Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-29 / 122. szám
2 I KÖZÉLET 2018. május 29. | www.ujszo.com Felszámolná az „offshore pártokat" az SNS ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minimális taglétszámot írna elő a politikai pártoknak a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Smer. A javaslatuk már a parlamentben van. Az ellenzik szerint ezzel csak a konkurenciától igyekeznek megszabadulni, az OLaNO azonban bizonyos feltételekkel hajlandó támogatni a jogszabályt. Törvényben határozná meg a két kormánypárt a politikai pártok minimális struktúráját és tagjainak számát. A pártoknak legalább három testületet - ellenőrző bizottságot, pártbíróságot és elnökséget - kell létrehozniuk, amelyeknek legalább háromtagúaknak kell lenniük - kivéve az elnökséget, amelynek minimális létszáma 9 fő lenne. Emellett a párt legfőbb szerve továbbra is a közgyűlése lenne, és kötelezően lenne elnöke is. Az egyes testületekben a tagság nem lenne összeegyeztethető, egy ember csak egy testületnek lehet a tagja. Alacsony létszám A párttagok számát viszonylag alacsonyan szabná meg a Smer és az SNS: ha a párt indulni akar az országos vagy az európai parlamenti választásokon, akkor legalább kétszer annyi tagjának kel lennie, mint ahány jelöltje lesz a választási listán. Ha tehát teljes listát -150 jelölt - állít a parlamenti választásokra, akkor legalább 300 tagjának kell lennie. Ha azonban csak csonka listát - például 50 jelölttel - állít, akkor elég alacsonyabb taglétszám is. Az Európai Parlamentben Szlovákiának jelenleg RÖVIDEN Megvitatták az abortusztörvényt Pozsony. „Szűk körben” tárgyalta tegnap a parlament a Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) javaslatát, amely gyakorlatilag megtiltaná az abortuszt. A plénumban Kotlebáékon kívül csak néhány képviselő ült, a javaslatról ma 11:00-kor szavaznak. A kormánypártok azonban már jelezték, hogy nem támogatják Kotlebáék javaslatát, a neonáci párt legfeljebb néhány ellenzéki szavazatra számíthat saját képviselői mellett. (TASR) Újabb szóvivő az RTVS-ben Pozsony. Újabb volt szóvivővel bővül az RTVS csapata. Marián Jánosík a köztévé híradójának egyik kiadás vezetője lett. Jánosík az utóbbi években a Statisztikai Hivatal szóvivője volt, korábban azonban Cubomír Vázny (Smer) közlekedésügyi miniszter mellett dolgozott. Az RTVS elégedetlen szerkesztői emlékeztetnek, hogy Marián Jánosík szóvivőként vehemensen védelmezte a Statisztikai Hivatal 22 millió eurós pályázatát, melyből 4 millió eurót saját hibájából vissza kellett fizetnie a hivatalnak. (ie) A koalíció megnehezítené néhány ellenzéki párt helyzetét (siTA-feivétei) csak 13 képviselője van, így ennek alapján akár a 26 fos párttagság is elég lenne. Párt vagy offshore cég Az SNS régóta szeretné elérni a minimális taglétszám meghatározását, Andrej Danko pártelnök szerint a politikai pártokról szóló törvény megérett a változásra. „Olyan korban éltünk, amikor csak egy párt létezett, senki nem tudta elképzelni, hogy lesznek székhely nélküli, szinte offshore cégként működő pártok” - jelentette ki Danko. A javaslat szerint ugyanis a bejegyzéskor minden pártnak be kell jelentenie a székhelyét is. Meg kell határoznia az új tagok felvételét szabályozó mechanizmusokat, és azt is előírnák, hogy ha a pártot megszüntetik, akkor annak tagjai nem léphetnek be azonnal egy új pártba. A Híd képviselői nem írták alá a javaslatot, de nem zárják a támogatását. Bugár Béla szerint több javaslatuk is belekerült a tervezetbe. „Mi elsősorban azt szeretnénk, hogy egy pártnak a szervei legyenek működőképesek, a tagok száma kevésbé fontos - mondta lapunknak Bugár. - A másik javaslatunk az volt, hogy a finanszírozása legyen tiszta, pártként működjön, ne kft.-ként.” Aktivista vagy párttag? Az SaS ellenzi a két kormánypárt javaslatát, kétségbeesett próbálkozásnak tartja, amellyel az SNS és a Smer meg akar szabadulni a konkurenciától. „Nem tartjuk demokratikusnak. A parlamentbe való bejutás feltétele a lakosság megfelelő támogatása, nem pedig a párttagok száma” - jelentette ki Jana Kissová, az Az ellenzéknek kevés a 76 szavazat IBOS EMESE Az ellenzék egyelőre nem támogatja az alkotmánybírók megválasztását szigorító koalíciósjavaslatot, ők alkotmányos többséggel választanák meg az alkotmánybírókat. Azonban záros határidőn belül meg kell állapodnia, ellenkező esetben az Alkotmánybíróságon csak négy bíró marad. Pozsony. Az alkotmánybírók megválasztását szabályzó alkotmánytörvény módosításához legalább 90 szavazat szükséges, egyelőre azonban csak a koalíció állapodott meg a módosításokról. Az általuk kidolgozott javaslat alapján egyebek mellett minősített többséggel, legalább 76 szavazattal választanák meg az alkotmánybírójelölteket. Igor Matovic (OEaNO) emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság nem egyszer felrótta Szlovákiának, hogy az alkotmánybírókat