Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-13 / 160. szám
2 I KOZELET 2018. július 13. I www.ujszo.com Nincs miből építkezni, késnek a projektek Már hónapokat kell várni néhány építőanyagra (Felvétel Martin Domok/Pius jeden deft) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák gazdaság felpörgésének és az olcsó hiteleknek köszönhetően látványosan megugrott az építkezési kedv. Ezzel párhuzamosan nő a kereslet az építőanyagok iránt, amit ezek gyártói egyre nehezebben tudnak kielégíteni. Néhány építőanyagra a kisebb építőipari cégeknek akár hónapokig is várniuk kell, ami veszélybe sodorja a megrendeléseiket. A növekvő bevételeknek köszönhetően a cégek jóval több pénzt képesek beruházni, az elmúlt időszakban azonban már nőtt az alkalmazottak fizetése is, miközben egyre kevesebb az állástalan. Ha ez nem lenne elég, a hitelkamatok soha nem látott mélypontra zuhantak, vagyis a lakosság és a cégek is olcsóbban jutnak kölcsönhöz. Mindez a cégek és a háztartások építkezési kedvének a látványos javulását hozta magával, amit a Statisztikai Hivatal is megerősít. A legfrissebb, tegnap közzétett elemzése szerint az idei év első öt hónapjában több mint 7 százalékkal nőtt Szlovákia építőipari termelése az egy évvel korábbihoz képest, meghaladva az 1,8 milliárd eurót. „Az új építkezések volumene már tavaly is csaknem 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és az elkövetkező hónapokban is az építőipari termelés növekedésére számíthatunk” - nyilatkozta Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Az építőipari termelés gyors felpörgése miatt azonban már megjelentek az első gondok is. „Az építkezési láz miatt az elmúlt időszakban egyre nagyobb a hiány egyes építőanyagokból” — nyilatkozta Pavol Kovácik, az Építőipari Vállalkozók Szlovákiai Szövetségének (ZSPS) az elnöke. Az építőipari vállalkozók szerint jelenleg a legtöbb probléma a tetőszigetelő anyagokkal van. Míg korábban ezekre nagyjából két hetet kellett várni, manapság a várakozási idő a három hónapot is meghaladhatja, miközben a nagy érdeklődés miatt az akciós áraknak is búcsút inthetünk. Probléma van azonban a falazóanyagokkal is, miközben egyes kereskedők az elmúlt időszakban már nem is vettek fel új megrendeléseket. „A leszállítási idő természetesen függ a cégek nagyságától is. A nagyobb megrendelőknek előnyük van, a hiány így elsősorban a kisebb cégeknek okoz gondot. Ez utóbbiak, elsősorban az ország nyugati járásaiban manapság nagyjából dupla annyit kénytelenek várni a megrendelésük teljesítésére, mint korábban” - tette hozzá Kovácik, aki szerint a kereslet növekedése miatt az elmúlt időszakban az árak is nőttek. A Statisztikai Hivatal szerint az építőanyagok ára az elmúlt egy évben átlagosan csaknem 5 százalékkal nőtt, de majd 4 százalékkal drágábban dolgoznak az épitőipari cégek is. (SiTA, mi) Sólymos: több lesz az ellenőrzés (Felvétel: Martin Domok/Plus sedem dní) Csallóközben túl gyér a csatornahálózat NAGYROLAND A kormány elfogadta a lex Csallóköz nevű törvényjavaslatot, amely Szlovákia 10 legfontosabb vízgazdálkodási területének védelmére szolgál. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi minisztert kérdeztük arról, milyen változásokat hoz magával a jogszabály. Mit tart a legfontosabb újításnak ebben a törvényben? Első ízben született olyan jogszabály, amely egyértelműen kimondja, hogyan viszonyuljunk a védett vízgazdálkodási területekhez. A törvény a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és az egészségügyi minisztérium együttműködésének eredménye. Egyértelművé vált, hogy kinek mi a jogköre, így ez a három tárca egységesen tud majd fellépni például a talajt szennyező vegyszerek használata ellen. A másik fontos dolog, hogy rendszeresen tájékozatni szeretnénk az érintett területen élő lakosokat a vízkészlet állapotáról, úgyhogy ha valami probléma merülne fel, akkor azonnal tudomást szereznének róla. A jogszabálynak köszönhetően elkerülhetők lesznek a jövőben a tavalyi atrazinszennyezéshez hasonló eseteket? A lex Csallóköz szabályozni fogja az egyes vegyszerek használatát. Az atrazint 8-10 éven keresztül használták folyamatosan a Csallóközben, több mint 40 ezer kilogrammot szórtak szétaz utóbbi években. Ezért is fontos ez a törvény, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. Hogyha már évek óta tudtak az atrazin használatáról, akkor miért csak most hozták ezt a törvényt? Hogy korábban mit lehetett volna csinálni az ügy érdekében, azt nem tudom, én azért vagyok felelős, amit most csinálok. Egy biztos: 2009-ben rájöttek, hogy az atrazin mérgező, utána már betiltották a használatát. Egy korábbi példát említve: az 1970- es években a DDT nevű vegyszerről azt hitték, hogy egy csodaszer, és szintén nagy mennyiségben szórták szét a területeken. A későbbi vizs-Sólymos László gálatok végül bebizonyították, hogy kártékony hatásai is vannak az emberi szervezetre. Ugyanez a helyzet az atrazinnal is. Azt, hogy milyen vegyszereket lehet használni, mindig az adott normák határozzák meg, s ezen normák betartását fogja elősegíteni az új törvény is. Milyen mértékben fogja érinteni a lex Csallóköz a mezőgazdászok tevékenységét? Nem fog nekik komoly problémákat okozni. Az biztos, hogy gyakrabban ellenőrzik majd a vegyszerek használatát. Ezen kívül olyan tevékenységeket is ellenőrizni fogunk, amilyeneket ezelőtt nem: például a golfpályákon használt vegyszereket. Az új törvényt többen is bírálták. Egyes szakemberek szerint nem hoz változásokat, ezért a vizek védelme a továbbiakban sem lesz elég hatékony... Azok a törvények, amelyek eddig szabályozták a vegyszerek használatát, már így is elég szigorúak voltak. Hoztunk még pár új megszorítást, de az igazi probléma ott volt, hogy nem volt igazán jól koordinálva a három minisztérium és a hozzájuk tartozó intézmények munkája és jogkörei. A környezetvédelmi minisztérium főleg a talajvizekkel foglalkozott, a mezőgazdasági minisztérium inkább a felszíni vizekkel törődött, az egészségügy pedig már azt a vizet ellenőrizte, amelyik a vízcsapból folyik. Mindenki csinálta a saját munkáját, de nem volt semmilyen összhang, ami a csallóközi atrazinszennyezés során is megmutatkozott. Az intézmények összehangolódása már egy nagy előrelépést jelent. Emellett a már meglévő intézkedéseket valamint a megújultakat is hatékonyabb módon fogjuk tudni ellenőrizni és betartatni. A vízszennyezésért nagyban felelős a lakossági szennyvíz, ugyanis a csallóközi falvak egyharmadánál nincs megfelelően kiépítve a csatornarendszer. Mennyire változtat majd ezen a lex Csallóköz? Egy pályázati felhívást tettünk közzé a minisztérium környezetvédelmi operációs programjából. A rendelkezésre álló keret jelenleg 25 millió, ehhez az állam még négymillióval járul hozzá, így összesen 29 millió eurót lehet csatornahálózatok kiépítésére fordítani. A minisztériumban azon dolgozunk, hogy jövőre az állami költségvetésből még nagyobb összeget kapjunk erre a célra. Van valamilyen elképzelés, hogy mikorra lesz teljes a csatornarendszer Csallóközben? Ezt így nehéz lenne megmondani. A csatornarendszer befejezéséhez több száz millió euró kellene, ennyi pénzünk pedig nincs. Mindezek ellenére még soha nem költöttünk olyan jelentős összeget a csatornahálózat