Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-24 / 169. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. július 24. I www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: valós lehet a durva kilépés Berlin. Nagyon is valós annak a kockázata, hogy az Egyesült Királyság „véletlenül” megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból - figyelmeztetett Berlinben Jeremy Hunt új brit külügyminiszter. Hunt kinevezése utáni első útja Berlinbe vezetett, ahol Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt. „Az aggaszt igazán, hogy ha rendezetlenül zajlik a kiválás, az egy emberöltőre megváltoztathatja a brit közgondolkodást Európáról, és olyan szakadáshoz vezetne, amely nagyon káros lenne”—fogalmazott Hunt. Maas aláhúzta, Németország nem akarja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon váljon ki az unióból. A hétvégén Dominic Raab brit brexitügyi miniszter figyelmeztetett, a megállapodás nélküli kilépés esetén London nem fizeti ki a Brüsszellel szemben fennálló 43,60 milliárd eurós kötelezettségét. Ráadásul a brit közvélemény túlnyomó része elutasítja Theresa May kormányfő tervét a szigetország uniós tagsága megszűnéséről. Az Egyesült Királyság 2019. március 29-én éjfélkor megszűnik az EU tagja lenni, akár sikerül megállapodni a kilépésről, akár nem. (MTI, TASR) Fehér Sisakosok: Szíria tombol Damaszkusz. A szíriai kormány bűnös műveletnek minősítette, hogy Izrael a hét végén titokban segített Jordániába menekítem több száz, úgynevezett Fehér Sisakos szíriai aktivistát, azok családtag) aival együtt—az érintettek 3 hónapon belül továbbutaznak az őket befogadó országokba. Damaszkusz azzal vádolja a Fehér Sisakosokat, hogy külföldi ellenséges ügynökök és együttműködnek a szíriai kormány ellen harcoló felkelőkkel. A Fehér Sisakosok civil védelmi szervezet, amelyet 2013-ban alapított mintegy 3000 önkéntes azért, hogy civileket mentsenek a belháború harcai sújtotta részeken. A szervezet mintegy százezer ember életét mentette meg. (MTI) Kabuli merénylet: még több áldozat Kabul. Legkevesebb 23-án haltak meg a kabuli repülőtéren vasárnap elkövetett öngyilkos robbantásos merényletben, és a sebesültek száma 107 - közölte az afgán belügyminisztérium. A halottak között van az AFP francia hírügynökség egyik munkatársa is. A robbanás nem sokkal azután történt a repülőtér bejáratánál, hogy Abdul Ras id Dosztum alelnök - aki több mint egyéves önkéntes külföldi száműzetésből tért haza - kíséretével már távozott onnan. A repülőtéren sok híve várta Dosztumot. Néhány órával a támadás után az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelentkezett annak elkövetőjeként - a szervezet megerősítette, hogy a robbantás célpontja a volt hadúrból lett-alelnök volt. (MTI) Búcsúznak a kommunizmustól Elfogadta a magántulajdont elismerő új alkotmány részletes tervezetéta kubai parlament A havannai parlamentben tanulmányozzák a tervezetet (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. A kubai parlament egyhangúlag fogadta el a szigetország új alkotmányának tervezetót. Ebbe belefoglalták a magántulajdon elismerését, az államtól és miniszterelnöki intézményrendszer kiépítését, a magasabb kormányzati tisztségek mandátumának korlátozását legfeljebb két ötéves ciklusra. Az alkotmánytervezet társadalmi vitája augusztus 13-tól november 15- ig tart, a kormány szerint mintegy egymillió kubai vesz részt benne. Ä tervezet ezt követően ismét a törvényhozás elé kerül, majd a - feltételezhetően módosított - dokumentumot várhatóan még az idén népszavazásra bocsátják. Miguel Díaz- Canel, a legfőbb állami hivatal, az államtanács áprilisban megválasztott elnöke közölte: a nemzeti