Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-24 / 118. szám
HIRDETÉS ■ DP 180049 Méhész k WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM kínálatunk a baromfiudvarba Az emberek többsége nem tud különbséget tenni a nagyon hasznos mézelő méh és a kevésbé hasznos, esetleg káros rokonai között. Valójában a legtöbben mindegyiküktől félnek, mert fullánkjuk van és csípnek. A mézelő méh a megszámlálhatatlan rokonától azonban több tulajdonságban is különbözik. lerakott peték egy részének megtermékenyítésére. Egy nap alatt 1500-2500 megtermékenyített és meg nem termékenyített petét rak le. A dolgozó méhek a lerakott pete mellé méhpempőt csurgatnak táplálékul, szükséghez mérten virágporral keverik, és ezzel etetik a lárvákat. A megtermékenyült petékből anyák és dolgozó méhek, a meg nem termékenyített petékből pedig herék fejlődnek ki. A fiatal szűz anyák és a kimerült öreg anyák herepetéket petéznek a dolgozó sejtekbe is. Ősszel a peterakás megszűnik. Az anya élettartama 4-5 év. Két év után jó lecserélni, mert a petéző képessége a másodikévtől jelentősen lecsökken. A dolgozó méhek nem teljesen kifejlett, a legkisebb termetű, nőnemű egyedek. Párosodni nem tudnak, álanyaként csakis heréket a hasznos kis rovar nem társtalanul, » J hanem egy családban éli le életét. Míg a rokonok csak annyi táplálékot gyűjtenek, amennyi önmaguk és utódaik fenntartásához szükséges, addig a mézelő méhek tartalékolnak is. Az ember figyelmét a méhekre éppen ez a tartalékolt élelem, a méz hívta fel, ez volt az első édesítőszerünk. Carl Linné természettudós latin nyelven az Apis mellifera, vagyis mézgyűjtő méh nevet adta e rovarnak, magyarul házi méhnekvagy mézelő méhnek hívjuk. Fullánkos rovarként védekezéskor a szuronyszerű fullánkját szúrja az áldozatába, tehát a házi méh nem csíp, hanem szúr. A méh Indiából származik. Az ember 8-9 ezer éve kezdett méhészkedni. Felismerte a méhek megporzó szerepét és a méhészeti termékek termelésének jelentőségét. Tudatosan kezdte védeni a méhcsaládokat. A méhek az állatvilág legszorgalmasabb munkásai. Egy kilogramm méz készítéséhez 50-60 ezerszer repülnek ki a kaptárból. A népes családon belül tökéletes a munkamegosztás. A méhcsaládban rendszerint egy anya, néhány tízezer dolgozó és a szaporodás időszakában egy-két ezer here él. Ha túl népessé válik a család, egy része az öreg anyával kirepül a kaptárból (rajzás) - ez a méhcsalád legérdekesebb és legszebb eseménye. A családot egy anya tartja össze. Szükség esetén új anyát nevel (ezt anyabölcső jelzi). Az anya a legnagyobb, tökéletesen kifejlődött nőivarú egyed. Családját csak párzáskor és rajzáskor hagyja el. Párzás után visszatér a kaptárba, és megkezdi a petézést. Élete alatt egyszer párosodik, ekkor annyi hím ivarsejtet gyűjt, amely egész életében elegendő lesz a tudnak szaporítani. A dolgozók a koruknak megfelelő munka végzésére alkalmasak (őrző, etető, dajkaméh, építő méh, gyűjtő, kijáró méh.. A dolgozó méh kifejlődése 21 napig tart. A tavasszal és a nyár első felében kifejlődött dolgozó méhek rendszerint hat hétigélnek, a nyár végén, ősz elején kifejlődött fiasítás a teleltetésnek köszönhetően megéri a tavaszt. A herék nagyobb testalkatúak a dolgozóknál. Rendes méhcsaládban a herék a szaporodás időszakában vannak jelen. Kifejlődésük 24 napig tart, s legfeljebb 15-40 napig élnek. Nem vesznek részt a dolgozók munkájában, alkalmatlanok a feladatok végzésére, feladatuk az anya megtermékenyítése. A megtermékenyítés a szűz anyával a szabad ég alatt zajlik, nászrepüléssel és hangos zümmögéssel; ezt követően a hereméh elpusztul. A szaporodáson kívüli heréket a szaporodási időszak végén a dolgozók nem tűrik meg tovább a kaptárban: zaklatják, űzik, éheztetik őket, végül elhullanak. A padlásdarazsak (Polistes nimpha) a vidéki kertes házak rendszeres lakói, és nevükkel ellentétben nemcsak a padláson laknak; fagerendákon, ereszek alján, nagyobb köveken is fellelhetők. Az áttelelt anya kora tavasszal a családalapításhoz kezd - különleges, egylépes fészket épít. Az első napon a fészek alapját, a második napon a nyelét, vagyis a tartóoszlopát, és a harmadik napon a szabályos hatszögletes sejteket kezdi építeni. Ha két-három sejttel elkészül, megkezdi a petézést. A lárvák kibújását éberen figyeli, s kezdetben a begyéből származó nedvekkel táplálja őket. Később a darázsanya élő rovarokat darabol szét, és ezek kásás pépjével eteti a Hasítást. Eközben tovább épít és petézik is - ezekből apró dolgozódarazsak fejlődnek ki. Néhány hét múlva selyemhálót szőnek maguk köré, abban bebábozódnak, és átalakulnak kifejlett darázzsá. A padlásdarazsak fészke pehelykönnyű, fala papírvékonyságú, szürke, itatósszerű, ellenáll az esőnek, és szilárdan tartja a sok rovart. Nagy gonddal készül: erős rágóikkal a rovarok kis darabokat rágnak le a deszkákról, a faoszlopokról, s ezeket nyálukkal gombóccá gyúrják. Az építendő részen a gombócot hártyavékonyságú lappá simítják, s ez a levegőn hamar darázspapírrá szilárdul. Ezt az egyszerű természeti csodát (növényi cellulóz) egy német lelkész évszázadokkal ezelőtt elleste, és megszületett az egyik legfontosabb korai emberi technika, a papírgyártás. ROS 308-as húshibrid naposcsibék 21 hetes fiatal tyúkok, fajta: LOHMANN BROWN CLASS IK- atojótyúkoiTbajnoka! AGROCCflTRUfT) topomíkv Előnevelt kacsák, libák !• Hat hetes Big 6-os gyfélszolgálat: 031 55 82 664 Irt KERTésUDVAR 2018 . május iliMMM■HHMHHMHHHHHHHHHI
