Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-29 / 122. szám

www.ujszo.com I 2018. május 29. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Szlovákia népességnövekedése egyre inkább a nemzetközi migrációnak köszönhető Míg a rendszerváltás után a nők átlagosan 22,5 éves korukban vállalták az el­ső gyermeket, mostanra ez 28 évre tolódott ki, ma azonban már az 50 éves kis­mama sem számít ritkaságnak (TASR-felvétei) Pozsony. Szlovákiában tavaly is folytatódott a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedé­se, ami a Statisztikai Hivatal szerint az elkövetkező évek­ben súlyos gondot okoz majd az összes ágazatban. Hogy az ország lakossága mégis nő, az egyre inkább a nemzetközi migrációnak köszönhető. Szlovákiának az elmúlt év végén 5 443 120 lakosa volt, 7,8 ezerrel több, mint egy évvel korábban - de­rül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, legújabb demográfiai elemzéséből, amely szerint a lakos­ságnövekedés egyre nagyobb mér­tékben a migrációnak köszönhető. „Tavaly nem egész 58 ezer gyermek született Szlovákiában, miközben az elhunytak száma elérte az 54 ezret, a természetes népszaporulat így nagyjából 4 ezer fő körül mozgott, ami több mint ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A nemzetközi migrációnak köszönhetően ugyan­akkor már több mint 3700-zal nőtt a lakosság száma” - nyilatkozta Zu­­zana Podmanická, a Statisztikai Hi­vatal demográfiai osztályának a ve­zetője. Az egyes megyék között a népes­ségnövekedés szempontjából is je­lentős különbségek vannak. Nyitra, Besztercebánya és Trencsén me­gyében csökkent a lakosság száma. Alexander Ballek, a Statisztikai Hi­vatal elnöke szerint a legnagyobb növekedést Pozsony megye produ­kálta, csaknem 9 ezer új lakóval, ami azonban jelentős mértékben a mig­rációnak köszönhető. Tavaly 6,7 ez­ren költöztek ebbe a megyébe. A migrációnak köszönhetően 1,5 ezerrel nőtt Nagyszombat megye la­kossága is, míg Zsolna, Eperjes és Kassa megyében a természetes nép­­szaporulatnak köszönhetően nőtt a lakosság száma. Később házasodunk A gyermekvállalási kedv az el­múlt 25' évben változatos képet mu­tatott. Míg 1993-ban egy nőre átla­gosan még csaknem 2 gyermek ju­tott, a 2000 és 2007 közötti időszak­ban ez 1,3-ra csökkent, mára azon­ban újra 1,9-re nőtt. A nők azonban egyre később szánják rá magukat a szülésre. Míg a rendszerváltás után átlagosan 22,5 éves korukban vál­lalták az első gyermeket, mára ez 28 évre tolódott ki. Folytatódott ugyanakkor a háza­sodási kedv 2014 óta tartó növeke­dése. Az elmúlt évben 31,3 ezer há­zasságot kötöttek, csaknem 1,5 ezerrel többet az egy évvel korábbi­nál. Ballek szerint ez az elmúlt 25 év legjobb eredménye. A válások szá­ma - 11 éves folyamatos csökkenést követően - tavaly ugyanakkor már 300-zal, 9,6 ezerre nőtt, vagyis csaknem minden harmadik házasság végződik válással. A legrövidebb házasság tavaly alig 5 hónapig tar­tott, olyanok is akadtak azonban, Szlovákia lakossága ► Szlovákiának az elmúlt év végén 5 443 120 lakosa volt, 7,8 ezerrel több, mint egy évvel korábban. ► A természetes népszapo­rulat 4 ezer fő körül moz­gott, a nemzetközi migráci­ónak köszönhetően több mint 3700-zal nőtt a lako­sok száma. ► Míg 1993-ban 100,14 évnél fiatalabbra 45 olyan nyugdíjas jutott, aki betöl­tötte a 65. életévét, mára már99. ► Tavaly 31,3 ezer házassá­got kötöttek, ami az elmúlt 25 év legjobb eredménye. akik 56 év után döntöttek úgy, hogy elválnak. Az elmúlt években a há­zasságot is egyre későbbre halasz­tották a fiatalok, az egyes régiók kö­zött azonban látványos különbségek vannak. Míg Pozsony megyében a vőlegények átlagéletkora 36, a menyasszonyoké pedig 33 év, Eper­jes megyében ugyanez 31 és 28 év. Tavaly a legidősebb menyasszony egyébként 86, a legidősebb vőle­gény 91 éves volt. Kevesebb a fiatal „Az elkövetkező évek egyik leg­nagyobb kihívása Szlovákia számá­ra a lakosság elöregedése lesz, ami ; az összes szférát érinti” - mondta Ballek. Míg a rendszerváltás után több mint 1,2 millió, 14 évnél fiata­labb gyermek élt az országban, ami ; a lakosság 23,5 százalékának felelt meg, a számuk mára 8 5 0 ezerre, alig 15 százalékra csökkent. Ezzel pár­huzamosan látványosan megugrott a 65 évnél idősebbek száma, és ma már csaknem ugyanannyian van­nak, mint a 14 évnél fiatalabbak. Míg i 1993-ban 100, 14 évnél fiatalabbra : 45 olyan nyugdíjas jutott, aki betöl­tötte a 65. életévét, mára már 99. Veszélyes elöregedés Az elmúlt 25 évben a fentiek miatt 6,5 évvel nőtt a lakosság átlagos életkora, amely mára elérte a 40,6 i évet. A Statisztikai Hivatal szerint : ma már minden második ember 40 : évnél idősebb, a 100 évnél időseb­bek száma pedig már meghaladta az ; ezret. „Ha ez a trend az elkövetkező _ időszakban is folytatódik, akkor Szlovákia hamarosan az egyik leg­öregebb lakossággal rendelkező or­­; szág lesz az egész Európai Unióban” ; — tette hozzá Podmanická, aki sze­­j rint a férfiak átlagosan 74, a nők több mint 80 évig élnek. 