Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-26 / 120. szám
6 KÜLFÖLD 2018. május 26. | www.ujszo.com RÖVIDEN Irán a hó vógéig vár választ az EU-tól Abortusz: túlzásba vitt szigor Tegnap népszavazást tartottak Írországban a terhességmegszakítás liberalizálásáról Teherán. Irán azt várja az európai országoktól, hogy május végéig előálljanak egy gazdasági csomaggal, amellyel a többhatalmi atomalku amerikai felmondásának hatásait kompenzálnák - közölte egy magas rangú iráni tisztségviselő. Elmondta: Teherán a következő hetekben dönt arról, hogy továbbra is tartja-e magát a 2015-ös nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeihez. Irán képviselői tegnap találkoztak a nukleáris egyezmény többi aláírójával, azazNagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Kínával és Oroszországgal. (MTI) Ostrom alatt a spanyol kormányfő Madrid. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel szemben a parlamentnek a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). Az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt előrehozott parlamenti választásokat követel a kormányfőtől. A törvényhozás legnagyobb ellenzéki erejének számító PSOE azzal indokolta kezdeményezését, hogy a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtelügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is. (MTI) Többen életüket vesztettók Líbiában Bengézi. Legalább heten életüket vesztették és 22-en megsebesültek a kelet-líbiai Bengázi belvárosában elkövetett pokolgépes merényletben - közölték a biztonsági szolgálatok. Az autóba rejtett robbanószerkezet a város legnagyobb szállodája, a Tibesti hotel közelében lépett működésbe egy forgalmas bevásárló utcában. A merénylettel a városban tevékeny „terrorista alvósejtek” azt akarták üzenni, hogy senki sincs biztonságban Bengáziban. Bengázit, Líbia második legnagyobb városát, a keleti országrész nagy területét kézben tartó Halifa Haftár tábornok katonái ellenőrzik. (MTI) Iskolákat zártak be az afgán tálibok Kabul. Iskolákat zárt be a tálib szélsőséges mozgalom az északafganisztáni Tahár tartományban az iszlamisták által ellenőrzött területeken, ami több ezer diákra van hatással. A tálibok az iskolabezárásokat megtorlásként léptették életbe, ugyanis az afgán hírszerzés elfogta a mozgalom oktatásért felelős tahári vezetőjét. A tálibok több afgán tartományban is ámyékkormányzatot működtetnek, az oktatás pedig az egyik kulcsfontosságú terület a nemzetközi támogatású afgán kormánnyal vívott harcban. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Tegnap Írországban népszavazást tartottak arról, hogy lazítsák-s az erős katolikus hagyományok szerint élő országban az abortuszra vonatkozó szigorú korlátozást. A referendumon a kérdés az ír alkotmány 1983-ban elfogadott, az abortuszt kivételek nélkül tiltó, 8. módosításának eltörlésére vonatkozik. A hatályos írországi jogszabály a legszigorúbb Európában: nemi erőszak, vérfertőzés vagy a magzat fejlődési rendellenessége sem indok az abortuszra. Leo Varadkar kormányfő a Twitteren arra buzdította az ír választókat, hogy szavazzanak igennel az abortuszt tiltó alkotmánymódosítás eltörlésére. A közvélemény-kutatások szerint az igenek fognak győzni, 56-58 százalékkal, de a 14—17 százaléknyi bizonytalan még változtathat az eredményen, amely ma várható. A népszavazás kiírása a 2017-ben hivatalba lépett Leo Varadkar kormányfő ígérete volt, aki szerint a hatályos törvény túlságosan korlátozó. A referendumon a kérdés az ír alkotmány 1983-ban elfogadott, az abortuszt kivételek nélkül tiltó, 8. módosításának eltörlésére vonatkozik. Egy 2013-ban megszavazott reform révén kivételes esetben - ha az anya életét a terhesség veszélyezteti - engedélyezik a terhesség megszakítását. Ellenkező esetben az abortusz 14 évi börtönnel büntethető. A jelenleg hatályos írországi jogszabály így is a legszigorúbb Európában: nemi erőszak, vérfertőzés vagy a magzat fejlődési rendellenessége nem indok az abortuszra. Évente ír nők ezrei kénytelenek külföldre - mindenekelőtt Nagy-Britanniába - utazni abortusz végett. A népi konzultációt három évvel az azonos neműek - szintén népszavazás útján törvényesített - házasságának bevezetése után tartják, amely kulturális földrengést váltott ki a 4,7 millió lakosú, magát 80 százalékban katolikusnak valló országban. Ez utóbbi a valaha erős, de napjainkra a gazdasági és társadalmi válságok hatására erodálódott egyház befolyásának csökkenéséről tanúskodik. Az egyház népszerűségét alaposan megtépázták a papi gyerekmolesztálási esetek, illetve esetenként azok eltussolása az egyházi vezetők által. Az abortuszt hivatalból ellenző egyház viszonylag háttérben maradt a kampányban. Írországon kívül mintegy húsz országban tilos az abortusz. Az USA folytatja a nyomásgyakorlást Phenjanra Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára - hangoztatta az amerikai elnök, miután lemondta a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tervezett csúcstalálkozóját. Észak-Korea hajlandó az Egyesült Államokkal fennálló vitás kérdések rendezésére. Washington/Phenjan. Donald Trump közölte: miután egyeztetett James Mattis védelmi miniszterrel és az USA szövetségeseivel, az amerikai haderő készenlétben van, arra az esetre, ha Észak-Korea vakmerő és felelőtlen cselekedetet követne el. „Minden korábbinál jobban készen állunk arra, hogy szembeszálljunk bármilyen észak-koreai fenyegetéssel” - fogalmazott. Trump hozzátette, reméli, Kim Dzsong Un azt teszi majd, ami a legjobb az észak-koreai népnek. Hangsúlyozta: az észak-, és a dél-koreai nép megérdemli, hogy harmóniában éljen egymás mellett, de ez csakis akkor lesz lehetséges, ha megszűnik a nukleáris fenyegetettség. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, valamikor később mégis sor kerülhet csúcstalálkozóra. A Pentagon közölte: James Mattis védelmi miniszter „óvatosan optimista” az Észak-Koreával folytatandó tárgyalásokat illetően, és továbbra is támogatja a diplomaták erőfeszítéseit. Phenjan továbbra is hajlandó „bármikor, bármilyen formátumban” az Egyesült Államokkal fennálló vitás kérdések rendezésére, miután Trump lemondta a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját - jelentette be Kim Kje Gvan észak-koreai külügyminiszter-helyettes. „Nagyra értékeljük Trump elnök példa nélkül álló erőfeszítéseit, hogy megvalósuljon a történelmi észak-koreai-amerikai találkozó” - idézte a KCNA észak-koreai hírügynökség Kim Kje Gvan közleményét. „Ismételten azt mondjuk az USA-nak, készek vagyunk bármikor, bármilyen formátumban a problémák megoldására” - tette hozzá. A külügyminiszter-helyettes szerint az USÁ egyoldalú döntése bizonyítja, mennyire komoly az ellenszenv Phenjan és Washington között, s egyben rávilágít, milyen égető szükség van a két ország vezetőinek találkozójára. Elmondta, Kim Dzsong Un a lehető legnagyobb erőfeszítést tette, hogy létrejöjjön a találkozó Trumppal. Kono Taro japán külügyminiszter megértését fejezte ki Trump elnök váratlan döntésével összefüggésben, hogy lemondta a csúcstalálkozót. „Nincs értelme olyan észak-koreai-amerikai csúcsot tartani, amely nem hoz eredményeket” - jelentette ki a japán tárcavezető Mexikóvárosban tett látogatása során. „Folytatni fogjuk az együttműködést az Égyesült Államokkal, hogy eredményes megbeszéléseket tarthassunk Észak- Korea atomfegyver-mentesítésének és a phenjani vezetés által elhurcolt japán állampolgárok ügyének rendezésére” - közölte Taro. Tokió hivatalosan 17 japán állampolgárt tart számon, akiket a kommunista állam az 1970-es és az 1980-as években elhurcoltatott. 2002-ben ötüket szabadon engedték. Phenjan állítása szerint nyolc japán időközben meghalt. A szöuli külügyi tárca szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott délkoreai kollégájával, Kang Kjung Vhával. A két tárcavezető egyetértett abban, hogy folytatni fogják erőfeszítéseiket, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak az Egyesült Államoknak és Észak-Koreának a párbeszédhez. (MTI) Maláj repülőgép: egyértelmű az orosz felelősség A 2014-ben lelőtt maláj légitársaság MH17-es járatának roncsai (TASR/AP) Mindenki számára tragédia az Ukrajna felett 2014 júliusában elhaladt maláj utasszállító repülőgép lelövése, a katasztrófa felelőseit el kell számoltatni - jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Brüsszel/Moszkva. Stoltenberg NATO-fötitkár arra reagált, hogy Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a tragédiáért. A főtitkár felszólította Moszkvát: vállalja felelősségét, és működjön együtt az elszámoltathatóság érdekében kifejtett erőfeszítésekben. Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a maláj légitársaság repülőgépének négy évvel ezelőtti letevésében, és együtt kell működnie a tényfeltáró munkában az elszámoltathatóság érdekében -jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálata. A tragédia ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta - megállapításuk szerint - az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál polgár ;-, valamint a teljes legénység életét vesztette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép letevéséhez. Az orosz külföldi katonai hírszerző ügynökség (GRU) embere az az ügynök, aki mások mellett felelőssé tehető az utasszállító repülőgép letevéséért - közölte az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit tényfeltáró platform. Oroszország csak akkor ismerheti el a maláj utasszállító katasztrófája ügyében folytatott nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen részt vehet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. (MTI) Történelmi fontosságú népszavazást tartottak Írországban
