Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-29 / 149. szám

www.ujszo.com I 2018. június 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kocner és Rusko, mint Pat és Mat Amikor a maffialistán szereplő kétes hírű vállalkozónak rá kell döbbennie, hogy a fák tényleg nem nőnek az égig MARIÁN LEŐKO A Specializált Büntetőbí­róság bírája nem látta megalapozottnak sem a szökés, elrejtőzés, vagy a tanúk befolyásolásának veszélyét Marián Kocner és Pavol Rusko vál­tóügyében, ezért nem rendelte el vizsgálati fogságba helyezésüket. A Legfelsőbb Bíróság Koéner esetében ezt végül tegnap elrendelte. Azt vi­szont a Specializált Büntetőbíróság is megállapította, „megalapozott a gyanú, hogy mindkét gyanúsított bűncselekményt követett el”. Bi­zony, egy ilyen megállapítás Marián Kocner nagyvállalkozó esetében egészen a közelmúltig elképzelhe­tetlen, szinte irreális volt. A nyomozók és az ügyész szerint a két gyanúsított többmilliós csalást terveit ki, amikor azzal a történettel álltak elő, hogy 2000-ben Rusko 70 millió euró értékű váltót írt alá Kocnemek. Kocner két éve indított pert, hogy az összegből bírósági úton 43 milliót megszerezzen. Bátorkod­tak így tenni annak ellenére, hogy különböző verziót adtak elő arról, hogyan, milyen körülmények között került sor a váltók aláírására, továbbá érvelésük hiteltelen és nélkülöz min­den logikát. Még ha eltekintenénk is attól, hogy sem Rusko, sem Kocner nem vezette be cégei könyvelésébe a váltókat, bár ez kötelességük lett volna, van itt egy sor további gyanús dolog is, amelyek felett végképp nem lehet szemet hunyni. 2000-ben Rus­­kónak 10 százalékos részesedése volt aMarkízában. További 10 százalékot birtokolt Milan Fil’o és Ján Kovácik, az amerikai CME társaságnak pedig 80 százalékos tulajdonrésze volt. Vajon mi késztetne arra egy em­bert, aki csak 10 százalékos tulaj­donrésszel rendelkezik, hogy a saját zsebéből 500 millió koronát fizessen ki azért, hogy a Markíza tovább működhessen, és erről még csak ner» is szól a többi tulajdonosnak. Bár Rusko elég sok érthetetlen dolgot művelt, ez így még tőle is túl nagy hülyeség lenne. Koéner és Rusko azt állítja, 2000. június 11 -én írták alá a váltókat és ezzel egyszer s mindenkorra minden vitás üzleti kérdést rendeztek. Tomás Kamenec, a Markíza jogi képviselője azonban emlékeztetett, hogy 2000. június 12-én a Rádió és Tévétanács ülésén Kocner továbbra is követelte, hogy folytatódjon az eljárás a mű­sorszórási engedély átruházásáról az ő cégére, a Gamatexre. Rusko pedig 2000. június 19-én levélben tájékoz­tatta a tévétanácsot, hogy feljelentést tett a Gamatex két tulajdonosa, Koc­ner és Stefan Ágh ellen. Mindene­setre nem így fest, amikor valakik egyszer s mindenkorra rendeznek minden vitás üzleti kérdést. Amikor Rusko 2000. szeptember 28-án végül eladta tulajdonrészét az A. R. J. társaságnak, ahol Rusko Mi­lan Fil’óval és Ján Kovácikkal volt üzlettárs, a szerződésben azt is aláír­ta, hogy a Markíza Slovakiának nincs semmiféle adóssága vagy fizetési kötelezettsége, amely ajövőben megterhelné a társaság működését. Tizennyolc éve hazudott vagy pedig most, amikor azt állítja, hogy aláírta a váltókat? Amikor 2016 júniusában Koéner besétált a váltókkal a bíróságra, úgy képzelte, ez is olyan sima ügy lesz, mint a többi, mert ebben az ország­ban ő mindent el tud intézni. És a vé­gén majd hazasétál egy zsák pénzzel. Am az azóta eltelt két év alatt leg­alábbis annyit változott a helyzet, hogy Koénemek is rá kellett jönnie, a fák tényleg nem nőnek az égig, és egyszer mindenkit utolérhet a bukás. Már annyi gyanús ügyben felbukkant a neve, hogy a váltókat most nyu­godtan elfelejtheti, és örülhet, ha nem kell néhány évet ülnie emiatt az ég­bekiáltó arrogancia miatt. Trend, hetilap a gazdaságról és a vállalkozásról Vissza a fészekbe LAMPLZSUZSANNA Olvasom egy táblán, hogy a méh, ez a zümmögő szorgos lény, melyet hasznossága ellenére jobban szeretek tisztes távolból szemlélni, átlagosan csupán egy hónapot él, de ezalatt 800 ki­lométert „vezet le”. S ami megható: rövidke dolgos élete so­rán ez a kis rovar összesen másfél kanálka mézet produkál. Annyit, amennyit egy bögre teába teszünk. Vagyis a méhnek egy bögrényi élete van. Aztán meghal. Röptében. Mert elhasználódnak a számyacskái. Gyors és totális amortizáció. Egy másik helyen meg azt olvasom, hogy ha egy sasfióka kiesik a fész­kéből, nem szabad hozzányúlni, ott kell hagyni, mert a szülei érte jönnek és megmentik. Elképzelem. Ott fekszik a földön a tehetetlen kis tollas. Kétségbeesetten pittyog, elesett madárgyermek a porban, csak apró, hor­gas csőre jelzi, hogy ő a madarak majdani királya, a levegő szárnyas ura/úmője... Pittyog és vijjog szakadatlanul, merthogy ő most ki van esve, el van veszve, mígnem a szél szárnyán egyensúlyozva megjelenik sasanya és sasapa... És vijjogva örülnek egymásnak... De vajon hogyan viszik vissza a kicsit a fészekbe? Ezen gondolkodom, s hallom, hogy nem messze egy elemista korú kisfiú is ugyanezt kérdezi a szüleitől. Apa fáradt, biztosan sokat vezetett, ugyanis az R1 -es egyik pihe­nőhelyén vagyunk, „mit tudom én”, mondja unottan, és elfordul. A kisfiú az anyjához lép, aki éppen mobilozik, mosolyog közben, de nem a gye­rekre, hanem a képernyőre, s amikor elhangzik a sasos kérdés, másodper­cekig tart, míg visszazökken a való világba. „Honnan tudjak ilyen hülye­séget”, veti oda a fiúcskának, s menekülne is vissza a virtualitásba, de a gyerek erősködik, hogy nézze meg az interneten, hogyan kerül vissza a kis sas a fészekbe. Nem erőszakosan erősködik, csak olyan egyszerűen, kí­váncsian. Ezért is váratlan az anya reakciója. „Hagyjál békén, hülye vagy, még egy sms-t sem tudok megírni, mindig valami hülyeséget kérdezel”, robban ki belőle. Mindenki hallja, az összes cigiző, meg vajaskenyér­fogyasztó a pihenőnek abban a részében, az apa is, de meg sem szólal, el­néz, valahova a felhőkbe, mintha nem is az ő családja lenne ott. A gyerek is látja, hogy mindenki látja a megszégyenülését, és könnyes szemmel visszavonul a fészekbe. Az autóba. Mi nagyjából öt perc múlva indulunk. Ők még maradnak. A szülők odakinn, most már az apa is mobilozik, a gyerek meg odabenn. Egyedül. Szegény. Persze a legtöbb szülő nem ilyen. Meg lehet, hogy máskor ezek sem ilyenek, csak éppen most. Merthogy fáradtak. Talán sokat vezettek. Szorgosan dolgoztak. Csakhogy... Kedves szülők! A gyermekkor a kér­dezés kora. A kérdezés kora elmúlik. És válaszok nélkül nem biztos, hogy visszajön. Akkor sem, amikor majd arra vágytok, hogy valaki megkér­dezze: anya, apa, hogy vagytok, éltek még? Váltótársak. Koéner és Rusko (Képarchívum) FIGYELŐ Löw, Merkel, Volkswagen A német labdarúgó-válogatott ki­esése után Joachim Löw szövetségi kapitány és Angela Merkel kan­cellár között vont párhuzamot egy német lap. A német nyilvánosságra jellemző hangulatot ábrázolja a Freie Presse kommentálja, amely szerint Löw és Merkel helyzetében „most van valami közös: mindket­ten válságban vannak”. A szövet­ségi kapitány már elbukott a vég­játékban, a kancellár éppen ez előtt áll, Németország pedig „átállt vál­ságüzemmódra: rossz a foci, po­csék a politika és a német kocsikat világszerte pellengérre állítják” - utalt a lap a Volkswagen után egyre több német gyártót elérő dízelbot­rányra. (MTI) Babanapló Szózattal, Himnusszal Babanaplót ad a Rákóczi Szövet­ség a határon túli magyar csalá­doknak. A babanaplót az Első könyvem névre keresztelte a szö­vetség, megtalálható benne a Him­nusz, a Szózat és „olyan gondola­tok is helyet kaptak, amelyek az összetartozás érzésével töltik el a családokat” - mondta Csáky Csongor, a szövetség főtitkára a Kossuth rádióban. A babanaplóval azt akarják elérni, hogy gyerme­küket magyar iskolákba írassák a szülők. (MTI) Ismét a kommunista párt központi bizottságára kell várni Zeman államfőnek és a kommunistáknak is nagy befolyása lesz az új cseh kormányra. Az egyéni döntéshozáshoz szo­kott Andrej Babis cseh miniszterel­nöknek fel kell készülnie rá, hogy szociáldemokrata koalíciós partne­rével folyamatos vitái lesznek, emellett Milos Zeman államfő és a kommunisták is megnehezítik majd az életét. A cseh sajtó röviden így össze­gezte a második Babis-kormány ki­látásait. A baloldali Právo szerint az ANO marketing-politikája és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) bal­oldali politikája folyamatos összetűzésben lesz egymással. „Míg Babisnak elég lesz felmérnie, mi váltja ki a legnagyobb indulatokat az emberek körében és eszerint kormá­nyozni, továbbá hozzátenni ehhez néhány frázist Csehország visszaté­réséről Európa élére, ahogy ez Ma­­saryk elnök idején volt, addig Jan Hamácek (a CSSD elnöke) azt jelzi, hogy valódi baloldali értékeket akar megvalósítani. Hogy végül ki lesz kettejük közül sikeresebb a válasz­tók körében, azt az idő fogja meg­mutatni” - írja a lap. A Právo úgy véli, hogy Zeman ál­lamfő és a kommunisták is „izgal­mas” perceket szereznek majd a kormányfőnek. Zeman nyilvánva­lóan az új kormány egyik „atyjának” tekinti magát, ezért igyekezni fog megerősíteni befolyását a végrehaj­tó hatalom hátterében, ahol azonban az államfőnek semmi keresnivalója nem lenne. „Huszonnyolc év elteltével a cseh politikai elit újra a kommunista párt központi bizottságának a döntésére fog várni”-jegyzi meg ironikusan az El5 gazdasági napilap, arra célozva, hogy a kisebbségi ANO-ŐSSD ko­alíciós kabinet csak a kommunisták segítségével kaphat bizalmat a par­lamenti alsóházban. Cseh- és Mor­vaország Kommunista Pártjának (KSCM) központi bizottsága szom­baton dönt az ügyben. „Figyelemreméltó, hogy a cseh szociáldemokraták elhatárolódnak ettől, és azt állítják, hogy csak az ANO-nak kell megkötnie az együtt­működési megállapodást a kommu­nistákkal” - mutat rá az újság. A lap úgy véli: a CSSD valószínűleg nem tudatosítja, hogy ezzel milyen hatal­mat ad Babis és a kommunista párt­elnök, Vojtech Filip kezébe. A Lidové Noviny az új kormány megalakulásának ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. „Babis, a má­sodik leggazdagabb cseh állampol­gár egy olyan kormány élére állt, amely már nem is lehetne balolda­­libb. Az emberarcú szocializmus lassan kezd visszatérni” - hja a kon­zervatív lap kommentáijának szer­zője. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom