Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-28 / 121. szám

4 KÜLFÖLD 2018. május 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Szófia enyhítene a menekültkvótákon Trump: Kim nincs kikosarazva Mégis lehet csúcstalálkozó. A hétvégén újból találkozott az észak- és a dél-koreai vezető A végén összebarátkoznak. A két koreai vezető a hétvégén egyeztetett. (sita/ap) Szófia. Bulgária június végéig szeretne áttörést elérni az európai menekültpolitikai vitában, és en­nek érdekében kompromisszu­mos javaslattal állt elő, mondta Liljana Pavlova, az EU-elnök­­ségért felelős bolgár miniszter. A javaslat lényege: Ne legyenek kötelező menekültkvóták, a már Európában lévő menekülteket ne osszák szét a tagországok között. Erre csak akkor kerüljön sor, ha a 2015-őshöz hasonló áradat érke­zik. Kisebb számok esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt az áradattal szembesülő uniós határországnak. (MTI) Újra menekültek ezrei érkeznek Róma/Lisszabon. Az Európai Unió part- és határvédelmi ügy­nöksége (Frontex) az olasz hadi­­tengerészet hajóival és civil szervezetek aktivistáival együttműködve összesen mint­egy 1400 migránst mentett ki a Földközi-tengeren - jelentette a mentési munkálatokat koordiná­ló olasz parti őrség. Csak pénte­ken hét bevetésben 1050 embert mentettek ki. Az olasz partok felé tartó 296 migránst mentett ki há­rom csónakból a portugál hadi­­tengerészet. A spanyol tengeri mentők 408 embert szedtek föl a Földközi-tengerről a hét végén több kisebb csónakból. (MTI) Orosz katonák estek el Szíriában Moszkva. Négy orosz katona életét vesztette, miután kor­mányellenes fegyveresek tüzet nyitottak rájuk a szíriai Deir-ez- Zór tartományban - közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a szír kormányerők egy tüzérütegét terroristák több mobil egysége támadta meg. Két orosz tűzvezető tanácsadó a helyszínen, további két katona pedig á kórházba szállítást köve­tően életét vesztette. További három orosz katona megsebesült. A szíriai katonák és az orosz ta­nácsadók a kétórás tűzharc során 43 terroristát és hat nagy kaliberű golyószóróval felszerelt terepjá­rót semmisítettek meg. (MTI) Izrael a Hamász állásait bombázta Jenizsólam/Rámalláh. Az iz­raeli légierő a radikális Hamász palesztin szervezet állásait bom­bázta a Gázai övezetben. A tá­madott célpontok egyike a Ha­mász fegyveres szárnyának, az al-Kasszám Brigádoknak a léte­sítménye volt Rafahban. A tá­madások megtorló intézkedések voltak palesztinok tiltott határát­lépései miatt az övezetet Izraeltől elválasztó határkerítésen. Már­cius vége óta rendszeresek a tün­tetések a gázai-izraeli határnál, ahol palesztinok ezrei tiltakoz­nak az övezet blokádja ellen. A palesztin fél szerint legkevesebb 117 palesztin vesztette életét, és 13 ezer sebesült meg ezeken a tüntetéseken. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szöul. Továbbra is vizsgálják a Kim Dzsong Un észak-kórsai vezetővel június 12-óre Szingapúrban kitűzött csúcstalálkozó lehetőségét - közölte Donald Trump ameri­kai elnök. Újból találkozott az észak- ás a dél-koreai vezető. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalások a kommunista re­zsimmel jól haladnak. „Igazán jól mennek a dolgok az Eszak-Koreával való csúcs tekintetében. Szépen ha­ladnak. Vizsgáljuk június 12-ét Szin­gapúrban. Ez nem változott. Meglát­juk mi lesz” - mondta Trump. Az amerikai elnök kiemelte, hogy Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai államfő szombati személyes egyez­tetése a két Koreát elválasztó demar­kációs vonalon lévő Panmindzson­­ban „igazán jól ment”. Mun Dzse In elnök tegnap beszámolt arról, a phenjani rezsim vezetője megerősí­tette