Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-11 / 158. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. július 11. I www.ujszo.com RÖVIDEN Katalán-spanyol tárgyalás Madrid. Mindkét részről pozitív értékeléssel zárult Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Quim Torra katalán elnök első megbeszélése Madridban, annak ellenére, hogy Katalónia függetlenségének kérdésében álláspontjaik továbbra is eltérőek. Megállapodtak abban, hogy visszaállítják a kétoldalú kormányközi bizottságok működését, amelyek 2011 óta nem üléseznek. A spanyol és katalán kormány vezetői - Mariano Rajoy és Carles Puigdemont - utoljára 2016 áprilisában ültek tárgyalóasztalhoz. (MTI) Olasz mentőhajó se köthetett ki Róma. Egy migránsokat a tengeren mentő olasz felségjelzésű hajótól is megtagadta az olaszországi kikötést Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki korábban a külföldi nem kormányzati szervezetek és a földközitengeri katonai műveletek hadihajóinak is megtiltotta, hogy migránsokat vigyenek Olaszországba. Salvini nemet mondott az olasz felség-jelzésű, Vos Thalassa nevű hajó kikötésére, fedélzetén 60 migránssal. Az olasz belügyminiszter szerint a Vos Thalassa helytelenül járt el, mivel a mentést a már a helyszínre tartó líbiai parti őrségre kellett volna hagynia. (MTI) Cseh koalíciós szerződés aláírása Prága. Koalíciós szerződést írt alá a közös kormányzásról a legutóbbi csehországi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD). A kormányfővel együtt 15_tagú kormányban az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani. A koalíciós szerződés aláírása után az ANO, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnöke, úgynevezett türelmi megállapodást írt alá, amelynek alapján a kommunisták támogatni fogják a koalíciós kormány megalakulását. Lemondott Tafána Malá cseh igazságügyi miniszter (ANO), a csupán 13 napot hivatalban volt tárcavezetőt azzal gyanúsítják, hogy plágiumot követett el disszertációjában. (MTI) Afgán öngyilkos merénylet Kabul. Öngyilkos pokolgépes merényletet követtek el a keletafganisztáni Nangarhar tartomány székhelyén, Dzsalálábádban, legalább 10 ember meghalt - közölték kormányzati tisztviselők. A támadó a pokolgépet egy benzinkút közelében hozta működésbe, és a robbanás után ■hatalmas tűz keletkezett - mondták helyi tisztviselők. A hegyvidéki Nangarhar tartomány Pakisztánnal szomszédos, ahol a szélsőséges tálibok és az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyveresei is támadásokat követnek el. (MTI) Német migrációs mesterterv Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter bemutatta 63 pontos koncepcióját Horst Seehofer német belügyminiszter tegnap betiltotta az Osmanen Germania nevű török nacionalista motoros bandát, és elrendelte, hogy a szervezet hagyjon fel minden tevékenységével. A hatóságok szerint az Osmamen Germania tagjai több, baloldali törökök elleni támadásért is felelősek. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Tegnap bemutatta 63 pontból álló „migrációs mestertervét" Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter. A csomag négy területen megvalósítandó intézkedéseket javasol a migrációs helyzet rendezése, ellenőrzése és korlátozása érdekében. Külön csoportosítja, hogy milyen teendők vannak azokkal az országokkal kapcsolatban, ahonnan a menedékkérők érkeznek, amelyeken áthaladnak, milyen intézkedéseket kell meghozni belföldön és európai uniós szinten. A dokumentum kiemeli, hogy a jelenlegi határellenőrzés a német-osztrák határon 2018 novemberéig tartható fenn az érvényben lévő schengeni szabályok alapján, de addig is új határőrizeti rendszert alakítanak ki Németország és Ausztria határán, tranzitközpontokat állítanak fel, feltartóztatandó azokat a menedékkérőket, akik már másik uniós tagállamban is adtak be menedékkérelmet. Őket - kétoldalú megállapodás alapján - azonnal visszaküldik oda, vagy ha ez nem lehetséges, akkor Ausztriába, szintén azt követően, hogy a német hatóságok megállapodtak Ausztriával. Egyensúlyt kell teremteni a segítőkészség és országunk teljesítőképessége között, nem tudunk korlátlanul befogadni embereket-jelentette ki Seehofer. „Ez nem a koalíció, hanem a szövetségi belügyminisztérium mesterterve” - húzta alá Horst Seehofer. Ezzel magyarázta azt is, hogy a javaslatban szerepelnek azok a tranzitközpontok, melyek a későbbi koalíciós megállapodásban nem. A koalíciós pártok a múlt héten tranzitközpontok helyett abban állapodtak meg, hogy úgynevezett tranziteljárásban állapítják majd meg, hogy kit lehet majd visszafordítani a határról. Seehofer kiemelte, hogy nehéz tárgyalásokra számít a többi uniós tagállammal, de még júliusban szeretne tisztán látni abban a kérdésben, hogy mely országokkal milyen egyezségre lehet jutni. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy elsősorban a származási országokban kell felszámolni a migráció kiváltó okait, hogy ne induljanak el ilyen sokan Európa és Németország felé, és e célból a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó minisztériummal is együtt fog működni. „Az emberségesség a származási országokban kezdődik” - fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, hogy nem lát ellentmondást az európai és a tagállami intézkedések között, és ő maga is jobban szeretné, hogy a migráció kérdésében európai megoldás szülessen. Az Európai Unióban a mesterterv alapján meg kellene erősíteni, és uniós határőrséggé kellene átalakítani a Frontexet. Mintegy hatodával csökkent a Németországban beadott menedékkérelmek száma 2018 első felében az előző év azonos időszakához képest - tudatta a német belügyminisztérium. 2018. június végéig 93 316 menedékkérelmet adtak be az országban, ami 16,4 százalékkal kevesebb, mint 2017 első felében. Trump pökhendi nyilatkozata a NATO-csúcs előtt A ma kezdődő csúcstalálkozó előtt Donald Trump amerikai elnök ismét a NATO-tagországokat bírálta, mert szerinte nem költenek eleget a saját védelmükre. Washington/Brüsszel. Twitterbejegyzésében az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden más országnál többet költ a NATO-ra. „Ez nem korrekt, ez nem fogadható el” - fogalmazott Trump. Hozzátette: „ezek az országok ugyan megnövelték hozzájárulásaikat amióta hivatalba léptem, de még többet kell tenniük. Németország egy százalékot fizet be, az Egyesült Államok 4 százalékot” - írta, utalva arra, hogy Berlin és Washington a bruttó hazai összterméke (GDP) hány százalékát fizeti be a NATO- költségvetésébe. Donald Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének országai nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, s elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az USA nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit, ha a többi tagország elmarad a befizetésekkel. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont leszögezte: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2%-át elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Határozottan bírálta Donald Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után. „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli” - szólított fel Tusk az aláírást követő brüsszeli sajtótájékoztatón. A tanács elnöke emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, s az afganisztáni háborúban 870 európai katona vesztette életét. „Elnök úr, kérem emlékezzen erre szerdán amikor találkozunk a NATO-csúcson, de még inkább akkor, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik Helsinkiben. Mindig fontos tudni, hogy ki a stratégiai barát, s ki a stratégiai probléma” - fogalmazott. , ,A legkönnyebb találkozóm Európában talán Putyinnal lehet” - jelentette ki Donald Trump tegnap, mielőtt útnak indult több mint egyhetes európai tárgyalássorozatára. Az elnök mától Brüsszelben a NATO- csúcsértekezletén vesz részt, onnan az Egyesült Királyságba utazik, ahol tárgyal Theresa May brit kormányfővel, és jövő hétfőn Helsinkiben lesz a csúcstalálkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Tehát itt van a NATO, itt van az Egyesült Királyság, ahol valamiféle zűrzavar uralkodik, és itt van Putyin. Őszintén szólva, mindegyikük közül Putyin lehet a legkönnyebb. Ki gondolná?” - fogalmazott Trump. Az orosz elnökkel várható találkozóját különös figyelem övezi, hiszen tartanak a vizsgálatok Oroszországnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása ügyében. (MTI) Jeremy Hunt (felvételünkön) eddigi egészségügyi minisztert nevezte ki Theresa May brit miniszterelnök a külügyi tárca élére. Az eddigi külügyminiszter, a hétfőn váratlanul lemondott Boris Johnson egyebek mellett azzal a véleményével indokolta távozását, hogy az Egyesült Királyságot a brit kormány jelenlegi Brexit-politikája „a gyarmattá válás felé" sodorja. Johnson szerint a brit kormány jelenlegi Brexit-irányvonala olyan, mintha egy hadsereg előőrse fehér zászlót lobogtatva indulna a csatába. (sita/ap) Erdogan abszolút uralma Ankara. A június 24-én újraválasztott és hétfőn beiktatott török elnök, Recep Tayyip Erdogan közzétette az általa kijelölt miniszterek a névsorát. A kabinet jelentősen átalakult, ám a kulcstárcák élén nem történt változás. A hétfőn életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer alapján a kormányzatot is irányító Erdogan egyúttal bejelentette, egy alelnököt választ maga mellé Fuat Aktay személyében. Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, egyben megszűnt miniszterelnöki poszt. Az új rendszerben Erdogan az elnöki hivatalhoz tartozó minisztériumok számát 26-ról, több tárca összevonásával, 16-ra csökkentette. A belügyminisztériumot továbbra is Süleyman Soylu, míg a külügyi tárcát Mevlüt Cavusoglu vezeti. Az igazságügyi minisztérium élén ezentúl is Abdülhamit Gül áll. Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, mostantól az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárcáért felel és ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát. Kimaradt a kormányzatból Mehmet Simsek, aki Törökország gazdaságának irányításában eddig a húzó nevek közé tartozott és a külföldi befektetők bizalmát élvezte. Simsek korábban 3 kormányban is pénzügyminiszterként, majd legutóbb miniszterelnök-helyettesként szolgált. A bejelentést követően a török líra 3,5%-ot vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben. (MTI)
