Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-11 / 158. szám
www.ujszo.com I 2018. július 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szívóágon a szívószál Mostanság már a hétfejű sárkányok is tartalmaznak nyomokban műanyagot, mert miért épp ők .lennének kivétel VERES ISTVÁN Egyre több szálon fiit már a szívószálak elleni, világot lassan behálózni látszó lét- és környezettudatos megmozdulási indítvány. Sorra jelentik be a nagy (és kicsi) piaci szereplők, hogy véget vetnek a szívószálak korszakának, és elejét veszik a szívószálmentes korszaknak. Hétfőn jelentette be például a világ legnagyobb kávézólánca, a Starbucks, hogy 2020-tól szívószálmentes övezetté teszik minden egyes láncszemüket. Mondjuk azt, hogy minek a kávézáshoz szívószál, eddig sem értettem, de nem baj, nem kell mindent érteni. Vannak ennél nagyobb rejtélyek is a világban, például, hogy miért iszik valaki kávét a Starbucksban. Talán mert az a világ legnagyobb kávéházlánca. Vagy mert az van közel. Vagy talán mert kellemes az enteriőr? Vagy talán épp azért, mert adnak szívószálat a kávéhoz. Örülhetünk mindenesetre, hogy a Starbucks szívén-szálán viseli a bolygó jövőjét, és elköteleződött az egyszer hásználatos műanyagok elleni globális hadjáratban. Ha jobban utánaolvasunk, azért kiderül, hogy erre a magatartásra leginkább bizonyos törvények kényszerítették őket, a cég bölcsőjében, az amerikai Seattle-ben ugyanis már idén július 1-től eltűntek az egyszer használatos műanyagok a Starbucksokból. Erről nyilván sokaknak eszébe jut, hogy Seattle az Amerikai Egyesült Államok Dunaújvárosa, hiszen onnan indult a legtöbb alternatív rockzenekar, például a Nirvana, melyet, talán nem véletlen, épp harmincegy éve alapítottak, és épp huszonnégy éve szűnt meg. Ha a harmincegyből kivonjuk a huszonnégyet, hetet kapunk, a hét pedig mágikus jelentésű szám, hiszen a magyar népmesékben szereplő sárkányoknak is hét fejük volt (ezért van, hogy a hétnek is hét napja van, és nekünk, embereknek, a hét minden napján másmás sárkányfejjel kell megküzdenünk). Mostanság már a hétfejű sárkányok is tartalmaznak nyomokban műanyagot, mert miért épp ők lennének kivétel. Hanem a szívószálak és egyéb egyhasználatos műanyagok máshol is kezdenek szívóágra kerülni: a bolygót behálózó másik nagy konzumlánc, a McDonalds is próbálkozik, és műanyag helyett papíralapú, lebomló szívószálakat vezetett be, bár eddig még csak néhány helyen. Románia szintén nagyot lépett: náluk 2018. július 1 -jétől tilos a vékony, illetve nagyon vékony falú, fogófullel ellátott műanyag szatyrok behozatala, 2019. január 1 -jétől pedig ezek forgalmazása. Egyre több bolt és stand int búcsút nálunk is a műanyag zacskóknak, és használ helyettük papírt, mert az lebomlik. Már csak egy dolgot nem értek: miért kell a szívószálat helyettesíteni. Nem lehet anélkül lebonyolítani a folyadékbevitelt? Most komolyan. Én nemrég rendeltem egy belföldi pizzériában egy kevert italt, és két darab narancssárga szívószállal hozták ki. Miután megittam, rendeltem még egyet, azt is két darab szívószállal hozták ki. Négy darab szívószálat dobtak a szemétbe azzal az ürüggyel, hogy én már bevettem a számba. Persze nem mertem szóvá tenni, úgyhogy végül arra jutottam, hogy szerintem valaki mondjon le. Brexitkáosz Londonban DUDÁSTAMÁS Nehéz napot élt át hétfőn Theresa May brit kormányfő: elvesztette kabinetje több fontos tagját. Először David Davis brexitügyi miniszter adta be lemondását, majd a nap folyamán saját kérésére távozott Boris Johnson külügyminiszer is. Mindkét lemondás közös pontja a brit kormány brexitstratégiája, melyet már egyikük sem tudott tovább támogatni. David