Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-20 / 141. szám
KÖNYVESPOLC ■ 2018. JUNIUS 20. www.ujszo.com Szépvarázslás szóval és látvánnyal A mese emberi lélekről sugallt üzenete soha nem hazudhat - vallja Finy Petra. A darvak tánca című mesekötetéről ez teljességgel elmondható: az írónő olyan szövegeket ad közre a könyvében, amelyek a legigazibb valót mutatják meg a lélekről. A kötet az ember és a természet kapcsolatáról, az állatokról, a növényekről és a természeti jelenségekről szóló csodás történeteket kínál. A darvak táncát ámulattal olvashatják kicsik és nagyok. egy madarásszal, akitől kaptam egy kényelmes túrabakancsot és annyi ismeretet Magyarország természeti csodáiról, hogy nem győzöm tanulni a sok érdekességet.” Ahogy fogalmaz, teljesen megváltoztatta a kirándulás élményét az, hogy tudja, mit lát, amikor az erdőt járja, s könyvében ennek az örömét szeremé másoknak is továbbadni. Finy Petra mesemondónak az élményt szinte tapinthatom úgy sikerült belegyúrnia szövegeibe, hogy az érzelmek szintjén valós átélést tud nyújtani. Különleges a mesegyűjtemény az illusztrációival is. Szegedi Katalin a mesék esszenciáját utánozhatatlanul, egyeden ránézésre felismerhető egyedi kézjeggyel, varázslatos eleganciával transzformálja bámulatos látvánnyá sajátos vizuális eszközök — jelek, színek, tárgyi elemek - használatával. A darvak tánca olyan, egyből a szívhez növő mesekönyv, amely meghatározó olvasmányélményt nyújt. Nem is érdemes feltenni a polcra, mert kedvünk lesz újra levenni, jobb tehát szem előtt, kezünk ügyében hagyni. Folyamatosan olvasható, mert a természet legendáit feltáró történeteinek újra- és újraolvasása rengeteg új impulzust képes nyújtani ahhoz, hogy szeretni tudjuk a természetet, megtanuljunk benne hovatartozást és másságot tisztelve embernek lenni és embernek maradni, tudjunk benne élni és eligazodni, nem utolsósorban arra nevel, hogy hagyjuk túlélni, engedjük a maguk törvényei szerint létezni apróbb-nagyobb lényeit. A mesekönyvnek társkötete is megjelent, szintén Finy Petra és Szegedi Katalin közös műhelyéből, a címe: A fuszerkatona - Hét földrész meséi. Tallósi Béla Finy Petra: A darvak tánca - Magyar tájegységek meséi Cerkabella Könyvkiadó, 2015 64 oldal Finy Petra mesegyűjteménye különleges a magyar gyerekirodalomban - olvasható a könyv hivatalos ajánlójában. Az olvasó vagy az olvasni még nem tudó mesehallgató már az első csodaszép, leleményes történet (A levendulagyerek) közepén - hát még a végére érve - bizton érezheti, hogy valóban különleges ez a mesegyűjtemény, mégpedig sokféle szempontból. Különleges a szövegek kivételes minőségével, a lényegre törő, lebilincselő előadásmóddal, az emberséges hangnemmel, azzal a toleranciával, ahogy az elbeszélő (mesemondó) érzékenyen, megérintőn oldja a konfliktusokat — a műfej kellékeinek, a csodás és varázselemeknek a mindig pontosan a helyén applikált, hatásos bevetésével. Különleges ez az izgalmas átváltozásokra épülő mesefolyam stílusával, amelynek köszönhetően a szövegekben a jóval társulva a szép is megszületik - Szegedi Katalin részletgazdag, leheletnyi pontossággal kidolgozott illusztrációi ennek a történetépítéssel formálódó szépségnek pluszragyogást adnak De azzal a szeretettöltettel is kivételes ez a mesekollekció, amely úgy árad a szövegekből, hogy az olvalényekről (fehérszárnyú szerkő, aranyos tűzlepke, fekete tárnics, jégmadár), nemkülönben jelenségről, természeti tüneményről, amelyeket és amit ámulattal csodálunk a környezetünkben, ezután mindig só (vagy az olvasni még nem tudó gyerekhallgató) pillanatok alatt emocionálisan ráhangolódik Finy Petra mesevilág-teremtő képzeletére, és együtt szárnyal vele, izgulva az egyes történetek jóságos, roszszat jóra fordító, varázserejükkel ajándékozó lényeinek boldogulásáért. Különleges azzal is ez a kötet, hogy a levenduláról, a tűzlepkéről, az árvalányhajról, egy csomó mindenről, ismert és kevésbé ismert, ritkaságnak számító élő-Finy Petra élvezetesen kiszínezett eredettörténetei jutnak majd eszünkbe. Különleges ez a mesegyűjtemény az eredetével is. A kötet Magyarország hat földrajzi tájegységének és fontosabb vizeinek meséit gyűjti egybe, miközben mindegyik szöveg a szerző saját meséje - tehát a mesélő igaz vázra épülő, de maga teremtett legendákkal operál, felcsigázó módon. „A klasszikus, hagyományosan ismert állatmesék, legendamesék és tündérmesék motívumai valószínűleg ismerősek minden olvasni tudó gyereknek, ám a szerző ezeket olyan sajátosan lírai és meghökkentően újszerű motívumkészlettel gazdagítja, amelyek eredményeképpen egy izgalmas, titkokkal teli, s mint ilyen, felfedezésre csábító mesevilág teremtődik a könyv lapjain.” Finy Petrának köszönhetően az olvasó (vagy a mese kis hallgatója) olyan felfedezéseket tehet a természet titkainak feltárása során, amelytől csak ámul, hogyan juthatnak valakinek az eszébe ilyen szépségesen csodás, okos, példamutató, tanító, az igazságérzetet erősen megbizsergető fordulatok-megoldások. A szerző tengernyi varázslatos ödettel gazdagítja, egészíti ki, módosítja a más eredetű mesékből eddig (megismert motívumkincset; a szó szoros értelmében pompás példaként emelkedik ki ebből a gazdag tárból az égig érő fe, mely nála egészen más szerepben magasodik előttünk. Rajta, terebélyes létraágain sétálnak le az istenek az égből az emberek közé, hogy kiházasítsák a legkisebb fiukat (A fehér karú lány) - a mesemondót erre a fordulatra, a fet más fúnkcióba-szerepbe állító újításra az Alföldön élő fehérszárnyú szerkő ihlette. Nem igazán ismertük eddig a szerkőt, de mostantól sok mindent tudunk majd róla, és Finy Petra szövegeinek ez is felbecsülheteden hozadéka: megannyi új jelenséggel, fűvel, mezővel, virággal, élőlénnyel, vagyis növény- és állatfajjal ismereti meg olvasóját. Miként sikerült ez neki vajon? Van ennek egy „mesés” háttere, amiről maga így beszél: „Mindig is rajongtam a természetért, de sokáig csak távolról csodáltam. Aztán találkoztam a leendő férjemmel, Szín-játék idő rágta felületeken Finy Petra történeteit Szegedi Katalin képzőművész szín- és formaözönnel teremtett, bámulatos vizuális kincstárral gazdagította: a szövegekhez lélekkel teli, finom esztétikájú képeket alkotott. Sokrétű, sok forrásból táplálkozó képi narrációval varázsolt a mesékhez méltó, tüneményes látványt. A neves illusztrátort A darvak tánca kötetről kérdeztük Mitől szép, izgalmas, jó Finy Petra meséit illusztrálni? Petra világába egy korábbi verseskötete kapcsán szerettem bele. A Naphegy Kiadó jelentette meg a Gréta Garbója című válogatást, amelyet zseniálisnak tartok. Nemcsak az óvodásokat témául választó vétsék lenyűgözők benne, hanem a hozzájuk készült illusztrációk is! Holló Anna fiatal grafikus rajzolt a sziporkázó humorú versekhez sziporkázó humorú rajzokat. Ebben a kötetben, úgy éreztem, nagyon egymásra talált a szerző és az illusztrátor. Nem szeretnék általánosítani, hogy mitől szép Finy Petra meséit illusztrálni, hiszen minden műve más és más, ezért illusztrálni sem ugyanolyan élmény az ő kivételes történeteit. Milyen érzéseket, gondolatokat váltottak ki önben első olvasásra A darvak tánca kötet meséi? Azonnal látta képekben, vizuális megoldásokban a mesék tartalmát, világát? A darvak tánca című kötetet a Cerkabella Kiadó adta ki, ahogyan ennek a könyvnek a párját, A fuszerkatona — Hét földrész meséi című mesegyűjteményt is. Először A fuszerkatona jelent meg. Abban a könyvben a Petra által írt meséket a különböző földrészek inspirálták, A darvak tánca meséit pedig a magyar tájegységek flórája és faunája ihlette. Amikor megkaptam az első, A fuszerkatona című kötet kéziratát, azonnal éreztem, hogy ezeket a meséket valami nagyon kézzelfogható tárgyakkal, leginkább idő rágta felületekkel kell képileg megragadnom, mert szerintem az illik a legjobban a mesék szellemiségéhez. Ezek a csodálatos történetek ugyanis mind a földből táplálkoznak, így számomra is egyértelmű volt, hogy olyan módon készítek illusztrációkat, amitől azok valahogyan a földhöz köthetők lesznek. Olyan tárgyakat kerestem, olyan kellékekre vadásztam, amelyeket gyakorlatilag a földből ástam ki. így - a természetnek köszönhetően - csodálatos felületeket kaptam. Ezekre festettem és applikáltam a szintén a földben talált vagy szemétbe kidobott régi vackokat, így alkottam meg a képeket. Mivel A darvak tánca annak a kötetnek a párja, ezért természetesen ehhez is ugyanezzel a koncepcióval készültek a képek. Milyen feladat - mennyire könynyű, nehéz - Finy Petra meséit vizuálisan megjeleníteni? Szegedi Katalin (Somogyi Tibor felvétele) Semmivel sem könnyebb vagy nehezebb, mint bármely más kortárs vagy klasszikus szerző művét illusztrálni. Ugyanúgy el kell merülni a műben, ugyanúgy alázattal kell viszonyulni az irodalmi alkotáshoz, és akkor szinte magától alakul az illusztráció. Petra stílusában engem az a képessége nyűgöz le, hogy milyen bravúrosan bánik a nyelvvel. Nyelvhasználata csodálatra méltó, virtuóz módon játszik a szavakkal, fantasztikus hangulatleírásokra képes. Nem ismerek még egy olyan szerzőt, aki ennyire burjánzó módon ontaná magából a jelzői fordulatokat. Milyen volt először látni nyomtatásban a végeredményt? Nagyon jó érzés volt, mivel egy valóban impozáns kötet született a Cerkabella Kiadó míves gondozásának köszönhetően. Mivel ajánlaná a könyvet az olvasóknak? Olyan olvasóknak ajánlom ezt a kötetet, akik elmélyült olvasásra, szép történetekre, a mesék továbbgondolására vágynak. Olyan felnőtteknek és gyerekeknek, akik meseolvasás vagy mesehallgatás után szívesen elbeszélgetnek arról, ami a történet olvastán-hallatán eszükbe jut. (tébé) Agyrázkódás, kéztörés, lábsérülés... Kivel nem történt még kisebb-nagyobb baleset? Évente több ezer gyerek kerül kórházba baleset miatt. Az ő gyógyulásukat, valamint az orvosok, a nővérek, kórházi szakemberek munkáját hivatott segíteni a Szuperhős szakszerviz. A mese varázslatos világán keresztül, humorral és átérzéssel mutatja be a szülőknek és a gyerekeknek a különböző kezelések várható lépéseit, folyamatát. Sárvári Tóttős Györgyi: Szuperhős szakszerviz Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2018, 55 oldal A Lármás Rumli tejivó békés csendjét egy napon egy hegyi mormota zavarja meg. Rémisztő hírt hoz: egy kislányt találtak a Pézsma-tónál, a nagy fenyő tövében. Senki sem tudja, ki lehet ő. Tényleg az erdőlakók ősi ellenségei, a Hét Domb üregeiben tanyázó menyétek kémje lenne? Vagy valami egészen más áll a háttérben? Zizi, a talpraesett cicalány és barátai addig nem nyugszanak, míg a végére nem járnak a rejtélynek. RujfOrsolya: A zöld macska titka Manó Könyvek, 2018,141 o. Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre, pedig ő tanulni szeretett volna. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak 50 éves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetemen is levizsgázhasson. Az első magyar orvosnő történetét Kertész Edina meséli újra Maros Krisztina nagyszerű rajzaival, a 6-10 éveseknek. Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni Naphegy Kiadó, 2018, 48 o.