elkötelezettségét a Koreai-fél­sziget teljes atomfegyver-mente­sítése, valamint az amerikai-észak­­koreai csúcstalálkozó megtartása mellett. Mint mondta, Kim Dzsong Unnál egyetértettek abban, sikeresen meg kell tartani a június 12-ére ter-Az ír választók jelentős többsége, 66,4%-a támogatta a terhességmegszakításokra vonatkozó teljes tilalom eltör­lését a pénteken megrende­zett népszavazáson a végered­mény szerint - jelentette be az ír választási bizottság. Dublin/London. A 40 választó­­kerületben leadott valamennyi sza­vazat összesítése szerint a résztve­vők 33,6%-a szavazott nemmel. Az igenek egy kivétellel az összes kör­zetben többséget szereztek, egyedül Donegal megyében szavaztak töb­ben az abortusz tilalmának feloldása ellen. A főváros, Dublin egyes része­in az igen szavazatok aránya elérte a 79%-ot. A voksoláson a választásra jogosultak több mint 64%-a vett részt, ami az egyik legmagasabb részvételi vezeti találkozót. A dél-koreai állam­fő kiemelte, tolmácsolta Trump „ha­tározott szándékát” tartalmazó üze­netét, miszerint az amerikai elnök vé­get kíván vetni az Eszak-Koreával fennálló ellenséges viszonynak, s kétoldalú gazdasági együttműködést szorgalmaz, amennyiben Phenjan a nukleáris leszerelés mellett dönt. Mun Dzse In szerint ugyanakkor Kim Dzsong Un olyan aggodalmát fejezte ki, hogy országa megbízhat-e az USA-nak az ellenségeskedés be­szüntetésére és biztonsági garanciák szolgáltatására vonatkozó ígéreté­ben, ha ténylegesen lemond az atom­fegyverekről. Mun Dzse In fontosnak tartotta ki­emelni, a szombati személyes talál­kozó Kimmel, az észak-koreai vezető kérésére történt. „Minden mostani erőfeszítésem egyrészt arra irányul, hogy jobbá tegyem Észak- és Dél- Korea viszonyát, másrészt pedig, hogy megtartsák a észak-koreai­­amerikai csúcstalálkozót, amely el­engedhetetlen Észak és Dél kapcso­latainak javításához” - hangsúlyozta Mun. „Úgy vélem, a júniusi észak­­koreai-amerikai csúcstalálkozó azon áll vagy bukik, mennyire sikeresnek bizonyulnak (Washington és Phen­jan) munkacsoporti szintű tárgyalá­sai” - tette hozzá. A dél-koreai elnöki hivatal egy magas rangú tisztségvi­arány az írországi népszavazások történetében. Az igenek kétharma­dos fölénye némi meglepetést oko­zott, mert a szavazás előtt közzétett közvélemény-kutatások az abortusz liberalizációjának 56-58% körüli tá­mogatottságot jósolták. A végered­mény kihirdetése után ezrek gyüle­keztek Dublin belvárosában, hogy az igenek győzelmét ünnepeljék. A re­ferendumon feltett kérdés az ír alkot­mány 1983-ban elfogadott, az abor­tuszt gyakorlatilag kivételek nélkül tiltó, 8. módosításának eltörlésére vonatkozott. A jelenleg hatályos ír­országi jogszabály a legszigorúbb Európában: nemi erőszak, vérfertő­zés vagy a magzat fejlődési rendel­lenessége sem indok az abortuszra. Egyetlen kivételes esetben engedé­lyezik a terhesség megszakítását: ha a terhesség veszélyezteti a várandós selője elmondta: Phenjan és Szöul is megbeszéléseket folytat, hogy vá­laszt találjanak Észak-Korea bizton­sági aggályaira a tervezett csúcs előtt. Az illetékes szerint szóba került egy lehetséges megnemtámadási ígéret Észak-Koreának az USA részéről, il­letve a békeszerződés megkötésére irányuló tárgyalások is a két Korea között. Kim Dzsong Un az eredeti tervek szerint június 12-én Szingapúrban ta­nő életét. Ellenkező esetben az abor­tusz 14 évi börtönnel büntethető. Eddig évente több ezer ír nő uta­zott külföldre - elsősorban Nagy- Britanniába - , hogy megszakítsa a terhességét. A dublini kormány is az igenek mellett kampányolt. A par­lament várhatóan még az idén új tör­vényt fogad el, amely lehetővé teszi majd az abortuszt a terhesség első 12 hetében, utána pedig rendkívüli ese­tekben. Leo Varadkar ír kormányfő a hivatalos eredmény bejelentése után azt mondta, hogy történelmi nap a referendum Írország számára, és az igenek a következő generáció érde­kében kerültek többségbe. Hozzá­tette: biztosítja mindazokat, akik nemmel szavaztak, hogy Írország továbbra is ugyanaz az ország ma­rad, csak egy kicsit toleránsabb, nyi­tottabb és tisztelettelj esebb hely lesz. lálkozott volna Donald Trumppal, az amerikai elnök azonban az „ellensé­geskedő” észak-koreai vezetést okolva csütörtökön lemondta a csúcsértekezletet, amelynek legfon­tosabb témája az észak-koreai nuk­leáris program felszámolása, lett vol­na. Később viszont a találkozó le­mondása után érkező, „meleg hang­vételű” phenjani üzenetek nyomán hajlandónak mutatkozott arra, hogy megrendezzék. Az ír referendum végeredményé­nek ismeretében brit kormánypárti politikusok az észak-írországi abor­tusztörvény drákói szigorának eny­hítését szorgalmazták. Észak­­írországban - amely nem része Nagy- Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot - jelenleg ugyanolyan szigorú abortusztilalmi szabályok vannak érvényben, mint Írországban. Az észak-írországi tör­vények még nemi erőszak vagy vér­fertőző kapcsolat következménye­ként létrejött terhesség esetén sem engedik az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról a szűrővizsgálatokon kiderül, hogy súlyos fejlődési rend­ellenességekkel jön a világra, és nem lesz remény életben maradására. Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható Észak-írországban. (MTI) politikával veri béklyóba a többi tagállamot. Az államfő az olasz alkotmány 92. cikkére hivatkozik, amely sze­rint a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt és utóbbi javasla­ta alapján a minisztereket is. A miniszterelnök-jelölt javaslatai nem kötelező érvényűek, az állam­fő feladata az alkotmány értelmé­ben garanciák biztosítása: például a külügyminiszter esetében, hogy a békét tartsa szem előtt, a minden­kori szövetségesekkel szembeni kapcsolatokat fenntartsa, biztosítsa az európai politikai egységet. Ha Conte és Mattarella következő egyeztetésén nem sikerül megol­dást találni, az államfő szakértői kormányt állíthat fel, amely csak rövid ideig, az újabb választásokig vezetheti Olaszországot. (MTI) Több mint 60 francia civil szervezet, egyesületek, szakszervezetek, valamint a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali Lázadó Franciaország 80 hely­színen szervezett a hétvégén felvonulást tiltakozásul Emmanuel Macron ál­lamfő gazdaságpolitikája ellen. Hosszú idő után először fordult elő, hogy a fran­cia belpolitikában eddig összefogásra képtelen szakszervezetek és a Lázadó Franciaország közös megmozdulást szervezett. Macron előzetesen azt üzente a reformjai ellen tüntetőknek, a tiltakozónap „nem fogja megállítani". (SiTA/AP) Róma. Az olasz államfő vagy el­fogadja a Liga pénzügyminiszter­jelöltjét vagy ismét választásokat kell tartani - üzente Matteo Salvini, a Liga vezetője. A kormányra ké­szülő pártok és az államfő közötti alkudozás intézményes válsággá nőtte ki magát. Az olasz államfők a múltban gyakran mondtak nemet egyes miniszteri dőltekre, de ez az első alkalom, hogy az elnök politi­kai okokból helyezkedik szembe a pártokkal. A Giuseppe Conte miniszterelnök-jelölttel tartott első találkozóján Sergio Mattarella fenntartásait fejezte ki a 81 éves közgazdász Paolo Savona miatt, aki nem támogatja Olaszország euró­övezeti tagságát. Savona utolsó könyvében az uniót a hatalomra éhes Németország eszközének ne­vezi, amely az európai pénzügyi Az írek elvetik a végletesen szigorú abortusztilalmat Euróellenes pénzügyér?

Next

/
Oldalképek
Tartalom