Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-10 / 157. szám

www.ujszo.com | 2018. július 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fesztivállap Kezdetben az ellenkultúra jegyében szerveződtek a fesztiválok SÁNTA SZILÁRD F ppen c&ak elkezdődött a Enyár, máris olyan feszti­váltumultus van, hogy ha szétterítenénk, akkor egész évben fesztivál üzemmódban le­beghetnénk: nem férne a karunkra a sok színes karszalag. Az országos és helyi fesztiválok szinte az összes szubkultúrát lefedik. Ha valahova nem jutunk el, bőséggel kapunk képgalériát, élménybeszámolót, videót stb. Na, ezeket teljes időpa­zarlásnak tartom: arról olvasni, hogy miért nem volt jó egy koncert, vagy hogyan bulizott egy csapat, fölösleges (a beszámolók nevű műfajt talán a szokatlan nézőpont és nyelvi megalkotottság tehetné fogyaszthatóvá, az erőltetett és közhelyes jópofizás helyett). A huszadik század közepétől a kulturális élet (is) demokratizáló­dott, egyre többen vehettek részt benne: a Wagner által megálmodott művészeti fesztivál „össznépi ün­neppé” vált-véli Szabó János Zoltán A fesztiváljelenség című könyv szerzője. Kezdetben - Nyugaton és Kele­ten egyaránt - az ellenkultúra je­gyében szerveződtek a fesztiválok, később szép lassan belesimultak a fogyasztói társadalom rendjébe, úgy, ahogy a perifériáról a centru­mot támadó művészeti kisérletek is betagozódtak a fősodorba. A fesztiválforma olyannyira népszerű lett, hogy sokak számára a nyár szinonimájává vált. A feszti­válszervezés hamarosan szakma lett, professzionalizálódott, piaci alapon történik, ahol a fesztiválok megtalálják a célcsoportjukat. A résztvevők olyan közösséget al­kotnak, amely az adott időtartamra azonos szocializációs hatásoknak van kitéve. Az egyik nagy vonze­reje, hogy ezt a kulturális eseményt kiemeli a társadalmi kontextusából és olyan teret hoz létre egy rövid időre, ahol új jelentések képződ­hetnek meg, amelyek-javarészt­­nem állnak állami vagy intézményi kontroll alatt. A társadalmi tabuk, viselkedési és kommunikációs normák is gyorsan átrendeződnek, amit egyébként az élményfokozó szerek (farmakológia haladóknak) folya­matos bevitele is táplál. Kíváncsi vagyok, hogy kétszáz év múlva, ha etnológusok és kultu­rális antropológusok kutatják a fesztiváljainkat, ünnepeinket, eze­ket a koncentrált élménybombákat, csúcsra járatott szórakoztatószige­teket, vajon milyen népi hagyomá­nyokat, rítusokat jegyeznek le. A szakemberek figyelmét nyilván nem kerülheti el a Belga Fesztivál­lapot slágere, amely a fesztiválok egyik állandó karakterét énekelte meg. Ha több archetípust akarunk fel­fedezni, a legjobb, ha magunk ta­pasztaljuk meg a fesztiválok tér-idő kapszuláját. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Trump csapást mérhet a NATO-ra Diplomaták és katonai veze­tők szerint elképzelhető, Do­nald Trump amerikai elnök is­mét váratlan döntést hoz a hol­nap kezdődő NATO-csúeson, vagy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. A britek attól tartanak, amerikai csapatok Európából való kivonását jelentheti be az amerikai elnök, aki a NATO-csúcs után, július 16-án ta­lálkozik az orosz elnökkel Helsinki­ben. Akár Európa biztonsági térké­pének „újrarajzolása”, a hideghábo­rú vége utáni status quo felrúgása is felmerülhet. Az USA új Európa­­politikája és Putyin ellenséges akciói megrendítették a kontinens stabilitá­sát, ezért sok múlik a két csúcstalál­kozó kimenetelén. Amerikai csapa­tok jelenleg nagyobb számban Uk­rajnában, Lengyelországban, Né­metországban, Litvániában, Lettor­szágban és Észtországban állomá­soznak. Egészen a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálásáig az USA fokozatosan vonta ki csapatait Eu­rópából, ám ennek a trendnek Ba­rack Obama véget vetett, és fokozott katonai akciók, hadgyakorlatok in­dultak a térségben válaszlépésként. A brit elemzők attól tartanak, hogy a védővámok és a kereskedelmi há­ború miatt nagy bel- és külpolitikai vitában álló amerikai elnök egy Pu­­tyinnal kötött hangzatos megállapo­dással - mint tette azt az észak-koreai vezetővel - könnyű belpolitikai si­kert akarhat elérni. Az amerikai el­nök régóta hangoztatja, az európai országoknak is részt kell vállalniuk a katonai kiadások növelésében: a NATO-tagállamoktól elvárt 2%-os GDP-arányos kiadásokat csak né­hány EU-s tagállam éri el. Trump már jelezte, Németországból vonna ki amerikai csapatokat. Az amerikaiak 35 ezer katonát állomásoztatnak Né­metország területén. Ez a legna­gyobb amerikai katonai kontingens az USA határain kívül - jegyzi meg a Focus című német hetilap. Bár a né­met kabinet azt tervezi, hogy 2023-ig a védelmi kiadásait 1,24-ről 1,5%-ra emeli a GDP-hez viszonyítva, aligha éri be ennyivel az amerikai elnök. Milyen következményei lennének annak, ha az amerikaiak kivonnák csapataikat Németországból? „Ha ez megtörténne, az a NATO halálával lenne egyenértékű” - véli Thomas Jäger német Amerika-szakértő. Pa­píron ugyan tovább létezhet az észak­atlanti szövetség, de az értelmét el­vesztené, hiszen ha támadás érné az európai államokat, akkor nem tud­nának kellőképpen védekezni ez el­len - figyelmeztetett. A helyzeten az sem változtat, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik nuk­leáris fegyverekkel. Ez önmagában nem jelent komolyan vehető fenye­getést egy potenciális agresszor szá­mára — vélekedik Jäger. Ezért a NATO-csúcson hatalmas nyomás nehezedik majd a német kormányra, hogy a tervezettnél jelentősebben emelje katonai kiadásait. A Putyinnal kötött európai kivo­nulásról szóló megállapodás része lehet, hogy cserébe Trump azt kéri Putyintól, vegye rá Teheránt, Irán vonja ki csapatait Szíriából, ahol a kormányerőket segítik évek óta az amerikaiakkal szövetséges erőkkel szemben. (Nszava, 444.hu, ú) Vasárnap zárva MÓZES SZABOLCS ízből kilenc ember egyetért azzal, hogy a legnagyobb ünne­peken nincsenek nyitva az üzletek. Kétharmaduk pedig va­sárnap is zárva tartaná őket. Egy éve lépett hatályba a szörnyű magyar műszóval ünnepi boltzámak nevezett törvény, amelynek eredményeként az állami ünne­peken és a munkaszüneti nappal járó legfőbb egyházi ünnepeken (kará­csony, húsvét) zárva vannak az üzletek. Összesen 15 és fél nap egy év­ben. Tavaly még nagy volt a sivalkodás, mely szerint győztek a vallási fanatikusok és a populisták, csökkent a fogyasztói szabadság szintje, éhen halnak az emberek, ám valahogy sikerült átvészelni emberáldoza­tok nélkül a pár zárvatartást. Sőt, a minap meglepő eredményt hozó fel­mérés adatai láttak napvilágot. A Focus ügynökségnek az egyebek között a tudományos akadémia számára készített kutatása alapján az emberek túlnyomó többsége egyetért a korlátozással. A legfontosabb ünnepek alatt csak 7-8%-nyi válaszadó vásárolgatna, s ami még meglepőbb, az emberek kétharmada azzal is egyetértene, hogy a zárvatartást terjesszék ki az összes vasár­napra, amire egyébként a fejlett fogyasztói társadalommal bíró nyugati államok jelentős részében is vonatkoznak bizonyos megkötések. A vasárnapi zárvatartás sokáig a kereszténydemokraták örökzöldje volt, a parlamentben viszont többször is megbukott erre irányuló javas­latuk. Énnek csak egyik oka lehetett az (ízletesek erősebb lobbingja, va­lamint az, hogy sokan ebben konzervatív-liberális kultúrharcos