Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-02 / 151. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2018. JULIUS 2. GYÓGYHÍREK 11 Kerekes Vica a kaszkadőröket is ámulatba ejti Bokaficammal az ágyban Évekkel ezelőtt Izlandon, az Esőtündér című film forgatásakor gejzírek között, ingoványos talajon követte a kamera. Baleset nélkül megúszta. Pár héttel ezelőtt egy új edzésprogram arcaként lépcsőzés közben ficamodon: ki Kerekes Vica bokája. Ecetes borogatás segített rajta. • Mi okozta a bajt? A lépcső vagy a cipő? Szerintem a cipő a bűnös. Nem tartotta a bokámat. Fél lábon ugráltam fel és le a Gellért-hegy mögötti, szétesőben lévő lépcsőkön, mert a program ezt kívánta. Igyekeztem úgy edzeni, hogy az valóban intenzív és hatásos legyen, s ez lett a vége. Egy hétig ki sem mozdultam otthonról. Nyomtam az ágyat. Lukás, a barátom akkor már Prágában volt, tehát kiszolgálni sem tudott senki. Ettem a maradék konzerveket, anyukám előre főzött lecsóját. A hatodik napon már maradékokat kapartam össze. Még jó, hogy nem volt bokaszalag-szakadásom. Ami viszont az ecetes borogatást illeti: az első napon, amikor már lábra tudtam állni, taxival mentem be a városba. Ahogy beültem a kocsiba, azonnal lehúztam az ablakot, mert az erős ecetszag elnyomta az addigi finom vaníliaillatot. Irultam-pirultam a sofőr mögött. • Gyakran állítják olyan helyzet elé, amikor úgy érzi, akcióhősként kell viselkednie? Épp a minap mondta a bátyám, hogy én minden filmben futok. Vagy erdőben, korabeli jelmezben, koturnusban, vagy mezídáb a réten, anélkül, hogy bárki utat taposott volna előttem. Olyankor bármi megtörténhet. Gödörbe lépek, szilánkba, tövisbe, tüskébe, vagy mondjuk összeszedek egy kullancsot. Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjének forgatásakor ellőtték az ujjamat. Rosszul célzott az akciómester. Sokkoló volt a látvány. Nem széltében dagadt be az ujjam, hanem felfelé, kicsúcsosodva. Érzem is azóta rendre az időjárás-változást. • Nem vaktöltényt használtak? Lecsiszolták a golyó élességét, és a fát kellett volna eltalálni vele, csak ott volt az ujjam. De még csak elnézést sem kért tőlem az illető. Oda sem jött hozzám. Az egyik pránanadizó rendezőaszszisztens lohasztotta le a bevörösödött ujjamat. Remegett a kezem, ami a szerephez még kapóra is jött, hiszen a csaj, akit játszanom kellett, teljesen szét volt esve. Leállás nélkül folytattuk a munkát, elvégre én sem vagyok anyámasszony katonája. • Színpadon érte már baleset? Umbeno Eco regényét, A rózsa nevét vittük színre Szolnokon. Ez volt az első darab, amelyben magyarországi színpadon szerepeltem. Szerelmi aktusba kerül a lány egy nyomozóval, elkapják, és bíróság elé állítják. De olyan erővel löktek be a kollégáim, akkora lendülettel repültem a nézők színe elé, hogy fejjel zuhantam a színpadra. Mindenki hallotta, mekkorát koppant. Másodpercek tűntek hosszú perceknek. Nem tudtam, mit tegyek. Álljak fel, és mondjam azt, hogy képtelen vagyok folytatni, vagy csináljam tovább, és majd kint, a színfalak mögött essem össze? És ez lett. Kimentem, és összeomlottam. Mentő, kórház, kisebb fokú agyrázkódás. • Sziklamászóként viszont már sikerült helytállnia. A Régen a paradicsomban című cseh filmben hegymászóként is jelesre vizsgázott. Bár ftileki lány vagyok, amíg otthon éltem, a szülői házban, gyakran jártam túrázni a Tátrába, de az mégiscsak más. Ez a film egészen új helyzet elé állított. Már az elején közölték velem, hogy itt valódi sziklamászásra kell készülnöm. Ezeket a jeleneteket pedig nem stúdióban, hanem egy festői helyen vesszük fel. Ezzel fel is csigáztak, de naivan azt gondoltam, szakember segítségével majd lehetőséget kapok a gyakorlásra. Ki is vittek a helyszínre, egy órán át barátkozhattam a meredek sziklafallal, aztán rám rakták a biztosító kötelet, és felvittek iszonyú magasba. Közelebb voltak hozzám a felhők, mint a föld. Lenéztem, és szédültem. Harmincöt évig talaj volt a lábam alatt, ott meg a nagy semmi. És szóltak, hogy ugorjak le. Ez volt a beavatásom. Ezután kezdődött a forgatás. Gondoltam, mászok egyet, elmondom a szövegemet, és leszednek. De nem! Emberpróbáló feladat elé állítottak, miközben végig az járt a fejemben, hogy ha megcsúszom, beverem az arcom. És még csak nem is félhettem, hiszen a nő, akit megformáltam, kora híres hegymászója volt. • Jéghideg hegyi patakban fürödni könnyebb? Mert abban is volt már része nemegyszer. Olyankor zsírral kennek be, hogy ne fagyjak meg. Filmben ez nagyon jól mutat, hiszen áll a mellbimbód. Felvétel közben azonban nem vacoghatsz. • Szász Attila bemutatásra váró történelmi thrillerében, az Apró mesékben elkerülték a hasonló helyzetek? Ott három éjszaka esőgép alatt kellett sárban kúsznom. • De legalább langyos volt a víz? Persze, Hollywoodban! Férfikollégám búvárruhát kapott a jelmeze alá. Egy blúz alá viszont mit vehetek fel? • Hol a határ? Mondta már egyszer is, hogy ezt már nem? Soha. Bevállalós lány vagyok. A Holnaptól mindig című cseh filmben egy szikla tetejéről ugrottam a tóba. Készenlétben állt a kaszkadőr. Nem kértem. Harmincfokos meleg volt, de a tó vize elég hidegen ölelt magához. Az az igazság, ilyenkor fel sem mérem a kockázatát annak, hogy mi történhet velem. Akkor érzem igazán jól magam a szerepben, ha a lelki jelenlétemhez a fizikai rátermettségemet is hozzátehetem. Ha mutathatok valami pluszt. Igen, néha sokkolóan bátor vagyok. A félelem szerencsére már csak azután jön ki rajtam, hogy túl vagyok a jeleneten. Sokszor én is elcsodálkozom azon, hogy még nem törtem ki a nyakam. Szabó G. László Tudta? A cukorétvágy az agyban dől el? A cukorétvággyal kapcsolatos agyi folyamatot találhattak brit kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük az elhízás hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez vezethet A londoni Imperial College kutatói patkánykísérletekben fedeztek fel egy enzimet, amely - úgy tűnik - azt érzékeli, mennyi glükóz, vagyis szőlőcukor érkezik az agyba, és hiány esetén arra készteti az állatot, fogyasszon több édes ételt. A tudósok szerint embereknél ennek az enzimnek a működése a cukros és a keményítőtartalmú ételek, vagyis egyebek mellett a gabonafélék és a belőlük készült fogások iránt ébreszt éhséget. A glükóz nevű egyszerű szénhidrát az agysejtek legfőbb energiaforrása. ,Agyunk leginkább a glükózból nyeri az energiát, ám evolúciós múltunkban nehéz lehetett hozzájutni az édes ételekhez. Ezért mélyen gyökerezik a cukor- és keményítőtartalmú ételek iránti preferenciánk” - mondta James Gardiner, a kutatás vezetője, aki az eredményeket a Journal. A kutatócsoport abból a feltevésből indult ki, hogy a glükokináz nevű enzim, amely a szénhidrátanyagcsere szabályozásában játszik szerepet, a cukorétvágyat is befolyásolhatja. Glükokinázt találtak az agy hipotalamusz nevű részén, mely sok egyéb mellett a táplálékbevitel szabályozásában is részt vesz. A kísérletekben először azt állapították meg, hogy 24 órás éhezés után a patkányok hipotalamuszának étvágyszabályozó központjában aktívabb lett az enzim. A kísérleti állatok előtt két lehetőség állt: választhattak glükózoldat és a rendes tápjuk között. Amikor vírus segítségével fokozták az agyukban a glükokináz működését, táp helyett több cukros oldatot választottak, amikor viszont csökkentették az enzim működését, kevesebbet. Gardiner utalt arra, hogy az embernél esedeg lehetséges étrendi változtatásokkal csökkenteni a glükózéhséget, és talán megelőzhető az elhízás olyan gyógyszerrel, mely az enzim működését befolyásolja. „Valószínű, hogy az egyes emberekben különböző az adott enzim szintje, tehát más-más módszer segíthet rajtuk. Egyesek attól érezhetik magukat előbb jóllakottnak, ha az étkezés elején több keményítőtartalmú ételt esznek, így összességében kevesebbet fognak enni” - magyarázta Gardiner, (napidoktor) Alzheimer-kór: herpeszvírus okozná? Már az ötvenes években felvetődött, hogy vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában. Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amely kapcsolatot állapított meg az Alzheimer-kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. A kutatócsoport csaknem 1000 mintát elemzett, Alzheimerkórosok és a betegségtől mentes elhunytak szöveteit. A kutatók szerint nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban. A vizsgált agyszövetminták 40-50 százalékában mutatták ki ezeket, az Alzheimerkóros szövetekben azonban kétszer annyi vírust találtak, mint az egészséges szövetekben. Ennyi azonban nem lenne elegendő ahhoz, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza azAlzheimer-kórt. Nyilvánvaló, hegy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. (informed)
