Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-29 / 149. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. június29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Iszlamista harcosok halála Szomáliában Sorsdöntő migrációs csúcs A 2015-ben kezdődött migrációs problémát máig nem sikerült megoldania az uniónak Mogadishu. A Szomáliái hadsereg különleges alakulata az al- Shabaab dzsihádista szervezet legalább 30 harcosával végzett az afrikai ország déli részén fekvő Jilib faluban - közölte Abdullahi Madobe, a Szomáliái titkosszolgálat magas rangú tisztségviselője. A megölt iszlamisták között külföldi dzsihádisták, kenyai és szudáni állampolgárok is voltak. Az al-Shabaab célja, hogy kiűzze az Afrikai Unió békefenntartóit az országból, megdöntse a Nyugat támogatását élvező mogadishui kormányt, és Szomáliát a saría, az iszlám törvénykezés radikális értelmezésén alapuló államává alakítsa át. (MTI) Macron kihirdette a vasúti reformot Párizs. Emmanuel Macron francia államfő kihirdette az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvényt, amely ellen április eleje óta sztrájkkal tiltakoznak a szakszervezetek. Az elfogadott reform a költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készíti fel a vasúttársaságot, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé. (MTI) 22 óvet kapott a bengázi merénylő Washington. Egy washingtoni bíróság terrorista tevékenység vádjával 22 évi börtönbüntetésre ítélte Ahmed Abu Hattala líbiai szélsőségest, aki az igazságszolgáltatás szerint a bengázi amerikai konzulátus ellen 2012-ben elkövetett fegyveres támadás kitervelője és irányítója volt. Egy másik bíróság tavaly novemberben már kimondta a férfi bűnösségét az említett terrorcselekmény ügyében, ugyanakkor felmentette őt a legsúlyosabb vádak alól. A vád képviselői ugyanis nem tudták kellőképpen bizonyítani, hogy Hattala közvetlenül részt vett volna az iszlamista terror áldozatául esett Chris Stevens amerikai nagykövet halálához vezető cselekményekben. (MTI) Észak-Koreába látogat Pompeo Washington. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jövő héten Eszak-Koreába utazik, hogy a kommunista rezsim nukleáris leszereléséről tárgyaljon -jelentette a Financial Times napilap. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 12-i szingapúri találkozója óta ez lenne az első alkalom, hogy Pompeo Észak-Koreába utazik. Az amerikai tárcavezető májusban már járt az országban. (MTI) Emmanuel Macron francia elnök máris az érdeklődés középpontjában (sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin. Elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak a tegnap kezdődött kétnapos csúcstalálkozójukon az európai uniós tagországok államáé kormányfői Brüsszelben. Tegnap a legfontosabb napirendi pont a migráció külső és belső dimenziója volt, de az uniós vezetők a kereskedelempolitikával is foglalkoztak. Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatást adott az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeiről. Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár pedig az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban beszámolt a minszki megállapodások végrehajtásának állásáról. A mai ülésen a brit kormányfő már nem lesz jelen, csak a bennmaradó államok vezetői, akik áttekintik a brexittel kapcsolatos tárgyalások állását Michel Bamier-vel, az EU illetékes főtárgyalójával. Végül délután eurócsúcsot tartanak, amelyen rendhagyó módon a valutaövezeten kívüli országok kormányfői is jelen lesznek. A közösség sorsa a tét Jól érzékelhető, hogy a néhány napja még sokszínűnek ígérkező csúcs gyakorlatilag egyetlen fő témája a migráció lett, annak ellenére, hogy 2015 őszéhez képest jelentősen csökkent a bevándorlók száma. A kép csalóka, hiszen az új, bevándorlásellenes olasz kormány nyilatkozatai és a Földközi-tengeren veszteglő menekülthajók ellenére közel sem olyan súlyos a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt. Sok kihívással nézett már szembe az Európai Unió, de a migráció több lehet ennél, akár a közösség sorsát meghatározó kérdéssé válhat - mondta tegnap még Berlinben Angela Merkel német kancellár. Az EU-csúcson és a júliusi NATO-csúcson képviselendő német álláspontról szóló beszédében hangsúlyozta, az EU kétféle módon kezelheti a migráció ügyét: vagy sikerül megerősítenie, hogy a közösséget az értékei és a mindenkinek megfelelő megoldást a középpontba állító szemléletmódba vetett hit vezérli, „vagy pedig senki sem fog többé hinni abban a rendszerben, amely erőssé tett minket”. „Nem tartunk még ott, ahol szeretnénk”, ezért az EU-csúcson még nem alkotnak új, közös menekültügyi rendszert - tette hozzá a német kancellár. Nagy a nyomás Markelen A görög miniszterelnök hajlandó olyan megállapodást kötni a német kancellárral, amely megkönnyítené Németországnak a menedékkérők visszajuttatását Görögországba. Alekszisz Ciprasz kijelentette: ha ez segít, Athén „nem csinálna belőle gondot”, ha néhányan visszatérnének Németországból. Ciprasz szerint Európa ezzel megüzenné az embercsempészeknek is, hogy szembeszáll az illegális migrációval. Athén hajlandó olyan külön megállapodásra is Berlinnel, amely korlátozná az unió déli határaira érkező, majd Németország felé tovább induló menekültek mozgását Európán belül. A Financial Times brit napilap által idézett EU- diplomaták szerint Németország megkereste Olaszországot, Görögországot és összes közvetlen szomszédját hasonló kétoldalú megállapodások céljával, valamint „potenciális pénzügyi