Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-13 / 160. szám
www.ujszo.com I 2018. július 13. KÜLFÖLD I 3 Trump viharos csúcsot kreált A viharos ülésen megállapodás született a NATO parancsnoki struktúrájának erősítéséről RÖVIDEN Berlin kiadja a volt katalán elnököt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd - jelentette ki tegnap Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően, aki előzőleg még az USA kilépését is meglebegtette. „Hiszek a NATO-ban” - hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé. Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. Arról számolt be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel , jól kijönnek”. Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli. Trump kőkemény üzenete A Fehér Ház ura a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, őszinte megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét. A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. Még több pénz fegyverre Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2%-át célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2%-ára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. Trump az óráját nézi. Brüsszelből máris indult a gépe Londonba, (sita/ap) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (balra) és Donald Trump amerikai elnök. Szerencsére a NATO-csúcs végére közeledtek az álláspontok. (Tasr/ap) Trump ugyanis felvetette, a NATO- tagok emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára. A NATO tagországai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával. Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO- tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell termi azt — mondta. ,,Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk”-tette hozzá. Charles Michel belga kormányfő közölte, nem érezte sértőnek Trump „egyenes beszédét”, és kitért arra is, hogy Belgium teljesíteni fogja vállalásait a kitűzött határidőig, de nincs realitása annak, hogy ez már jövőre meg fog történni. Mozgósítás a 30 jegyében A NATO-tagországok állam- és kormányfői megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárni ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága - közölte a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg elmondta, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél jövidebb idő alatt bevethető lesz az eddigi 90 napos határidő helyett. A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban. Bizalmat és tüntetőket kapott a Babis-kormány Bizalmat kapott csütörtökre virradóra a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babii vezette új cseh koalíciós kormány. A bizalmi szavazásra a szerdai egész napos éles, rendkívül indulatos, helyenként nagyon személyeskedő és durva vitát követően csak jóval éjfél után került sor. Prága. A 200 tagú parlamenti alsóházban a szavazáskor az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105 képviselő támogatta, 91 ellene szavazott. A 9 parlamenti párt közül az ANO, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) képviselői mondtak igent a kormányra, míg a Polgári Demokratikus Párt (ODS), a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), a Cseh Kalózpárt, a jobboldali TOP 09 párt, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ÚSL), valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) párt képviselői ellene voksoltak. Milan Chovanec volt szociáldemokrata belügyminiszter közölte: azért hiányzott a szavazásról, mert nem ért egyet a kommunisták bevonásával a kormányzatba. A szabályok szerint a kormánynak a bizalom megszerzéséhez a szavazáson részt vevő képviselők több mint felének a támogatására volt szüksége, ami ezúttal 99 igent jelentett. Tüntettek Babii ellen Csehországnak ezzel a tavaly októberi képviselőházi választás óta eltelt majdnem 9 hónap után újra teljes értékű kormánya van. Á kormányalakítás elhúzódásának legfőbb oka, hogy a pártok többsége nem volt hajlandó együttműködni Andrej Babissal, aki ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás folyik és neve szerepel a volt csehszlovák kommunista állambiztonság (StB) ügynöklistáján. A parlament közelében több száz ember tüntetett az új kormány, a kommunisták bevonása ellen a kormányzásba, valamint Babis és Milos Zeman államfő ellen. A KSCM vállalta, hogy a bizalmi szavazáskor támogatni fogja a kisebbségi kormánykoalíciót