Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-28 / 121. szám

www.ujszo.com | 2018. május 28. RÉGIÓ I 3 Egyetért azzal, hogy 64 óv legyen a nyugdíjkorhatár plafonja? Farkas Ildikó: A nőknek 55 év bő­ven elég lenne. A férfiaknak 60 év szintén elég, ne akarják a jó népet addig dolgoztatni, míg bele ne nem rokkan! Való Zsuzsa: Legyen úgy, mint ré­gen volt: a férfiak 60 a nők 55 éve­sen mehessenek nyugdíjba. Mikóczi Bódis Éva: 65-nél keve­sebb a 64, de az is nagyon sok. Talán a 60 megfelelő lenne, főleg azok számára, akik fiatal koruktól ke­mény fizikai munkát végeznek. Hervay Zoltán: Nem is kell nyug­díj, dolgozzunk míg meg nem ha­lunk. A parlamentben még a 80 éves is meg tudja tömni a zsebét, mi meg dolgozunk rájuk. Burkus Erik: 35 ledolgozott év után nyugdíjba vonulás. Heli Frankovicová: Szerintem oké, lehet, még emlékezni fogok, hogy hol van a munkahelyem. Rigó Alexandra: Mire jó ez a talál­gatás? Sokan az 50. évet sem érjük meg. Hullanak a fiatalok. Takács Miki: Akik arról döntenek, hogy 65 éves korban menjenek az emberek nyugdíjba, azok nem is dolgoztak életükben úgy igazán. Marta Tomsiková: Aki fizikai munkát végez, nem bír dolgozni 65 évesen! Ráadásul senki sem akar foglalkoztatni 55 évesnél idő­sebbeket! Szitás Őszi: Minél jobban emelik a korhatárt, annál kevesebben érik meg. Többet spórol az állam. Tóth Edit: Ezek betegek, persze a bársonyszékből könnyen döntenek rólunk. A cél az, hogy a munkából egyenesen a temetőbe menjünk, és így nem kell nyugdíjat fizetni. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Felújítják a Jókai utcát V. KRASZNICA MELITTA Várhatóan június elején kezdődik és augusztus végéig tartamunka. ÍK*J AFlIiMAI Az eredetileg tervezetthez képest közel 170 ezer euróval drágább lesz a belvárosi Jókai utca rekonstrukci­ója a Nyitrai Kerületi Műemlékvé­delmi hivatal által támasztott köve­telmények, valamint a csatornaháló­zat és a villanyvezeték egyes részei­nek szükséges felújítása miatt. Az önkormányzati képviselőknek leg­utóbbi ülésükön arról kellett dönte­niük, jóváhagyják-e a többletkiadást, vagy ezt a beruházást kivonják a ta­valy elindított, 15 utcát érintő nagy útfelújítási projektből. Ez utóbbi esetben más forrást kellett volna ta­lálni a beruházásra, új közbeszerzést kellett volna kiírni, ami miatt akár egy-két évre is elodázódhatott volna a felújítás, és nem biztos, hogy a vá­ros számára a mostaninál kedvezőbb árat tudtak volna elérni. A testület ezért egyhangúlag az első változat mellett voksolt, hiszen éppen a Jókai utca az egyike a történelmi belváros legrosszabb állapotban lévő utcái­nak, aminek rendbetételét nem lehet már halogatni. Az elfogadott határo­zat szerint a többletköltséget a kivi­telező, Eurovia társaság által nyújtott beszállítói hitel havi törlesztőrészle­tek megemelésével kompenzálják, az évi törlesztőrészlet 187 ezer euró he­lyett 204 ezer euró lesz. A 15 utcát érintő felújítás összköltsége pedig 1,87 millióról 2,04 millióra (áfával együtt) nő. A műemlékvédelmi hiva­tal feltételül szabta például a koráb­ban leaszfaltozott úttest alatti kora­beli macskakövek kibontását és új­bóli felhasználását, hogy minél in­kább visszaadják az utca korabeli hangulatát. Macskakövek kerülnek például a református templom előtti szakaszra. Térkövekkel kell kirakni a járdákat is, és a járdaszegélyeket is eredeti formába kell visszaállítani. Mindez azonban azzal is jár, hogy. a jelenleginél kevesebb parkolóhely lesz az utcában. A munkálatok a tervek szerint jú­nius elején kezdődnek és várhatóan három hónapig tartanak. (A szerző felvétele) A műemlékvédők több feltételt is szabtak Miért riogatnak kibervedelemmel foglalkozó cégek? Magánvállalkozó vagyok, és már több, kibervédelemmel foglal­kozó cégtől kaptam keresetlen e­­mailt az úgynevezett GDPR-rel kapcsolatban. Hogy mekkora veszélyben vannak az adatok, amelyeket a vállalkozásom kezel, és ha május 25-én életbe lép az új uniós adatvédelmi szabályozás, fokozott hatósági ellenőrzésre és magas büntetésekre lehet számí­tani. Javasolják, hogy bízzam meg őket az adatvédelmi teendők ellátásával (gondolom jó pénzért állnának rendelkezésre), vagy vegyek fel adatvédelmi szakem­bert, de minimum vegyek részt egy átfogó adatvédelmi trénin­gen. Tudomásom szerint eddig is volt adatvédelmi szabályozás. Most miért riogatnak? (folytatás) Ha olvasónknak alkalmazottai is vannak, szükségszerűen feldol­gozza azok személyes adatait - például a szociális- / egészségbiz­tosítóval és az adóhivatallal szembeni kötelezettségei teljesí­tése során. Egy vállalkozó, aki árucikkeket értékesít vagy szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek, kapcsolatba lép azok személyes adataival is. Fel kell dolgoznia a megrendelést, szállítania kell az árut, vagy ki kell szállnia az ügyfélhez a szolgálta­tás teljesítéséhez. Esetenként rek­lamációs eljárást is le kell folytat­nia egy-egy elégedetlen vásárló­val. Emellett érdekelt abban, hogy potenciális ügyfeleihez rendsze­resen eljuttassa a cég marketing­anyagait - új termékajánlatait és az épp aktuális akciókról és egyéb kedvezményekről szóló újságjait és szórólapjait. A fenti műveletek során birtokába kerül az érintett személyek jó né­hány adata: neve, telefonszáma, e­­mail-címe, bankszámlaszáma, kézbesítési címe, de tevékenységi körétől és a konkrét ügylettől füg­gően feldolgozásra kerülhetnek azok további adatai is: pl. a szüle­tési adatai, aláírása, fényképe, ujjlenyomata és más biometrikus adatai is. Az adatkezelés jogalapja változó. A fent említett adatok egy részét közvetlen jogszabálybeli megha­talmazás vagy az adott szerződé­ses kapcsolatra alapozva kezeli a vállalkozás, de pl. a marketing célú adatfelhasználáshoz kell az érintett személy hozzájárulása. Ezt célszerű írásban kikérni, hogy VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL ha kell, legyen bizonyíték arról, hogy az adott adatfeldolgozó te­vékenységhez (időben) megsze­rezte a beleegyezést. Ellenkező esetben az utóbbi panaszt tehet az Adatvédelmi hivatalnál vagy jog­védő szervezethez fordulhat jog­orvoslatért. Ezért találkozunk manapság annyi írásos kérelem­mel a személyes adataink ilyen­olyan felhasználásába való bele­egyezésre. Ugyanakkor az érintett személy bármikor visszavonhatja a személyes adatai kezeléséhez adott beleegyezését. Az új adatvédelmi rendeletet el­olvashatjuk pl. az eur-lex.euro­­pa.eu weboldalon. A GDPR itt minden tagállam hivatalos nyel­vén, így magyarul és szlovákul is megtalálható. Ingyenes a hozzáfé­rés az Adatvédelmi hivatal vagy az Európai Bizottság adatvédelemmel foglalkozó honlapjaihoz is. E weboldalakon számos magyarázat és egyéb hasznos tájékoztató anyag segíthet abban, hogy tisztábban lássunk a témában. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Hetente megjelenő rejtvényujag 2018. jumus 2. Melléklet az Új Szóban! A LEGTÖBB, Ml ADHATÓ: Keresse kedvenc napilapjavai e szombatonként a

Next

/
Oldalképek
Tartalom