bővítésére, mint amennyit a következő években fogunk. Mikor lép életbe a törvény? Szeptemberben lesz a törvény első olvasata, októberben vagy novemberben pedig a második. Úgy gondolom, hogy január 1-től léphetne hatályba. NAGYROLAND Pozsony. A lex Csallóköz a hatékonyabb ellenőrzések mellett közel 30 millió eurós pályázati pénzt ígér a csallóközi falvak csatornarendszereinek felújítására, de a vizek védelmével foglalkozó szervezetek így sem tartják elégségesnek a jogszabályt. Egységesített ellenőrzés A vizek védelme korábban több tárca jogkörébe tartozott: a potenciális szennyezőket a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrizte, a vegyszerek használatára az agrártárca figyelt, az ivóvízellátást és a vízminőséget pedig a Közegészségügyi Hivatal felügyelte. Az új törvény egységesítené az egyes intézmények feladatkörét. A legnagyobb szerep a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőségre hárulna: ehhez az intézményhez lehetne majd fordulni, ha fennállna a vízszennyezés lehetősége, a felügyelőség pedig értesítené a többi illetékes szervet. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat biztosítja a nyilvánosság átlátható tájékoztatását is: a zöldtárca rendszeresen közzé fogja tenni a weboldalán a vízminőségre vonatkozójelentéseket. Pénz a csatornákra A törvényjavaslat elkészítése után tárgyaltak a csallóközi települések polgármestereivel is. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter a találkozón kiemelte a csatornarendszerekkel összefüggő problémákat. Elmondása szerint a csallóközi települések egyharmadánál a csatornahálózat nincs teljesen kiépítve, ez pedig komoly veszélyt jelent az ivóvízre. Éppen ezért az olyan településeknek, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 2000 főt, Európai Uniós forrásokból közel 30 millió eurós keretet biztosítanak a szennyvízhálózat kiépítésére. Bereczk Oszkár, a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának vezetője a tárgyalások után pozitívan értékelte a lex Csallóközt. Véleménye szerint az új törvénynek köszönhetően javulhat Csallóköz érdekeinek védelme. Nem mindenki lelkes A vízvédelemmel foglalkozó szervezetek mindezek ellenére nem tartják elegendőnek a törvénytervezetet. Dusán Velic szerint az új törvényjavaslat nem kínál megoldást a problémára, mindössze kiragad néhány intézkedést más, korábbi törvényekből, és ezeket egyesíti. „Nem vonjuk kétségbe, hogy szükség van néhány törvény frissítésére, azonban a lex Csallóköz nem elégséges, hiszen nem kínál új megoldásokat a felmerült problémákra” - mondta Velic. Elena Fatulovának is hasonló a véleménye a törvényről. Elmondása szerint a törvényjavaslatban található intézkedések legalább 90 százaléka már létező jogszabályokból merít, így a vízvédelem terén nem nyújt semmi újat. „A minisztérium tevékenysége számunkra azt sugallja, hogy ezzel az új törvénnyel mindössze el akarják terelni a figyelmet a tavalyi vízszennyezésről, amely során 6 csallóközi település lakóinak kellett atrazinnal szennyezett ivóvizet fogyasztania. Az új törvény ugyan kínál némi változást néhány szigorítás formájában, azonban a kritikus állapotban lévő csallóközi környezet ettől nem fog megtisztulni” -mondta lapunknak Fatulová. Védett vízgazdálkodási területek Csallóköz, Sztrázsó-hegység(Strá2ovskévrchy), Beszkidekés Jávorník-hegység (Beskydy a Javorníky), a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra nyugati és keleti része, Az Ipoly felső szakasza, a Rimóca és a Szalatnya (Rimavce a Slatiny), a Gölnic (Hlinec) folyó felső szakasza, a Murányi-fennsik (Muránska planina), a Szlovákká rszt és a Vihorlát.