ösztönzők” ajánlatával azoknak a „frontországoknak”, amelyekre súlyos teher hárul a migráció miatt.. A Financial Times felidézi: Angela Merkelre intenzív nyomás nehezedik a koalíciós partner, a bajor CSU részéről annak érdekében, hogy Berlin vegye rá a többi uniós kormányt a más EU-országokban regisztrált menedékkérők visszajuttatásának felgyorsítására. A koalíciós társ CSU zsarolással felérő nyomásgyakorlása egyébként nem indokolt, ugyanis a 2015/ 16-os 1 milliós csúcshoz viszonyítva tavaly már csak 186 ezer menekült érkezett Németországba, idén pedig az év első öt hónapjában összesen 44 ezer. EU-n kívüli befogadótábor A 2015-ben kezdődött migrációs problémát azóta sem sikerült közös erővel megoldania az EU-nak, a tagországok most is egymást okolják a kudarcért. A menekültelosztási kvóták alig teljesültek, Olaszországban betelt a pohár, Németországban belpolitikai válság alakult ki, Spanyolország mostani nyitottsága meghívólevél lehet a menekülteknek, a balkáni és észak-afrikai országok pedig nem akaiják vállalni a kapuőr szerepet. Európa ezért lázasan keresi a megoldást, egyelőre kevés sikerrel. A megoldás egyik iránya az lenne, hogy a menedékkérelmeket elbíráló befogadóközpontokat az unió határain kívülre telepítenék, Eszak- Afrikába vagy a Balkánra, de ezért érthető okokból nem nagyon lelkesednek az ottani államok, sem Albánia, sem Tunézia, sem Líbia. A feszültséget jól jelzi Róma álláspontja. A csúcstalálkozó migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett Giuseppe Conte új olasz kormányfő, ha a tagállami vezetőknek nem sikerül kielégítő megoldásra jutniuk Olaszország szempontjából. „Konkrét lépéseket várunk. Olaszországnak nem szavakra, hanem tettekre van szüksége” - mondta Conte. Az unió külső határainak szigorúbb védelmét kell megoldani, ez közelebb vihet a rendezéshez a migráció ügyében is - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a csúcson javaslatot tett a Földközitengerből kimentett bevándorlók elhelyezésére, menedékkérelmük elbírálására és Európán kívül létrehozandó központok felállítására. Kikötött a mentőhajó Időközben befutott a máltai főváros, Valletta kikötőjébe a Mission Life német civil szervezet Lifeline nevű mentőhajója mintegy 230 migránssal és 17 fős legénységgel a fedélzetén. A hajó hat napon át várakozott a kimentett emberekkel a nemzetközi vizeken Málta előtt a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az unióban. A mentőhajó előtt korábban Spanyolország, Olaszország, és Málta sem nyitotta meg kikötőit. Végül azonban Joseph Muscat máltai miniszterelnök közölte, a hajó kiköthet a szigetországban. Eddig 8 ország - Írország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Franciaország, Málta, Belgium és Hollandia - ajánlotta fel, hogy befogad migránsokat a Lifeline-ról. A kormányfő hivatala közleményben pontosította: „csak valódi menedékkérőknek” engedik meg, hogy Európában maradhassanak, a gazdasági bevándorlókat visszaküldik hazájukba. (MTI, index, ú) Az orosz erőknek tulajdonított légitámadás ért egy falut a délnyugat-szíriai Deraa tartományban, a támadásban legkevesebb 22 civil életét vesztette, köztük öt gyermek - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja aktivistahálózat. A szíriai kormányerők az orosz légierő támogatásával 9 napja intenzíven támadják a kétharmad részt a lázadók ellenőrzése alatt álló tartományt, amely szomszédos Jordániával, és az Izrael által megszállt Golán-fennsíkkal is. A hadsereg célja, hogy elvágja a lázadók Jordániába vezető utánpótlási útvonalait. Különböző szervezetek adatai szerint több tízezerre tehető már azon civilek száma, akik Deraából a jordániai határvidékre menekültek. (sita/ap) Korea: marad a US Army Szöul. Az Egyesült Államok elkötelezett Dél-Korea biztonságának megvédése mellett, ami egyebek között azt jelenti, hogy nem csökkenti az országban állomásoztatott erőinek létszámát, függetlenül attól, hogy Washington megállapodást szeretne Eszak- Koreával atomprogramja felszámolásáról - jelentette ki James Mattis amerikai védelmi miniszter Szöulban, ahol rövid látogatást tesz útban Pekingből Tokióba. Mattis kiállt Donald Trump amerikai elnök azon döntése mellett, hogy felfüggesztik a Dél-Koreával közös, rendszeres hadgyakorlatok megtartását, elmarad például a Freedom Guardian nevű gyakorlat, amely a legközelebbi lett volna. „A Freedom Guardian felfüggesztése kedvezőbb körülményeket teremt diplomatáinknak a tárgyalásra, nagyobb esélyt a koreai-félszigeti szembenállás békés megoldására” - mondta Mattis dél-koreai hivatali kollégájával, Szong Jong Muval közös sajtóértekezletén. Hozzátette azonban, hogy az amerikai és a délkoreai erők továbbra is egységesek, éberek és harcra készek. „Diplomatáink a Koreai Köztársasággal és más partnereinkkel rendszeresen konzultálva - mint mindig - folytatják munkájukat a Koreaifélsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan atomfegyvermentesítése érdekében” - mondta. Az amerikai erők létszáma 28 500 Dél-Koreában. Szöult váratlanul érte, amikor az amerikai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel megrendezett szingapúri csúcstalálkozóján bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Dél-Koreával közös, rendszeres hadgyakorlatait. Trump viszont akkor célzott arra is, hogy idővel csökkentenék a Dél- Koreában állomásoztatott amerikai katonák számát. A hadgyakorlatok egyoldalú felfüggesztése nagy eredmény nemcsak Phenjan, hanem Peking számára is - Mattis Szöul előtt kétnapos látogatást tett Kínában. (MTI)