Davis azt nyilatkozta, nem bízik abban, hogy a brit polgárok két évvel ezelőtti döntését a brit kormány maradéktalanul végre tudja hajtani. Boris Johnson lemondólevelében azt írta, hogy bár próbálta, de nem tudja a kormány irányvonalát követni, és attól tart, hogy Nagy- Britannia ajelenlegi stratégia szerint lebonyolított brexit után az EU gyarmatává válik. Theresa May ugyan mindkét lemondott miniszterét gyorsan pótolta, de politikailag nehéz helyzetbe került. A kormányfő egyre nagyobb nyomás alá kerül saját pártjában is, mivel növekszik a lázadó képviselők száma, akik már nem hisznek abban, hogy ő a legalkalmasabb kormányfő a brexit folyamatának sikeres lebonyolítására. Hétfőn Theresa May ezért több mint egy órán keresztül próbálta meggyőzni pártja képviselőit, és közben felhívta a figyelmüket arra is, hogy a párton belüli széthúzásnak egy ellenzéki választási győzelem lehet a következménye. A kormányfőnek a nyílt lázadást egyelőre sikerült elkerülnie, de a pozíciója korántsem stabil. A fő gond az, hogy a kormányzó Konzervatív Párt nem egységes a brexit kérdésében. Theresa May egy „puha brexitet” szorgalmaz, melynek egyik legfontosabb pontja az, hogy Nagy-Britannia az EU elhagyása után egy közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Úgy tűnt, múlt pénteken Theresa Maynek sikerült álláspontjáról meggyőznie kormánya mindegyik tagját, de a hétfői nap eseményei arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült maradéktalanul. David Davis és Boris Johnson egy keményebb brit stratégiát támogat, melyben Nagy-Britannia kilépne a vámunióból, és teljesen szabadon szervezné világkereskedelmi stratégiáját. Ez viszont azzal járna, hogy vámhatárt kellene felállítani Írország és Nagy-Britannia között, ami nem tűnik járható útnak. Theresa May borotvaélen táncol. A brit állampolgárok nagy részének túlzott elvárásai voltak a brexittel kapcsolatban, és fokozatosan kiderült, hogy a valóság sokkal bonyolultabb, mint a brexitről szóló referendum idején használt szlogenek. A Konzervatív Pártban egyre jobban mélyül a szakadék a brexit kérdésében egymással szembenálló csoportok között, és Theresa Maynek nem sikerült hidat építenie e szakadék felett. A kormányfő esetleges bukása azonban szintén nem megoldás, további káoszt hozna a már így is problémás brexit folyamatába. Közben egyre fogy az idő, Nagy-Britannia a dolgok jelenlegi állása szerint 2019. március 29-én elhagyja az EU-t. A brexitről folyó tárgyalások nagyon lassan haladnak, és a folyamatban még mindig több a kérdőjel, mint a biztos pont. A brit kormány új javaslata, melyet csütörtökön küldenek Brüsszelbe, új lendületet hozhat a tárgyalásokba, de az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy egy esetleges brit belpolitikai válság miatt a tárgyalások összeomlanak, és Nagy-Britannia megegyezés nélkül hagyja el az EU-t egy rendezetlen brexit keretein belül. Ez viszont újabb bizonytalanságot hozna a világgazdaságba, melynek helyzete már amúgy is törékeny Donald Trump kereskedelmi konfliktusai miatt. Távozott Boris Johnson, a brexit frontembere MTI-HÁTTÉR Boris Johnson volt brit külügyminiszter személyében a brexit megtestesítője, a brit EU-tagság megszűnéséért folytatott kampány frontembere távozott hétfőn a brit kormányból. A New Yorkban született, a világ két legpatinásabb iskolájában, Etonban és Oxfordban nevelkedett Boris Johnson a brit politika egyik legszínesebb, legeredetibb figurája. Nem a külügyek irányításához szükséges diplomáciai érzékéről, inkább rendetlen külsejéről, meggondolatlan, néha sértő vicceiről, elszólásairól, saját egykori kormányát, sőt saját volt miniszterelnökét sem kímélő odamondásairól lett közismert. Szokták „a Konzervatív Párt Fülöp hercegének” is nevezni, utalva II. Erzsébet királynő 97 éves férjére, akinek rendszeres és kínos megjegyzései évtizedek óta rettegésben tartj ák az udvari protokollosokat. Johnsonnak a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9%-os győzelmével végződött - népszavazás kampányában sikerült vérig sértenie két legfőbb tárgyalópartnerét, az akkor hivatalban levő Barack Obama amerikai elnököt és az Európai Unió vezetését. Obama 2016. áprilisi londoni búcsúlátogatásakor a The Sun című brit tömeglapban megjelent cikkében Johnson azt találta írni, hogy az amerikai elnök bizonyára azért távolíttatta el fehér házi irodájából Winston Churchill néhai brit miniszterelnök mellszobrát, mivel ,/észben kenyai származású” lévén nem rajong az egykori brit birodalomért, amelyet Churchill vehemensen védelmezett. Néhány héttel később, a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban az EU koncepcióját a Római Birodalomig vezette vissza. Szerinte az elmúlt kétezer év történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző „béke és jólét aranykorát”. Ezt megtoldotta azzal, hogy ,mások mellett Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel (...) Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel”. Ezek után nem véletlen, hogy nem Johnson lett a brit EU-tagság megszüntetéséről Brüsszellel és az EU-val folyó tárgyalási folyamat egyszemélyi felelőse, holott Theresa May miniszterelnök 2016-ban megalakult kormányában általános és jókora meglepetésre ő kapta a külügyi tárcát. May külön brexitminisztériumot hozott létre, élén a Konzervatív Párt egyik régi, megbízható veteránjával, David Davisszel, aki már az 1990-es években, John Major konzervatív kormányában is EÚ-ügyekkel foglalkozó államtitkár volt. A sors különös fordulata, hogy Johnson és Davis kétévi szolgálat után ugyanaznap, néhány óra különbséggel jelentette be távozását Theresa May kormányából, mindkettő a brexitfolyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaival indokolva döntését. Boris Johnson nein külügyminiszter, hanem miniszterelnök szeretett volna lenni, miután David Cameron a 2016- os népszavazás után lemondott a kormányfői tisztségről. Kampánymenedzsere, Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter az utolsó pillanatban megvonta tőle támogatását, és bejelentette indulási szándékát. Ezután Boris Johnson nem indult, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett. Theresa Mayt a döntő fordulóban - utolsó vetélytársának visszalépése után - egyedüli indulóként miniszterelnökké választotta a konzervatív frakció. Johnson politikai karrierje hétfőn ismét megbicsaklott. Az őt ismerőkellenfelei is és barátai is - azonban biztosak abban, hogy a világ nem hétfőn hallott utoljára Boris Johnsonról. Elhunyt Lord Carrington Életének 100. évében tegnap elhunyt Lord Carrington volt brit védelmi és külügyminiszter, a NATO egykori főtitkára. Peter Carington - aki bárói nevét írta Carrington formában - 1970-től 1974-ig, Edward Heath konzervatív párti kormányában a védelmi miniszteri, 1979 és 1982 között, Margaret Thatcher kormányában a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, 1984-től 1988-ig a NATO főtitkára volt. Személyében az utolsó olyan politikus távozott, aki tagja volt Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök második, 1951- ben megalakult kormányának. O volt Nagy-Britannia külügyminisztere, amikor Argentína 1982-ben váratlanul lerohanta a brit fennhatóságú dél-atlanti Falkland-szigeteket. Lord Carrington magára vállalt minden felelősséget a falklandi válságért és lemondott. (MTI)
