Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-22 / 143. szám
6 KÜLFÖLD 2018. június 22. lwww.ujszo.com Egyre nagyobb EU-minicsúcs Ausztria és Olaszország határozottabban lépne fel az illegális bevándorlással szemben A líbiai parti őrség Európába tartó mintegy 200 migránst mentett ki a Földközitengeren és szállított vissza az észak-afrikai állam területére (TASR/ap) RÖVIDEN Amerikai-orosz csúcs előkészítése Moszkva. Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében. Korábban a The Washington Post amerikai napilap szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. (MTI) Tálib támadások: legalább 50 halott Kabul. Az afgán biztonsági erők csaknem 50 tagja életét vesztette tálib lázadók támadásaiban Faráh és Bádgesz nyugat-afganisztáni tartományban. Ezek voltak a legvéresebb támadások, amelyeket a tálibok az után indítottak, hogy a múlt héten lejárt a 3 napos tűzszünet, amelyet a kormányerőkkel kötöttek. A szélsőséges iszlamisták megtámadtak több ellenőrző pontot, illetve az ott szolgálók segítségére siető erősítést szállító konvojt Bála- Murgáb körzetben. A biztonsági erők legkevesebb 32 tagja lelte halálát a támadásban. A harcokban 16 tálib, köztük egy parancsnokuk vesztette életét. (MTI) Brexit: csak néhány egyszerű kérdés London. ANagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak „néhány nagyon egyszerű kérdésre” kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letelepedési engedéllyel az országban maradhassanak - mondta Sajid Javid brit belügyminiszter. Kijelentette: azoktól az uniós polgároktól, akik a brexit után is Nagy- Britanniában kívánnak maradni, a brit hatóságok mindössze annyit kémek majd, hogy hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. (MTI) Brüsszel aggódik a Stop Soros miatt Brüsszel. Az Európai Bizottságban aggódva figyelik a magyar alkotmánymódosítást és a Stop Soros-törvényt. A joguralom kérdéseivel foglalkozó szóvivő, Christian Wigand tegnap azt mondta: „Nem mondhatjuk, hogy aggodalom nélkül követjük a fejleményeket, amelyeket ezekben az új javaslatokban megszavazott a magyar parlament. Nem szabad hátat fordítanunk az értékeinknek és elveinknek, amelyekre Európa épült.” A civiltörvény korábbi verziója olyan súlyosan sértette az európai uniós jogot, hogy az EU Bíróságán vizsgálják. Ez alapján várható, hogy a Stop Soros-törvény miatt is eljárás indul, (index, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Újabb országok jelezték részvételi szándékukat a vasárnap Brüsszelben tartandó informális migrációs minicsúcstalálkozón: tegnap Dánia, Csehország és Szlovénia kormányfői is megerősítették, elutaznak a tanácskozásra, amelyen így már legalább 12 uniós tagállam vezetői egyeztethetnek a migráció problémájának megoldásáról. A vasárnapi megbeszélést Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta össze, de azt is bejelentette, hogy nem ő kezdeményezte az egyeztetést, hanem egyes tagállamok, amelyeket nem nevezett meg. Hozzáfűzte, hogy a találkozó meghivotti köre nyitott, azon más országok is részt vehetnek. A szerdai sajtóhírek még arról szóltak, hogy Németország, Franciaország Olaszország, Spanyolország, illetve a különösen érintett Málta vezetői ülnek össze Junckerrel, és hozzájuk csatlakozik még a jelenlegi soros EU- elnökséget betöltő Bulgária, valamint a július 1-jétől a helyébe lépő Ausztria is. Később a belga és a holland miniszterelnök is közölte, hogy jelen lesznek az ülésen. Tegnap pedig Koppenhága, Prága és Ljubljana Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ós Hszi Csin-ping kínai elnök a két ország stratégiai, taktikai együttműködésének fellendítését vitatta meg. Peking/Washington. A két fél újabb találkozója előtt a phenjani kommunista rezsim vezetője felkereste a kínai agrártudományi akadémia egyik intézményét, majd utolsó programpontként meglátogatott egy közlekedésirányítási központot is a kínai fővárosban, mielőtt hazautazott Phenjanba. Kim Dzsong Un korábban - miután bejelentette, hogy országának sikerült elérnie régóta dédelgetett célját, a nukleáris fegy-Donald Trump amerikai elnök aláírta azt az elnöki rendeletet, amely megakadályozza az USA-ba illegálisan érkező és őrizetbe vett szülők elszakítását gyerekeiktől. Washington. „A családok együtt maradhatnak, ezt a problémát megoldjuk, de ugyanakkor az erős határőrizet és a zéró tolerancia politikája folytatódik. Zéró toleranciát fogunk tanúsítani mindazokkal szemben, akik illegálisan átlépik a határt” -mondta a rendelet aláírásakor az elnök. Trump hangsúlyozta: mind a feleségéből, Melániából, mind a lányából, Ivánkából - aki a Fehér Házban tanácsadóként dolgozik - „erőteljes érzelmeket váltott ki” a szüleiktől elszakított gyermekek látványa. „De mindenki így érez, akinek van szíve” - fogalmazott az elnök, utalva jelezte részvételét. Míg Miro Cerar liberális szlovén kormányfő potenciálisan Angela Merkel német kancellár szövetségese lehet, Andrej Babis cseh és Lars Lökké Rasmussen dán miniszterelnök inkább a keményvonalasok táborát erősíthetik majd a vasárnapi tanácskozáson. A brüsszeli migrációs találkozó elsősorban Angela Merkel számára bír nagy jelentőséggel, mert a német kancellár épp azon igyekszik, hogy teljesítse a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) által adott kéthetes ultimátumot, és legalább egy kezdetlever kifejlesztését - ígéretet tett arra, hogy a jövőben elsőbbséget biztosít majd Eszak-Korea gazdasági fejlesztésének. A Reuters hírügynökség ennek kapcsán felidézi, hogy az észak-koreai média az elmúlt hónapokban gyakran számolt be a mezőgazdaság és az ipar területén elért eredményekről. A Yonhap délkoreai hírügynökség szerint pedig Kína már meg is kezdte az Eszak- Korea elleni szankciók enyhítését, mely különösen a légi közlekedés és a turizmus területén érzékelhető. A Yonhap arról számolt be: nemrégiben született döntés arról, hogy júliustól közvetlen járat indul a kínai Hszian és Phenjan között. Elemzők ezzel a first lady _ nyilatkozatára, amelyben Melania Trump leszögezte, egy ország irányításához „szívre is szükség van”. A közfelháborodást és immár nemzetközi tiltakozást is kiváltó zéró tolerancia politikáját - amelynek része az illegális határátlépők gyermekeinek elválasztása szüleiktől - Jeff Sessions igazságügyi miniszter hirdette meg néhány héttel ezelőtt. A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra: ez a gyakorlat a korábbi amerikai elnökök idején is érvényben volt, csak nem alkalmazták ilyen következetességgel. Bill de Blasio, New York polgármestere felháborodását fejezte ki, miután megtudta, hogy a hatóságok legalább 239, migráns szüleiktől elszakított kiskorú gyermeket küldtek a keleti parti metropoliszba anélkül, hogy a város vezetése erről értesült volna. Az ügy csak az egyik fej leges „európai megoldást” találjon a jövő heti uniós csúcstalálkozóig a menekültválság kezelésére kétoldalú menekültátvételi egyezmények útján. Merkel egyébként tegnap Jordániába és Libanonba utazott, e két ország ugyanis komoly terheket vállal a szomszédos Szíriából érkezett menekültek átvétele terén. A Handelsblatt német napilap arról írt, hogy megszerezte a brüsszeli ülésen aláírandó nyilatkozat első vázlatát, amelyben Juncker javaslatot tesz az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) hatáskörének rámutatnak, hogy ennek a járatnak azért van különös jelentősége, mert Hszian a Hszi elnök szülőhelyének is otthont adó, Kína északi részén fekvő Sanhszi tartomány székhelye. Donald Trump amerikai elnök közlése szerint Eszak-Korea visszaadta 200, a koreai háború idején eltűnt amerikai katona maradványait, a fejleményt azonban hivatalosan nem erősítették meg a hadsereg részéről. „Visszakaptuk elesett nagy hőseinket, már kétszázat eddig” - mondta Trump. Amerikai tisztségviselők korábban azt mondták, a következő napokban Észak-Korea át fog adni Jelentős számú” maradványt az ENSZ Dél-Koreában lévő parancsménye az amerikai belügyi hatóságok országszerte nagy felháborodást keltő gyakorlatának, amely további hullámokat ver azt követően is, hogy bővítésére, illetve arra, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) személyzetének létszámát. A tervezetben emellett szigorúbb fellépést sürgetnek a menedékkérők EU-tagállamok közötti „másodlagos mozgása” ellen. Mint írták, az uniós országoknak „büntetés terhe mellett” kötelezniük kellene a menedékkérőket, hogy ne utazzanak tovább másik tagállamba, és szigorítani kéne ennek ellenőrzését a repülőtereken, illetve vasúti és buszpályaudvarokon. Az újság által ismertetett szövegben aláhúzzák: „az érintetteknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be menekültügyi kérelmüket”. Matteo Salvini olasz belügyminiszter, Herbert Kickl osztrák belügyminiszter és Hans-Christian Strache osztrák alkancellár római tanácskozásukat követően hangsúlyozták, eltökélt szándékuk minél hamarább változást előidézni az európai migrációs és bevándorlási politikában. Nem csupán a harcolni akarók, hanem a cselekvők szövetségét akarjuk megteremteni - jelentette ki Kickl, aki szerint Ausztria - július 1-től az Európai Unió soros elnökeként -, az unióban elutasított, de származási országaik által vissza nem fogadott menedékkérőknek létrehozandó központokat fog sürgetni a balkáni államokban. (MTI, tasr) nokságának, s azokat azután átszállítják a Hawaiion lévő légitámaszpontra. Trump a múlt héten Szingapúrban csúcstalálkozót tartott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, s a találkozó után tartott sajtótájékoztatój án egyebek közt azt mondta, Kim beleegyezett, hogy visszaadják az amerikai katonák maradványait. Az Egyesült Államok hadseregének adatbázisa szerint az 1950-1953-as koreai háborúban elesett amerikai katonák közül mintegy 7700-at tartanak eltűntként számon. A rendkívül kegyetlen, összességében legalább hárommillió halálos áldozatot követelő konfliktusban több mint 36 500 amerikai katona halt meg. (MTI) az elnök aláírta azt a rendeletet, amely ígérete szerint véget vet a gyermekek elszakításának illegális határátlépésért őrizetbe vett szüleiktől. (MTI) Phenjan átadta az amerikai katonák maradványait USA: már nem veszik el a menekültek gyerekeit Trump aláírta a rendeletet. 2300 gyereket választottakéi a szüleitől, (sita/ap)