és a megállapodás érvényessége idején nem kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A miniszterelnökkel együtt 15 tagú kormányban a kormányfőt és 9 tárcavezetőt az ANO jelölt, ötöt pedig a CSSD. A külügyminisztériumot ideiglenesen Jan Hamácek, szociáldemokrata kormányalelnök, belügyminiszter vezeti. A ÚSSD jelöltjét, Miroslav Pochét ugyanis Milos Zeman államfő nem volt hajlandó kinevezni külügyminiszternek. Sötét ellenzéki prognózis A kommunisták által támogatott új cseh kormány megalakulásával Csehországban véget ért az „első köztársaság” - állítja a cseh ellenzéki pártok egy része. Úgy vélik, hogy a kommunisták bekerülése a kormányzatba súlyosan veszélyezteti az eddigi demokratikus rendszert, és most egy félig elnöki rendszer, illetve Babis-féle demokrácia van kialakulóban, emellett várható az ország keletre tolódása. Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke szerint „félig kommunista kormány” jött létre, amelynek programja, célja homályos, és nem viszi előre Csehországot. Fiala rámutatott: az 1989- es rendszerváltás óta most történt meg először, hogy a kommunisták kormányzati hatalomhoz jutottak. Cégként vezetett ország? Karel Schwarzenberg, a TOP Ö9 párt tiszteletbeli elnöke szerint Andrej Babis politikai és gazdasági befolyása következtében korlátlan hatalomra tett szert, és Csehországot saját vállalataként fogja irányítani. Miroslav Kalousek, a párt frakcióvezetője azt mondta: Csehországban megnő az orosz befolyás, mert a kommunisták Milos Zeman államfővel együtt „(Vlagyimir) Putyin ötödik hadoszlopa lesznek”. A Cseh Kalózpárt szerint az új kormány csak a Babis tulajdonában lévő Agrofert élelmiszer- és vegyipari holding számára pozitív hír, de Csehország számára lemaradást fog jelenteni. Vojtéch Filip, a kommunisták elnöke hangsúlyozta: a kommunisták a programja miatt támogatták az új kormány megalakulását, de a következő időszakban csak „megtűrik” a kabinetet. (MTI, ú) Berlin. Németország kiadja Spanyolországnak Carles Puigdemont volt katalán elnököt - közölte a schleswig-holsteini ügyészség, miután a tartományi felsőbíróság jóváhagyta a politikus átadását a spanyol hatóságoknak. A bíróság azt állapította meg, hogy Puigdemontot a lázadás vádja miatt nem lehet kiadni Spanyolországnak, de miután közpénzek elsikkasztásával is vádolják, amiatt igen. Fellebbezésre készülnek Puigdemont jogi képviselői. A függetlenségi politikus egyik védője viszont örömét fejezte ki, hogy a kiadatást a kisebb súlyú,, Jcözpénz hűtlen kezelése” vád miatt látta indokoltnak a német bíróság, nem pedig a lázadás vádja miatt. (MTI) Izraeli légicsapás érte a szír haderőt Tel-Aviv. Izraeli harci repülőgépek több rakétát is kilőttek a szíriai hadsereg állásaira a délnyugati el-Kuneitra tartományban. A SANA szíriai állami hírügynökség úgy tudja, az Izrael által megszállt Golán-fennsík határán túl lévő Hader, Dzsabha és Tel Kurum településeknél végrehajtott támadásokat a szíriai légvédelem elhárította, a kilőtt rakéták egy részét sikerült megsemmisíteni, és csak anyagi kár keletkezett. Az izraeli hadsereg időközben bejelentette: három szíriai katonai állásra mértek csapást válaszul arra, hogy egy szíriai drón szerdán behatolt izraeli területre. (MTI) Nicaragua: nagyon sok áldozat Managua. Nicaraguában 351 ember életét követelték a tüntetők és a biztonsági erők, illetve a fegyveres kormánypárti aktivisták hónapok óta tartó összecsapásai - közölte a Nicaraguái Emberi Jogi Szövetség (ANPDH). A közép-amerikai országban zaj ló erőszakos tiltakozási hullámban a halottakon kívül eddig legalább 2100-an megsérültek - tette hozzá aszervezet. A managuai vezetés ugyanakkor csak 50 halottról beszél. Nicaraguában április 18- án kezdődtek tiltakozások a kormányzat adóemelési és nyugdíjcsökkentési tervei ellen, ám a tüntetők most már Daniel Ortega elnök távozását és új választások kiírását követelik. (MTI) Kreml: valótlan Trump kijelentése Moszkva. A Kreml visszautasította Donald Trump amerikai elnök kijelentését, miszerint Németország Oroszország túsza lenne - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Trump a NATO-csúcson azt mondta, Németország hibát követ el a 11 milliárd dolláros Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték építésének támogatásával, miközben elmarad a NATO államai által a katonai kiadásokra meghatározott cél teljesítésében. (MTI)