konzultáció során minden kubai szabadon nyilváníthat véleményt az alkotmánytervezetről, hogy az új alkotmány tükrözze majd az ország , jelenét és jövőjét”. A szigetország jelenlegi alkotmányát 1976-ban fogadták el, a 2016-ban elhunyt Fidel Castro kubai vezető idején. Az új alkotmány kidolgozását az áprilisban leköszönt Raúl Castro, az államtanács volt elnöke vezette különleges bizottság végezte. A dokumentumba egyebek közt belefoglalták a magántulajdon elismerését, az államfői és miniszterelnöki intézményrendszer kiépítését, a magasabb kormányzati tisztségek mandátumának korlátozását legfeljebb két ötéves ciklusra, valamint az azonos neműek közti házasság elismerésének lehetőségét. Ez utóbbi lépés beleillik abba a latin-amerikai tendenciába, hogy az egyházak tiltakozása ellenére egyre több országban engedélyezik az azonos neműek házasságát. Kubában is öt protestáns egyház közös nyilatkozatot adott ki júniusban, amelyben kijelentették, a Biblia szerint házasságot kizárólag egy nő és egy férfi köthet. Az új alkotmányban már két személy - nem pedig egy nő és egy férfi - egyesüléseként határoznák meg a házasságot. Kuba kommunista, egyúttal férfipárti társadalmában az 1959-es forradalom után üldözték a homoszexuálisokat, sokukat kényszermunkatáborba zárták. Fidel Castro később bocsánatot kért az intézményes homofóbiáért. Részben Castro unokahúgának, Mariela Castrónak a közbenjárására az utóbbi évtizedben az ország nagy utat tett meg a melegek jogainak érvényesítése terén. A magántulajdon elismerése arra vezethető vissza, hogy 2010-től a kubai vezetés fokozatosan, felügyelet mellett kiszélesítette a szigetország magánszektorát, amivel mintegy négyszeresére nőtt a szektorban dolgozók száma. Jelenleg 590 ezer ember, az ország munkavállalóinak 13%-a dolgozik a magánszektorban. Az alkotmánytervezet szerint a bevezetendő államfői tisztségért a jövőben csak 60 év alatti jelöltek indulhatnak. Raúl Castro 86 éves koráig irányította az országot, elődje, Fidel Castro 79 évesen vonult vissza... Várhatóan az új alkotmányban is rögzítik az állam szocialista jellegét és a kommunista párt vezető szerepét, de a kommunizmusra tett további utalásokat eltávolítják. Fegyveres roham az erbíli kormányzói hivatal ellen Fegyveres támadók hatoltak be tegnap az iraki Kurdisztán kormányzói hivatalába a terület székvárosában, Erbílben - közölte a kiírd autonóm terület kormányzója. A kurd biztonsági erők csaknem négyórás tűzpárbajt követően az összes támadóval végeztek. Erbíl. Táhir Abdulla, a kurd autonóm terület helyettes kormányzója szerint a reggeli órákban fegyveresek közelítették meg a kormányzói hivatal bejáratát, tüzet Vádat emeltek a francia elnöki hivatal egyik biztonsági embere, Alexandre Benalla ellen, aki májusban egy diáktüntetésen rendőrségi rohamsisakot viselve bántalmazott egy férfit - tájékoztatott a párizsi ügyészség, amely szerint további négy ember ellen is vádat emeltek. Párizs. Alexandre Benalla május elsején egy diáktüntetésen rendőrségi rohamsisakot viselve bántalmazott egy férfit, és durván bánt két nővel, egyiküket a földre teperte. Tettlegességgel és a hatósági eljárásba való beavatkozással, rendőrségi megkülönböztető jelvények és videófelvételek jogosulatlan használatával, illetve szolgálati titkok kiszoígáltatásával vádolják. Emmanuel Macron államfő Benallával kapcsolatban leszögezte, hogy volt alkalmazottjának tettei elfogadhatatlanok, s egyúttal fogadkozott: „nem is volt és nem is lesz büntetlenség” az elnöki hivatal volt biztonsági emberének ügyében. Az elnyitottak az őrökre, elvették fegyvereiket, és behatoltak az épületbe. Az első hírek két támadóról szóltak, de később kiderült, hogy