nem alkotmányos többséggel, tehát nem 90 szavazattal választja meg. „Vannak országok, ahol kétharmados többséggel választanak alkotmánybírót, nálunk ez 100 szavazatot jelentene” - magyarázta Matovic, aki szerint a javaslatból egyértelmű, hogy a koalíció nem akar komolyabb előrelépést az Alkotmánybíróság kapcsán. A napokban közel 40 elismert jogász, jogtudós, volt és je-Igor Matovié 90 szavazattal választana alkotmánybírókat (Képarchívum) lenlegi alkotmánybíró közös javaslatot dolgozott ki, ebben ők is azt javasolták, hogy az alkotmánybírójelölteket első körben 90 szavazattal kelljen megválasztani. Sikertelen voksolást követően a további szavazások során már 16 szavazat is elegendő lehetne. Gál Gábor szerint a koalíció ebben nem tudott megállapodni, ajelöltek megválasztására 76 szavazatot javasol. „A plénum jelenlegi összetételéből kiindulva úgy vélem, 90 szavazattal nem tudnánk megválasztani a jelölteket” - mondta Gál, aki szerint végül a függetlenek javaslata szerint is 76 szavazattal választanák meg a bírójelölteket. Jogászok szerint a parlamentnek nyílt szavazással kellene megválasztania az alkotmánybírójelölteket. Gál Gábor viszont állítja, valóban szabadon, minden nyomástól mentesen akkor szavazhatnak a képviselők, ha a voksolás - ahogyan eddig - továbbra is titkos marad. O maga is ezt a formát támogatja. A szakemberek nem tartják indokoltnak azt sem, hogy a jelenlegi 40-ről 45-re emeljék az alkotmánybírójelöltek korhatárát. Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza szerint a korhatár blokkolhatja a fiatalabb korosztály jelölését, ami azt eredményezhetné, hogy nem lesz elegendő alkalmas jelölt a felszabaduló posztok betöltésére. Az ellenzéki OEaNO hiányolja a koalíció javaslatából, hogy a jelöltekkel szemben nem kritérium a politikai függetlenség. Gál Gábor úgy fogalmazott, ha a Híd egyedül kormányozna, más javaslattal állt volna elő. Tervei szerint a kabinet nyár végén, a parlament pedig ősszel tárgyalhat a tervezett módosításokról. A tervezet automatikussá tenné a bírók kinevezésének megszüntetését. Az év végével minden olyan bíró kinevezése megszűnne, aki az adott évben betöltötte a 68. életévét. SaS alelnöke. Az SaS korábban viszonylag alacsony taglétszámmal indult, 2010-ben mindössze a 150 parlamenti képviselőjelölt volt a tagja. Egy évvel ezelőtt Richard Sulik pártelnök szerint 170 tagja volt a pártnak, de volt 5600 aktivistájuk - a párt megnevezése szerint a „szabadság barátai” - akik más pártban párttagok. A törvényt nem támogatja Boris Kollár pártja, a Sme rodina sem, habár Kollár szerint legalább 1300 tagjuk és 60 járási szervezetük van. Az OLaNO szigorítana Az OEaNO viszont bizonyos feltételekkel kész támogatni a jogszabályt. „Azt fogjuk követelni, hogy minden párt, amely pénzügyi támogatást kap a parlamenti választásokon elért eredménye alapján, transzparens számlája legyen, és minden egyes tételt hozzon nyilvánosságra” - reagált tegnap Igor Matovic az SNS javaslatára. A másik feltételük, hogy minden párt hozza nyilvánosságra a taglistáját. Matovic szerint erre azért van szükség, hogy lássák, saját embereit ülteti-e be az adott párt az egyes közigazgatási pozíciókba, illetve az állami cégek vezető testületéibe. A harmadik feltételük, hogy minden pártnak minden általa kötött szerződést nyilvánosságra kellene hoznia. A pénzügyi elszámolás szigorítása a törvénymódosításban is szerepel. „Nem akadályoznánk, hogy a pártok éves elszámolása részletesebb legyen, a pénzüket pedig az államkincstárban tartanák - jelentette ki Danko. - Nem szabad, hogy ne ellenőrizhessék az emberek, hogy a pártnak mekkora összeg van a számláján, nem az elnökének vesz-e házat vagy nem saját újságját támogatja-e reklámmal.” (Ipj, TASR, SITA) Kisebbségi újságírókat díjaztak Ostrava. A német Petra Sorge és a romániai Papp István kapta a MIDAS, az európai kisebbségi és regionális lapokat tömörítő szervezet díjait. Mindketten elkötelezetten írnak a kisebbségekről és a hátrányos helyzetben élő csoportokról. A szervezet, amelynek lapunk is tagja, a hétvégén Ostravában tartotta idei közgyűlését. Petra Sorge, a Berliner Zeitung újságírója a Habsburg Ottó-díjat kapta. Sorge a 16 éves koszovói muzulmán roma lány, Nadire sorsáról írt. Szülei a jugoszláviai háború idején Koszovóból érkeztek Németországba, Nadire 9 éves volt, amikor egy nap visszatoloncolták a családot Koszovóba, még az irataikat sem tudták magukkal vinni. Nadire nem beszélt sem albánul, sem szerbül, és bizonyítványok nélkül esélye sem volt tanulmányai folytatására. Csak a cikknek köszönhetően kapott esélyt arra, hogy felnőttképzésben vegyen részt. A MIDAS kitüntetését a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló újságírója, Papp István vehette át újságírói munkájáért, alapos, a tények hátterét is bemutató írásaiért és a kisebbség problémáira reflektáló kommentárjaiért. (Dolomiten/u)