frontvo­nalat véltek felfedezni és ösztönösen nyomták a nemet - a képviselők nem kis része pedig a népharagtól félhetett. Ami, mint látszik, nem jött el, még ha a zárvatartást tavaly csak kicsiben vezették is be. S lehet, hogy pont ez a sikeres implementáció kulcsa. A több mint tu­catnyi ünnepnap ugyanis az (ízleteseknek sem jelentett nagy érvágást, és mintegy bevezetőként megmutathatta a kételkedőknek, hogy túl lehet élni egy-egy „zárt napot”. Ezt mutatja a felmérés aktuális eredménye is, amely szerint csak a megkérdezettek alig 5%-a rohant egy-egy ilyen ün­nepnapon külföldre vásárolni - egy részük vélhetően kihasználva a sza­badnapot egyébként is ment volna. Húsvétkor Richard Sulik posztolt a Facebookon nagy visszhangot ki­váltó bejegyzést a témában, azt ígérve, hogy ha kormányra kerül az SaS, eltörlik a szabályozást. Nemcsak az aktuális pártpolitikai kínálat, hanem a most publikált felmérés adatai alapján is valószínű, hogy a következő években ellentétes mozgás lesz várható a parlamentben: a „boltzár” bő­vítése vasárnapokra vagy a vasárnapok egy részére. Ahogy ez Lengyel­­országban is történik, ahol első lépésben havi két vasárnap lesznek csukva a boltok, majd folyamatosan háromra, végül négyre emelkedik. A társadalmi többség már most meglenne ehhez. FIGYELŐ Veszélyben a német haderő Teljesítőképessége határára érke­zett a német haderő (Bundeswehr), a hadsereg jelenlegi kötelezettségei mellett 2019 végéig már nincs ka­pacitása arra, hogy további felada­tokat vállaljon - jelentette tegnap a Bild című német lap a berlini vé­delmi tárca bizalmas belső értéke­lésére hivatkozva. A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német kato­nákat négy hónapi bevetés után 20 hónapig nem vezényelhetik kül­földi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú fel­adatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására - idéz a lap a jelentésből. A lap a haderőnemek állapotára is kitér. Azt írja, a haditengerészetnek nincs elég bevethető hajója, példá­ul tengeralattjáróból csak egyet­lenegy hadra fogható. A szárazföl­di erőknél „sincs kapacitás újabb bevetésekhez”. A védelmi tárca elemzése szerint 325 Leopard-2 típusú harckocsira lenne szükség, de csak 179 van, és azok közül is csak 90 bevethető. A Bild azt írja, hogy a légierőnél túl kevés a repü­lőgép, valamint, hogy a pilóták nem tudnak eleget gyakorlatozni. Mindhárom haderőnemnél prob­lémát jelent, hogy nincs elég em­ber. (MTI) Romlik a demokrácia Magyarország egyike a három or­szágnak, melyek demokratikus berendezkedésének ijesztő romlá­sáról ír a Washington Post. A ran­gos amerikai portál Orbánt meg­nevezve azt írja, elhallgattatja az ellenzéki médiát, lejáratja ellenfe­leit. A kialakuló autokrácia ellen többen fellépnek, ők nagyobb tá­mogatást érdemelnének mind az EU-tól, mind az USA-tól, de csak tétlenkedést és közönyt találnak. A populista pártok előretörése és nö­vekvő népszerűsége miatt aggódik a Washington Post. A cikk Ma­gyarországot, Lengyelországot és Romániát említi. Azt írja, a de­mokratikus normák csorbulnak, az országok a kezdeti autokrácia felé tartanak. A független igazságszol­gáltatás, a jogállamiság alapja is veszélyben van Közép-Európában. Lengyelországban az alkotmány­­bíróságra és a törvényszékekre már befolyással van a hatalom, hatással volt a bírósági ítéletekre és a vá­lasztási eredményekre, Romániá­ban, miután az elnököt kétszeresen elítélték hivatali visszaélések mi­att, a kormány az antikorrupciós törvények lazításával próbálko­zott. Magyarország éppen elfordul a demokrácia felől. (hvg hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom