Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-04 / 127. szám
Bank, ahol a pénznél értékesebbet kínálnak 11. oldal 2018. június 4., hétfő, 16. évfolyam, 22. szám A seprűvéna nemcsak egyszerű szépséghiba, hanem az érbetegség jele Seprűvénák, visszértágulatok, lábdagadás, bőrelszíneződés egyértelműen jelzi, hogy az érrendszer beteg. A betegség ugyan már jóval korábban alakult ki, de az emberek többsége nem fordít rá figyelmet. Amikor úgy érzik, hogy ólomnehéz a lábuk, nem érproblémára, hanem fáradtságra gondolnak. Pedig az esetek nagy részében az érrendszerrel van a baj... A krónikus érelégtelenség az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. A nők 40-60, a férfiak 15- 30 százaléka érintett, és a nyári hónapokban szenved tőle a legjobban. Első oka az, hogy az érfal elveszíti a rugalmasságát, az ér pedig kitágul. A végtagokban a felületi vagy mély erekben felgyülemlik a vér, s magas vérnyomás alakul ki. Romlik az érfal oxigénellátottsága, és ezzel párhuzamosan az érfalat borító nyálkahártya minősége is. A panaszok rendszerint napközben, ülve és állva erősödnek fel. Ha a beteg lefekszik vagy sétál, a tünetek enyhülnek. ,Az a legfontosabb, hogy időben észrevegyük a figyelmeztető jeleket, és orvoshoz menjünk — mondta dr. Diana Ganajová általános orvos, majd hozzátette: - Minél előbb kezdjük a beteget kezelni, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegséget viszonylag stabilizált állapotban tartsuk. így nagy eséllyel megelőzhetjük a szövődmények kialakulását. Sajnos a betegek gyakran nagyon súlyos állapotban kerülnek orvoshoz.” Az első tünetek Az elsős stádium teljesen tünetmentes lehet, esetleg apró sötét pókhálószerű erecskék jelenhetnek meg a lábon. Ám ez nem biztos, hogy a mély erek rossz állapotára utal. Viszont vannak olyanok, akiknek csak enyhén dagad vagy fáj a lábuk, érrendszerük mégis súlyosan károsodott, s a látható visszértágulatokkal rendelkező embernek nem feltédenül kell hogy panaszai legyenek. Ezért fontos, hogy a beteg már az első tünetek jelentkezésekor felkeresse kezelőorvosát. Hogyan fejlődik ki? Kezdetben csak azt érzi, hogy nehéz, viszket, feszült, ég a lába. A tünetek napközben, a nyári hónapokban hosszú állás és ülés után felerősödnek. A visszértágulatok begyulladhatnak, vérrög képződhet, ami tüdőembóliához, a visszértágulat kifakadásához és vérzéshez vezethet. Az 50. életév betöltése után a népesség felének, 70 év után 75 százalékának krónikus érelégtelenséggel kell számolnia. A kezelésnek komplexnek kell lennie és az élet végéig kell tartania. Az egészséges életmódon kívül kompresszív terápiát és gyógyszeres kezelést, szklerotizációt és műtétet lehet alkalmazni. Az újabb gyógymódok közé tartozik a lézeres és a rádiófrekvenciás terápia. Az élet végéig tart Az érproblémák nem csak az időseket sújtják, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ma már nem ritka a harmincéves érbeteg sem. A seprűvénákra is inkább szépséghibaként tekintenek, a fáradt lábat pedig az általános fáradtság jelének tartják. Aztán meglepődnek, amikor az orvos közli, hogy érrenderük súlyos állapotban van. „Ebben az esetben az esztétikai hiba egyben betegség is, és lábszárfekéllyel végződhet” - mondta Dr. Frantisek Zernovicky érsebész. A betegség kezdeti szakaszában még segítenek a gyógyszerek, később azonban az orvos már általában mini invazív vagy hagyományos műtétet javasol. Dr. Frantisek Zernovicky felhívta a figyelmet arra, hogy a modern érsebészet hatásos és esztétikailag is elfogadható nem invazív módszereket kínál. „Ma már olyan technikák vannak, amelyekről néhány évvel ezelőtt még csak nem is hallottunk. Ha a beteg időben kerül orvoshoz, a gyógyszeres kezeléssel késleltetni lehet a műtétet és enyhíteni a betegség előrehaladását. Tudatosítani kell, hogy az élet végéig tartó diagnózisról van szó, amelynél kezelés nélkül a beteg állapota egyre romlik. A betegséget meg tudjuk fékezni, de teljesen leállítani nem” - tette hozzá. Kell a mozgás, de... Ahhoz, hogy krónikus érelégtelenség alakuljon ki, több tényezőnek kell egyszerre hatnia. Vannak olyanok - öröklött hajlam, életkor, menstruáció, terhesség, változókor -, amelyeket nem tudunk befolyásolni, ám az életmóddal összefüggő tényezőket - mozgáshiány, túlsúly, hosszú ülés - igen. A kezeléssel párhuzamosan ezek megváltoztatására kell a figyelmet összpontosítani. „Az erek kedvelik a mozgást, de csak a nekik megfelelőt, mint amilyen az úszás, a kerékpározás, a gyaloglás, a futás. Néhány sportág - például a rossz technikával végzett súlyzózás - károsíthatja az erek érzékeny billentyűit. A krónikus érelégtelenségben szenvedőknek ez a sport nem ajánlott”mondta a doktornő. Problémák adódhatnak egy-egy hosszú repülő- vagy autóbuszúton is. „Bár ez eléggé közismert, az emberek mégsem veszik komolyan, így az üdülés okozta örömet gyakran trombózis vagy érgyulladás rontja el. Vannak speciális gyakorlatok, amelyek kompressziós harisnyával és gyógyszerekkel kiegészítve segítenek megelőzni a szövődmények kialakulását. És természetesen kerülni kell a hoszszú állást és ülést” - tanácsolja a doktornő. (kovács) » Hasznos tanácsok Ügyeljen arra, hogy a ruha sehol ne szorítson. A szoros nadrág és szoknya nyomja az ereket és akadályozza a vérkeringést. Ne viseljen se magas sarkú, sem sarok nélküli cipőt. A 3-4 cm magas sarkú lábbeli az ideális. A lábát hideg vízzel zuhanyozza le. A meleg egyáltalán nem jó azoknak, akiknek érproblémáik vannak. Kerülje a szaunát, a napozást és a meleg fürdőt. „IdőnkénteCmegyeka^ofvoéo^ és megvizsgáltatom veCe magam, meft a^ofoos is éfni akaf aÁgtán eCmegjekagjógjszeftáfka, és kgoáttom azonosságot, meft apatikus is éfni akaf. cAgtán a gjógjszeft a csatofnáőa öntöm - meft én is éfni akafokg’ éMafkJwain