1993-hoz képest ez a férfiak esetében 5,4, a nőknél 3,7 éves növekedésnek számít. A lakosság elöregedése jelentős tehertételt jelent az ország szociális ellátó rendszerére. A Szociális Biz­tosító adatai szerint jelenleg csak­nem 1,4 millió nyugdíjas van az or­szágban, vagyis csak az elmúlt egy i évben több mint 10 ezerrel nőtt a számuk. Csak összehasonlításkép- i pen: tíz évvel ezelőtt még csaknem I 140 ezerrel kevesebb nyugdíjas volt : az országban. (mi) Búcsút inthetünk a műanyag szívószálnak Szigorúbb uniós szintű szabá­lyokra tett javaslatot a műa­nyaghulladék mennyiségének visszaszorítása árdekáben tegnap az Európai Bizottság: betiltanák azon egyszer hasz­nálatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. Brüsszel. Az EU most a tíz legel­terjedtebb egyszer használatos műanyag termékre, illetve az elvesz­tett vagy szándékosan otthagyott ha­lászeszközökre összpontosít, ugyan­is ezek együttesen felelősek a tengeri hulladék 70 százalékáért Európában. A tervezet értelmében betiltanák egyebek mellett a műanyag fültisz­tító pálcikákat, evőeszközöket, tá­nyérokat, szívószálakat, italkeverő­ket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer haszná­latos italdobozok csak a csomagolás­hoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesznek forgalmazhatók. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatí­vák, a hangsúly a használat korláto­zásán lesz a tagállami intézkedések, (TASR-felvétel) a gyártókra vonatkozó követelmé­nyek, valamint a hulladékgazdálko­dási előírások révén. Az EU országainak 2025-re gon­doskodniuk kell az egyszer haszná­latos műanyag flakonok 90 százalé­kának begyűjtéséről. Emellett csök­kenteniük kell majd a műanyag élelmiszer-tárolók és poharak hasz­nálatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen in­gyenesen kínálni. A javaslatcsomag kötelezettségeket ír elő a termelők számára is: a gyártóknak hozzá kel­lene járulniuk a hulladékgazdálko­dás, illetve az egyszer használatos műanyag termékekkel kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeihez. Bizonyos termékeket pedig - pél­dául az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggöm­böket - világos és szabványos cím­kével kell majd ellátni, amely ismer­teti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz. „A most javasolt intézkedések eredményeképpen kevesebb egyszer használatos műanyag termék lesz az áruházak polcain. Ezen termékeknek egy részét be fogjuk tiltani, és kör­nyezetkímélőbb alternatívákkal he­lyettesítjük őket, hogy a fogyasztók­nak ne kelljen lemondaniuk kedvenc áruikról” - jelentette ki Frans Tim­mermans, a bizottság első alelnöke. A tervezetet a két uniós társjogalko­tó szervnek, a tagországok kormá­nyait tömörítő tanácsnak és az Eu­rópai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Szakértők szerint a tenge­rekben levő szemét 85 százalékát vi­lágszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az éte­lekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen. (MTI, tasr, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliós aszálykárok a déli járásokban Pozsony. A tavalyi szárazság csak az ország délnyugati járásaiban 28,2 millió eurós károkat okozott a gazdáknak - derük ki a Szlovák Agrárkamara (AKS) kárfelméré­séből. Az aszály a legtöbb kárt, több mint 14 millió eurónyit, a Nagyszombati járásban okozta. A sorban Pozsony (7,8 millió eu­ró), Dunaszerdahely (5,7 millió), Galánta (5,4 millió) és Szenic (4,1 millió) következik. A szárazság a gabona-, a kukorica-, a zöldség- és gyümölcstermesztőknek okozta a legnagyobb károkat. (SITA) Hibrid fegyver az Északi Áramlat Varsó. Az Északi Aramlat-2 orosz-német gázvezeték új hibrid fegyvernek minősíthető - állítja Mateusz Morawiecki lengyel kor­mányfő. Szerinte az Oroszország és Németország között a Balti­tenger alatt épülő gázvezeték fe­­nyégetést jelent Európa energia­biztonságára és szolidaritására nézve, ugyanis a gázvezeték első, már meglévő vonala, az Északi Áramlat-1 is lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom