzoltók szerint óriási tűzcsóva tört a magasba, és egy sorozat további robbanás is történt, amikor a tűz elérte a közelben parkoló gépkocsikat. (MTI) Mehet Kanada rijádi nagykövete Rijád. Szaúd-Arábia a belügyekbe való beavatkozás címén kiutasította Kanada rijádi nagykövetét, egyben visszahívta saját képviselet-vezetőjét a kanadai fővárosból. A sivatagi királyság külügyminisztériuma közölte, senkinek sem engedi meg, hogy beleszóljon belügyeibe. A bejelentés azt követően történt, hogy előzőleg a rijádi kanadai nagykövetség a Twitter-oldalára feltett üzenetben azt írta, nagyon aggódik az országban történt, az emberi jogi aktivistákat ért újabb őrizetbe vételi hullám miatt. Felszólította egyben a helyi hatóságokat, hogy azonnal engedjenek szabadon minden békés emberi j ogi aktivistát. (MTI) Sokan fulladtak meg Líbia partjánál Tripoli. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közleménye szerint a líbiai parti őrség 2018-ban már csaknem száz, Európába tartó bevándorló holttestét találta meg a vízben, az ország partjai mentén. A szervezet azt is írta: július 31 -ig 13 ezerre tehető azoknak a száma, akiket a parti őrség feltartóztatott vagy megmentett a Földközitenger Líbiához közeli partjainál. Líbia az egyik fő tranzitország az Afrikából Európába irányuló bevándorlás útvonalán. (MTI) Maoista lázadókkal vógeztek Indiában Újdelhi. Legalább 14 maoista lázadó vesztette életét a biztonsági erőkkel folytatott összecsapásban az India középső részén található Cshattíszgarh államban. A tűzpárbajt Szukma körzet erdőségeiben vívták a szélsőségesek és a biztonsági erők; a terület a maoisták egyik fellegvára a térségben. A biztonsági erők nem szenvedtek veszteségeket. A maoista gerillák elutasítják a parlamentáris demokráciát. A lázadók India több államában jelen vannak. 2005 óta országszerte közel 8000-en - civilek, szélsőségesek és a biztonsági erők tagjai - vesztették életüket a maoistákhoz köthető erőszakcselekményekben. (MTI) Nicolás Maduro elnök testőrei azonnal lépteka robbanást követően ( tasr/ap) Hat embert vettek őrizetbe Venezuelában a hétvégi, Nicolás Maduro államfő elleni sikertelen merénylet miatt. Caracas. Maduro elnök szombaton éppen beszédet tartott a Nemzetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, amikor dróntámadás érte. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak két, robbanóanyaggal megrakott drónt indítottak a Caracas belvárosában tartott rendezvény fölé. Egyiket a biztonsági erők eltérítették, míg a másik magától lezuhant, egy lakóháznak ütközött. A biztonságiak hét embere megsebesült. Az elnök és az ország felső vezetésének tagjai sértetlenek maradtak. Nestor Révéről belügyminiszter azt mondta, eddig hat terroristát és bérgyilkost fogtak el, számos járművet lefoglaltak, a főváros, Caracas több szállodájában tartottak házkutatást, amelyek során bizonyítékokra leltek. Hozzátette: a támadás külföldi, valamint belföldi kivitelezőit és kitervelőit teljes mértékben azonosították. A venezuelai sajtószakszervezet azt írta,-a hatóságok őrizetbe vettek 11 újságírót és sajtómunkást a merényletet követően. A szervezet szerint megalapozatlan ezeknek az embereknek őrizetbe vétele, akik közül egyeseket megvertek, másokat kifosztottak. Az üzenet szerint az őrizetbe vettek között helyi, spanyol és argentin lapok munkatársai vannak. Nicolás Maduro vezezuelai elnök az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: a merénylet mögött bizonyosan a venezuelaijobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll. Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket. (MTI) r El az Iránt sújtó szankció MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Jeruzsálem. Sajnálatát fejezte ki az Iránt sújtó amerikai gazdasági szankciók újbóli bevezetése miatt az Európai Unió, és egyúttal ismételten leszögezte, hogy mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok vódelmóben. Az USA idén májusban egyoldalúan felmondta a több minttíz év alatt kimunkált többhatalmi atomalkut. Tegnaptól az iráni gazdaság több szektorát, november 4-től pedig energetikai ágazatát sújtja büntetőintézkedésekkel. Haszan Róháni iráni elnök szerint törvényellenes Washington lépése, egyúttal hozzátette : Teherán nem fog meghaj ölni az ország olajexportjának megfojtását célzó amerikai törekvések előtt. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közös nyilatkozatot adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszterrel, amelyben kiemelték, hogy továbbra is hatékony pénzügyi csatornákat fognak fenntartani Iránnal, nem fog leállni a földgáz- és kőolajimport a közel-keleti országból. „Rendkívül sajnáljuk az amerikai szankciók ismételt bevezetését” - írták a közleményben, amelyben hangsúlyozták, továbbra is elkötelezettek a büntetőintézkedések által érintett európai vállalatok védelme iránt. Ennek megfelelően ma életbe lép az EU úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amely megtiltaná az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által egyoldalúan felmondott nukleáris megállapodást. Az Európai Unió aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban foglalt vállalásának egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi. Az amerikai gazdasági szankciók ismételt bevezetése választásra kényszeríti az iráni kormányt: vagy elfogadja az amerikai követeléseket nukleáris programjáról és térségbeli tevékenységének felfüggesztéséről, vagy az összeomlást kockáztatja - vélekedett Jiszrael Kac izraeli közlekedési és hírszerzési miniszter. „A ma visszaállított amerikai szankciók arra kényszerítik az irániakat, hogy döntsenek: vagy megfelelnek az amerikai követelésnek a térségbeli terrorral és a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban, vagy az összeomlást és a rendszer bukását kockáztatják” - írta Jiszrael Kac. „Az első lehetőség jó, a második kiváló” - tette hozzá az izraeli miniszter az amerikai szankciókat üdvözölve. Izrael a kezdetektől élesen bírálta az Iránnal 2015-ben aláírt atomalkut, s Benjámin Netanjahu miniszterelnök helyeselte Donald Trump amerikai elnök lépését az egyezség felülvizsgálatáról. Az izraeli kormány szerint az egyezmény hosszú távon nem akadályozza meg Iránt nukleáris programjának végrehajtásában, és a gazdasági könnyítések révén lehetővé teszi Teherán számára, hogy az érdekeit képviselő harcosokat támogasson a Közel-Keleten, miközben nem korlátozza ballisztikusrakétafej lesztési programj át. Trump: Oroszokkal tárgyalt a fiam Washington. Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében közölte, idősebb fia, ifjabb Donald Trump 2016-ban azért találkozott a New York-i Trump-toronyban oroszokkal, hogy információkat kapjon Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről. Az elnök először ismerte el a találkozó létét, ami szerinte nem volt törvényellenes, mert a „politikában mindig így csinálják”. Elemzők megjegyzik: a politikai életben valóban rutinnak számít az információgyűjtés az ellenlábasokról, csakhogy nem az USA ellenségeiként számon tartott országok képviselőitől. Ifjabb Trump találkozója idején érvényben voltak az amerikai szankciók Oroszország ellen. A CNN hírtévé fehér házi forrásokra hivatkozva azt állította: Trumpot hónapok óta aggodalom tölti el amiatt, hogy a családját is érinthetik az egykori kampánycsapata munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást feltárni kívánó, Robert Mueller vezette bizottság vizsgálatai. (MTI) A hirosimai atomtámadás áldozataira emlékeztek Hirosima kapcsán Indiában is tiltakoztak az atomfegyverek ellen (SITA/AP) Japánban egyperces csenddel adóztak tegnap a Hirosimái atomtámadás áldozatai emlékének az első atombomba ledobásának 73. évfordulóján. Abe Sindzó miniszterelnök beszédében kijelentette: nő a különbség az atomhatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező országok között. Tokió. Helyi idő szerint 8.15 perckor az egész országban tisztelegtek a több tízezer halálos áldozat előtt, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, amikor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát. Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig összesen 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás következtében. Hirosimában, a Béke Emlékparkban Matszui Kadzumi, a város polgármestere azt mondta: olyan világot kell teremteni, amelyben nincsenek atomfegyverek. Kifejtette, a világban több mint 14 ezer nukleáris robbanófej van, amelyek miatt megismétlődhet Hirosima története. Egyes országok ünnepélyesen hivatkoznak nemzeti érzületükre, miközben nukleáris fegyvereik modernizációjával foglalkoznak, ahelyett, hogy a nukleáris leszerelés útjára lépnének - hangoztatta. Abe Sindzó kormányfő beszédében kevésbé éles hangnemet ütött meg, és ez tükrözi, hogy mennyire megosztott a japán társadalom a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban. Japán nem írta alá tavaly azt az ENSZ- egyezményt, amely betiltja az atomfegyverek gyártását, tárolását és bevetését, hasonlóan több más országhoz, amely arra hivatkozik, hogy Eszak-Korea nukleáris fenyegetést jelent. „Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy nagy különbség van az egyes országok között az atomfegyverek számának csökkentéséhez való hozzáállásukban” - mondta Abe, anélkül, hogy utalt volna az ENSZ-egyezményre. „Hazánk türelmesen azon van, hogy híd legyen a két országcsoport között, és élére álljon a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek” - tette hozzá. Idén 85 országból érkeztek a megemlékezésre, többek között az unióból, a nukleáris hatalmaktól - az US A-ból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Oroszországból - ám Kína nem képviseltette magát. (MTI)