legalább négyen voltak. A fegyveresek ezt követően lövöldözni kezdtek az épület harmadik emeleti ablakaiból. A forgalmas városközpontban található hivatal környékét lezárták. A biztonsági szolgálat emberei körülvették az épületet, elfoglalták a földszintjét, és ellentámadást indítottak a behatolók ellen. A műveletben mesterlövészek is részt vettek. Valami bűzlik az elnök testőre körül. Collomb belügyminiszter a parlamentben magyarázkodott, (sita/ap) ; nököt főleg azért kritizálják, mert a felvételen látottakért nem bocsátotta ; el azonnal testőrét. Benallán kívül vádat emeltek Macron pártjának egyik biztonsági embere, Vincent Crase nyugalma-A tűzharcban két támadó életét vesztette. Két másik fegyveres állítólag öngyilkos merényletet követett el. Biztonsági források szerint a támadók túszokat is ejtettek az akció során. Két rendőr és egy túsz megsebesült, és három fegyveres, valamint egy alkalmazott életét vesztette. A férfiak Allah akbar! kiáltással rohanták le a hivatalt - mondta el egy szóvivő. Egyelőre egy szélsőséges csoport sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. Ritkán kerül sor efféle akciókra Erbílben, amely az egyik legbiztontestőre ellen zott csendőr ellen, aki szintén az incidens helyszínén volt. Öt ugyancsak erőszakcselekmények elkövetésével, a hatósági eljárásba való beavatkozással, továbbá illetéktelen fegyvertartással vádolják. Három, állásából azóta felfüggesztett rendőr ellen is vádat emeltek. Az ügyészség azt rója a terhűkre, hogy ellopták és átadták Benallának az incidens helyszínén készített rendőrségi felvételeket. Benalla saját védelmében próbálta őket felhasználni, amikor az elnöki hivatalban foglalkoztak az üggyel. A rendőrségi felvétel átadása szolgálati titok kiszolgáltatásának számít, és súlyos törvénysértésnek minősül. Á parlament vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy tisztázására. Gerard Collomb belügyminiszter tegnap ismertette a parlamenti képviselőkkel, hogyan állnak a hatóságok az incidens kivizsgálásával. „Már három napja egy szót sem hallani az elnökünktől, aki egy súlyos botrányban érintett. Önök értik ezt, képviselőtársak?” - tette fel a költői kérdést az ellenzéki Republikánus Pártelnöke. (MTI, HirTV) ságosabb város Irakban. A múltban az Iszlám Állam dzsihádista szervezet követett el pokolgépes merényleteket Erbílben. Az Irakból szinte teljesen kiszorított szélsőségesek a kurd erőket és civileket is támadták az elmúlt években. Kurd biztonsági tisztségviselők a jelenlegi támadás mögött is az Iszlám Államot sejtik. „Úgy véljük, hogy a támadók az Iszlám Állam tagjai voltak, mert a szélsőségesek által alkalmazott taktikát használva jutottak be az épületbe, és Allah akbart kiáltoztak” - érvelt egyikük. (MTI) Trump fenyegeti az iráni elnököt Teherán/Washington. A belügyekbe való nyilvánvaló beavatkozásnak minősítette Irán Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek az országról tett kijelentését. Az amerikai politikus Los Angelesben iráni amerikaiak közössége előtt mondott vasárnapi beszédében maffiához hasonlította Irán vezetését. Bahrám Gaszemi iráni külügyi szóvivő azt mondta, Pompeo megnyilatkozásai a korábbi amerikai politikai medrében haladnak tovább, és az a céljuk, hogy destabilizálják a helyzetet a régióban. Donald Trump amerikai elnök a Haszan Róháni iráni elnöknek címzett Twitter-iizenetében figyelmeztetett: „Soha többet ne fenyegessétek meg az Egyesült Államokat, különben olyan következményeket fogtok elszenvedni, melyekre még nem volt példa a történelemben. Többé nem olyan ország vagyunk, amely elviseli háborodott és erőszakra bujtó szavaitokat. Legyetek óvatosak!” (MTI) Vádemelés Macron elnök
