Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-28 / 121. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2018. május 28. www.ujszo.com Tudta a D-vitaminrol? Hatékony a magas vérnyomás megelőzésében A nyár a D-vitamin szezonja. Végre elegendő juthat belőle a szervezetünkbe, amivel egy sor betegséget kerülhetünk el. Azt azonban nem árt tudni, hogy nem minden betegség kezelhető D'vitaminnal, aminek a megelőzésében ez az anyag szerepet játszik. Egyebek mellett ilyen a magas vérnyomás is, melynél csak az életmódváltás és a megfelelő gyógyszeres kezelés jelenthet megoldást. Több tanulmány is kimutatta, hogy gyakoribb a magas vérnyomás betegség azoknak az embereknek a körében, akiknél tartós D-vitamin-hiány van jelen. Ezen a szálon elindulva a tudósok több vizsgálattal és kísérlettel is igazolni próbáltál azt, hogy ha a vitaminnal kezelik a hipertóniában szenvedő betegeket, akkor az állapotuk javul. Ez azonban így nem igaz! A tanulmányok ugyanis sokszor egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak, és az összesített adatok alapján - melyek több országból származó kísérletek adatait dolgozták fel ■ kijelenthető, hogy csupán D-vitaminnal nem kezelhető a magas vérnyomás. Ez pedig nagyon fontos, hiszen mind a mai napig sokan élnek abban a hitben, hogy ha D-vitamint szednek, akkor eredményesen vehetik fel a küzdelmet a magas vérnyomásukkal szemben. A táplálékkiegészítők azonban önmagukban nem képesek javítani az állapoton. A D- vitaminnak fontos szerep jut a megelőzésben, de a magas vérnyomás betegség orvoslásában az anyag önmagában kevés. Ahhoz, hogy a tartósan magas értékeket lejjebb lehessen vinni, első lépés gyanánt mindenképpen életmódváltásra van szükség. A megfelelő táplálkozás és a sport az alappillérei egy egészséges élemek, így a hipertónia kezelésében is elengedhetedenek Forrás: Trombózisközpont Elhisszük, mégsem igaz Léteznek gyakorlatok, amelyek tonizálják az izmokat? „NEM AKAROK NAGY IZMOKAT, CSAK SZÁLKÁSÍTANI SZERETNÉK! LEHETSÉGES EZ?" Szálkásítani csak akkor lehet, ha van mit szálkásítani. Mondjuk ki nyíltan: tónust nem lehet építeni. A tónus az izom feszülésének és töltöttségének az eredménye. Ionizálni nem lehet az izmot, csak száraz izmot építeni, és zsírt leadni. A súlyzós edzésnek és a tiszta izom építésének számtalan előnye lehet egy nő számára: sportosan deltás testalkat; erősebb csontok; fokozott zsírégetés és anyagcsere-sebesség. (termálfürdő) A korábbi „magas” szintről „nagyon magasra” emelte a közegészségügyi kockázat szintjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ugyanis május elején ebolajárvány tört ki ebben az afrikai országban. A É ppen Kongóban észlelték először a betegséget a 70-es években, azóta sincs ellene hatékony oltás vagy egyéb gyógymód, marad hát a higiéniai szabályok rendkívül szigorú betartása és a maximális elővigyázatosság. Az ebolavírus a belső szervek bevérzését és magas lázat okoz, s az esetek többségében halállal végződik. Először 1976-ban nevezték meg ezt a vírust, miután Dél-Szudánban és a Zairéi Köztársaságban megjelent. 550-en fertőződtek meg, 430-an meghaltak. Az első vírust a Zairéi Köztársaság északnyugati részében, egy kis faluban izolálták, ahol az Ebola folyó folyik. A kutatók nem találtak összefüggést a helyi állatok (főleg majmok) hordozta vírusok és az emberek között terjedő halálos vírus között. Az utóbbi ugyanis kórházban, a beteggel való testi kontaktus útján terjedt. Ebben nagy szerepet játszik a helyi kórházak eltérő higiéniai színvonala, sok helyen például fertőzött injekciós tűt, fecskendőt használnak. A fertőzés második hulláma 1979- ben tört ki Szudánban. Itt 34-en betegedtek meg, 22-en életüket vesztették. Egy kutatásból kiderült, hogy a lakosság 18%-ának vérében ellenanyagok vannak az ebolavírus ellen. Az emberre veszélyes Ismét ebolajarvany Védőoltás még nincs, marad hát a maximális elővigyázatosság ebolavírust hordozó gazdaállatokat egyenlőre nem találtak, így az állatról emberre történő átvitelre’nincs bizonyíték. Az emberből izolált Zairéi vírus viszont rendkívül veszélyes a majmokra, egerekre és a tengerimalacokra, viszont a Szudánban izolált emberi vírus kevésbé fertőzőképes. A zairei vírus okozta fertőzés lappangási ideje 2-16 nap. Ezalatt rendkívül elszaporodik az állatok májában, lépében, tüdejében és a nyirokcsomókban. Hatására nagy kiterjedésű szövetelhalás és bevérzés jelentkezik elsősorban a májban, de gyakran az állat belein is. Rendkívül gyorsan jelentkező magas láz, fej- és izomfájdalom, továbbá hányás és hasmenés utal a fertőzésre. A beteg törzsén ki-Dr. Balázs Tibor, az aneszteziológia, az intenzív medidna és az akupunktúra szakorvosa ütések jelennek meg. A legsúlyosabb lelet pedig a