Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-10 / 157. szám
8 KULTÚRA 2018. július 10.1 www.ujszo.com A Kronos Quartet és a remény Egy szlovák zeneszerzőnek a Kuciak-gyilkosság inspirálta művét adta elő a világhírű vonósnégyes a Pohodán HAVRAN KATI A nagy- és kisebb színpadokon összesen csaknem háromszáz koncert zajlott idén, és minél jobban ismeri az ember a Pohoda fesztivált, annál inkább erősödik az a benyomása, hogy a koncertprogram átgondolt dramaturgiára épít, ahol az időpontok, a helyszínek és a zenei találkozások mind-mind indokoltak. A Ján Kuciak és Martina Kusnírová emlékére tartott nyitókoncert erős kezdésnek bizonyult, a zenei pontot pedig a vasárnap hajnali, napfelkeltét üdvözlő koncert tette ki a történet végére - itt cigányzene szólt a Gypsy Band Lomnické Chave előadásában. Most mégis inkább onnan ragadunk ki egy pillanatot, ahol a történet kicsúcsosodását sejtjük, szombat este tizenegy óra tájékában. A Kronos Quartet koncertje izgalmas zenei találkozás volt - a világhírű amerikai vonósnégyes egy fiatal szlovák zeneszerző, Miroslav Tóth művét játszotta. Ez volt a szerzemény világpremierje. Az emberek már negyedórával a koncert kezdete előtt gyülekeztek a színpad - egy félreeső, kisebb pódium - előtt. Ennek a színpadnak az az érdekessége, hogy három oldalról magasított lelátó veszi körül, ezek pedig elzárt teret teremtenek, ami bensőséges hangulatot kölcsönöz a szabadtéri koncertnek. A pódium felszereltsége egyébként puritán: négy szék és az előttük álló partitúrák várták az előadókat. David Harrington 1973-ban alapította meg vonósnégyesét. A Kronos Quartet a nyolcvanas években azzal vált népszerűvé, hogy formabontó módon ültette át világhírű zeneszerzők műveit vonósnégyes hangszerelésre. Csaknem ezer szerzeményük van, másfél millió lemezt adtak el. Együttműködtek Bob Dylannel, a Sigur Róssal, de felléptek Allan Ginsberggel és David Az innovatív vonósnégyes az évtizedek alatt több tagcserén esett át (A szerző felvételei) Bowie-val is. Harringtonék zenéje nem csupán virtuóz muzsika, melyet a konzervatóriumot végzett komolyzene-kedvelők szűk köre élvez - formabontó hozzáállásuk a zenéhez rengeteg rajongót biztosított nekik az évtizedek során. A színpadon álló üres székeket közben elfoglalták. David Harrington, John Sherba, Hank Dutt és Sunny Yang játéka élőben lehengerlő élmény. Repertoárjukat precízen átgondolt dinamikával építik fel. Miroslav Tóth műve, A messze nyúló csápok kvartettje, melyet a meggyilkolt Ján Kuciak utolsó cikke nyomán komponált, utolsó előttiként csendült fel. „Amikor tudomást szereztem Miroslav ötletéről, egyértelmű volt, hogy meg kell csinálnunk” - mondta Harrington a koncertet megelőző David Harrington sajtótájékoztatón. Nyugodt bölcsesség árad a hegedűművészből, mikor arról mesél, 1995-öt követően hogyan nyert számára a zene új értelmet. Abban az évben ugyanis meghalt a fia. „A zene a túlélés alapvető eszköze volt számomra. Az, hogy akkor a Kronos részese lehettem, kiváltságos helyzetet jelentett, mely megengedte, hogy a képzeletem túljusson a történteken, és valami újat indítson el. Minden egyes hang, amely bennem él, olyan hang, amelynek megengedem, hogy ott legyen, és ez az, ahol a fiamat is megtalálom. A hiány viszont ott lesz az ember hátralévő napjaiban. Úgy gondolom, hasonló hiányt érez most ez az ország. Nem csupán két család éli meg, hanem az újságírók, a zenészek és minden ember, akinek van lelkiismerete.” A Kronos Quartet ezen a héten egyébként már New Yorkban muzsikál, egy olyan zeneművet adnak majd elő, melyben a floridai iskolai tömeggyilkosságot túlélő középiskolás gyerekek hangját is használják. „Egyre erősebben érzem, munkásságunk lényege az, hogy ellensúlyt képezzen a terrorral, a gyűlölettel és az önzéssel szemben” - mondta David Harrington. A Messze nyúló csápok kvartettje a koncerten elhangzott darabok közül a legexperimentálisabb hangvételű volt. A mindössze harminchat éves Miroslav Tóthot az egyik leginnovatívabb fiatal szlovák komponistaként tartják számon, három videóopera és több más kompozíció szerzőjeként, előadóként számos zenei formációval dolgozik együtt. Csakúgy, mint a meggyilkolt újságíró utolsó cikkében, ahol a szöveg a befej ezetlenség benyomását kelti — már nem volt idő finomítani rajta, egy-egy meghökkentő információ szinte előzmény nélkül bukkan fel -, Tóth müvében is meglepően kötődnek a dallamok, vagy éppen váratlanul törnek elő a csendből. A zenemű inkább energiát, mintsem bánatot vagy keserűséget áraszt - a zeneszerző maga fogalmazott úgy, hogy a leginkább a remény lehetőségét szerette volna közvetíteni. A koncert záróakkordjaként Harringtonék a Kronos Quartet repertoáijának egyik legnépszerűbb darabját, Darren Aronofsky Forrás című filmjének a betétdalát játszották. Aronofsky történetét figyelembe véve a koncert befejezése szimbolikus üzenetet hordoz, hiszen a film arról szól, hogy a főszereplő hogyan tanul meg megbékélni a felesége halálával. Egy fesztivál hangulatát természetesen lehetetlen egyetlen koncerttel közvetíteni, hiszen ahány fesztiválozó, annyiféleképpen választja meg a saját programját. Ez a koncert azonban minden bizonnyal az egyik legemlékezetesebb pillanata marad a huszonkét éves Pohoda történetének. Abszolút győztes lett Az angol beteg London. Michael Ondaatje Az angol beteg című regénye lett a legjobb irodalmi alkotás az utóbbi ötven év Man Booker-díjas művei közül. Az Arany Man Booker-díj nyertesét internetes közönségszavazással választották ki a rangos brit irodalmi elismerés alapításának 50. évfordulója alkalmából. A szavazáshoz öttagú zsűri válogatott az eddigi 52 győztes közül, minden évtizedből egy-egy művet. Michael Ondaatje a két író egyike, akinek műve a Man Booker-díjat és az Oscar-díjat is elnyerte. Az 1992- ben megjelent regényből Anthony Minghella rendezett filmet 1996- ban, amely 9 Oscart kapott. Ondaatje a díjátadón arról beszélt, hogy sohasem olvasta újra a regényt. „Egy percig sem gondolom, hogy ez lenne a legjobb könyv a listán, különösen mivel azon korunk egyik olyan mesterének műve szerepel, mint V. S. Naipaul vagy olyan alkotások, mint a Farkasbőrben. Gyanítom és valószínűleg én tudom a legjobban, hogy Az angol beteg némiképp ködös és zavaró hibák vannak benne” - fogalmazott az önkritikus szerző. (MTI, juk) Az újabb kiadások borítójára már a f i I mből vá laszta na k fotót. (Képarch) Tárlatvezetés poprajongóknak Egy képkocka a klipből (Képarchívum) Párizs. Új útvonallal bővült a Louvre tárlatvezetés-kínálata. A látogatók mostantól művószettörtónószek kíséretében járhatják azokat a termeket, amelyekben Beyoncó ás Jay-Z közös videoklipje, az Apeshitet forgott. Az amerikai popdíva és rapper férje nemrég - teljesen váratlanul - közös albummal rukkolt elő, amelynek első slágere lett az Apeshit című dal. A hozzá tartozó klipet a párizsi Louvre múzeumban vették fel nagy titkolózás közepette. A híres lépcsősoron táncosok fekszenek, a sztárpár pedig műalkotások előtt pózol, sőt, néhányat élőkép formájában meg is idéznek. A klip népszerűségét ügyesen meglovagolva a múzeum pár napja speciális programot kínál a poprajongó látogatóknak. Egy kilencven perces tárlatvezetés során azokról a művekről (összesen 17 alkotásról) hallhatnak bővebben, amelyek szerepeltek a klipben. Némelyik festmény, illetve szobor hosszabb ideig látszik benne (például a Mona Lisa és a milói Vénusz), mások csak egyegy villanás, illetve kinagyított részlet erejéig. A szokatlan helyszín a müvészetkedvelő sztárpár ötlete volt - Beyoncé és Jay-Z az utóbbi tíz évben négyszer járt látogatóként a Louvre-ban. A hatperces, táncbetétekkel tűzdelt, művészi igényű filmecskét Ricky Saiz rendezte, májusban forgatták és június 16-án mutatták be. (juk)