véralvadás kóros megváltozása következtében fellépő bevérzések, amelyek a bőrt, a nyálkahártyákat és a belső szerveket érintik. A vérnyomás a folyadékveszteség miatt rendkívül lecsökken, majd sokkos állapot, utána pedig a halál következik. Ha a fertőzés gyanúja felmerül, az első lépés a vírus izolálása, laboratóriumi elkülönítése vérmintából és a máj szöveteiből. Ezenkívül az orrváladék, a lép és a nyirokrendszer is tartalmazhat vírust. A másik lépés az ellenanyagok kimutatása a vérszérumban. Védőoltás még nincs az ebolavírus ellen, viszont az emberi fehérvérsejtekből nyert interferon csökkenti a fertőzés erejét. Úgy tűnik, hogy a fertőzésen átesett, ellenanyagokat tartalmazó vérszérum felhasználása is reményteljes jövőt ígér. A megelőzés következő formája a véralvadás következetes ellenőrzése. Rendkívül fontos az is, hogy átértékeljék az adott ország kulturális hagyományait, szokásait. Tudni kell, hogy az egészséges családtagok is megfertőződhetnek, ha megérintik az elhunyt testét, fertőzött ruhaneműjét vagy ágyneműjét. Fontos a higiéniai szabályok megszigorítása. Ebben a kórházi személyzetnek kell az élen járnia és példát mutatnia Ügyelnie kell a segédeszközök tisztaságára, sterilizálására, a hatásos védekezés kialakítására, a megfertőzött beteg elkülönítésére. A személyzetnek védőfelszerelést kell viselnie, és szigorúan be kell tartania a biztonsági intézkedéseket. Az érintett területről hazatérő egészségügyi dolgozókat alaposan ki kell vizsgálni. A lappangási idő elteltével viszont már nem jelentenek veszélyforrást. A vírus terjedése szempontjából az idegenforgalom is nagy kockázatokat rejt magában. A FÜLBEN KIALAKULÓ FERTŐZÉS ÁTTERJEDHET AZ IDEGEKRE ES GYULLADÁSBA HOZHATJA OKÉT Mi okozhatja az arcidegbénulást? Az arc idegeinek sérülését és bénulását számos dolog okozhatja, a fertőzésektől a közvetlen sérülésekig. Az esetek egy részében pedig nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy mi áll az arcidegbénulás hátterében. Az arcidegbénulás igen gyakran valamilyen fertőző betegséggel függ össze, azonban könnyen előfordulhat, hogy a fertőzés és az idegsérülés között hosszabb idő is eltelik. Jellegzetes szövődménye az arcidegbénulás például a herpes zoster vírus „újraaktiválódásának”. Ez a víruscsalád felelős a bárányhimlőért, illetve az övsömörért. A bárányhimlőből való kigyógyulás után ugyanis a vírus a szervezetben marad, ahol „megbújhat” az idegdúcokban, így az arcidegben is, majd hosszabb lappangási idő után újra betegséget okozhat. A középfülgyulladás is okozhat arcidegbénulást: a fülben kialakuló fertőzés átterjedhet az idegekre, és azt is gyulladásba hozhatja; ez pedig bénulással, fünkcióvesztéssel járhat együtt. A Lyme-kóros betegek mintegy 10%nál alakulhat ki arcidegbénulás. Természetesen nemcsak fertőzések okozhatnak arcidegbénulást, hanem a fejet, illetve az arcot érő közveden sérülések (pl. csonttörések, zúzódások) is. Előfordulhat az is, hogy műtéti szövődményként alakul ki az arcidegbénulás, mert a beavatkozás során az ideg megsérülhet. Ez szerencsére a szakemberek óvatosságának, körültekintésének köszönhetően meglehetősen ritka. Azonban előfordulhat az is, hogy az arc idegeit „feláldozzák”, például bizonyos daganatos betegségek esetén. A daganatok egyébként is szerepet játszhatnak az arcidegbénulás kialakulásában, egyrészt men magában az idegben is kialakulhat az elváltozás, másrészt az ideg közveden közélében kialakuló tumor nyomhatja azt, befolyásolhatja az ideg működését. A lassan kialakuló arcidegbénulás, illetve a beteg állapotának fokozatos romlása utalhat daganatos betegségre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bizonyos, idegkárosodással, idegroncsolódással járó betegségek annak ellenére jelentősen növelhetik az arcidegbénulás rizikóját, hogy közvedenül nem „hatnak” az arc idegeire. Ezek közé a betegségek közé tartozik például az alkoholizmus, a cukorbetegség vagy a súlyos tápanyaghiány. A sztrók, vagyis szélütés is járhat együtt arcidegbénulással, ebben az esetben az agyban sérülhetnek azok a területek, melyek az arc izmainak mozgatásáért felelősek. A sztrókkal öszszefüggő arcidegbénulás jellegzetesen az arc alsó felét érinti, így a beszéd nehezen érthetővé válik, de a homlok izmait képes mozgami a beteg. Előfordulhat, hogy úgynevezett idiopátiás arcidegbénulásról van szó, vagyis a probléma eredete nem meghatározható, annak kiváltó okát nem tudják megállapítani. Az arc idegeinek bénulásával járó betegségek közül az egyik leggyakoribb a Bell-féle arcidegbénulás. Azonban azt nem tudják egyértelműen meghatározni a szakemberek, mi is okozza ezt az elváltozást, csak lehetséges tényezőket (pl. vírusos eredetű fertőzéseket) tartanak számon. (egeszsegkalauz)
