Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-24 / 118. szám
M éhész WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM A Nyár derekán, amikor már mintegy harminc darázs nyüzsög a fészek körül, alábbhagy a fészeképítési láz. Pár héttel később bújnak ki a sejtekből a kampós csápvégű hímek. A hímek és a jól táplált nőstények között barátság, majd nász fejlődik ki. Szep-temberben azonban elválnak egymástól. A hímek egy ideig kószálnak, majd a szeptemberi esők és az októberi hidegek végeznek velük. A megtermékenyített nőstények nem térnek vissza családjukhoz, egyedül keresnek telelésre alkalmas búvóhelyet, hogy a hosszú téli álom után, ösztönüknek engedelmeskedve, önállóan alapítsanak új, egynyári családot. A zömök, színes szalagokkal díszített, bundás testű poszméh vagy dongóméh (Bombus terrestris) béketűrőbb a darazsaknál, de a házi méhnél is, és rendkívül hatékonyan termékenyíti meg a virágokat. Az anya tavasszal magányos méhként kezdi az életét. A meleg napsugár csalja elő a sziklarepedésekből, a fakéreg alól vagy a föld üregeiből. Még levéltelenek a fák, de az erdőn és mezőn, a kiskertekben már naphosszat döngicsél, arasznyira a föld felett, dongó-zsongó hangja méterekről hallható. Zegzugos repülése közben megvizsgál minden rést, üreget, madár- és emlősfészket, hogy fészeképítésre alkalmas helyet keressen. Ha megfelelő helyet talál, gondosan kitisztítja, és fűből, mohatörmelékből kupacot készít. Erre helyezi az első sejtjét, melyet viaszmaszszából gyűrűszerűre formál. A dongóanya a nektárból és a virágporból pépet készít, és a gyűszűszerű bölcsőbe préseli. A kupacra néhány petét rak. Ezt a műveletet addig ismétli, míg a bölcső meg nem telik. Végül az egészet viaszfedéllel zárja le. A bölcső mellé viaszhordót épít, és telehordja mézzel. Erre esetenként a hideg napokban lesz szüksége a családnak. A lárvák négy-öt nap múlva elhagyják a peteburkot, és az élelemkészletet felfalják. Sok táplálékra van szükségük, ezért az anya kora reggeltől késő estig friss élelmet hord nekik. Hazatérésekor a lezárt sejtek tetejét sorra felnyitja, és a kicsiny lárváit a nyíláson át felváltva eteti. A lárvák 10-12 napi táplálkozás után selyeminget szőnek maguk köré, és bebábozódnak. Két hét alatt alakulnak át poszméhhé. Könnyen előbújnak, a selyemgubóikat kell csak kirágniuk. Ők a kis dolgozók, a rovarcsalád első, egymást segítő egyedei. Ahogy nő a dolgozók száma, úgy szaporodik a család. Fokozatosan átveszik az anyától a fészek körüli feladatokat; mindegyikük tudja, hogy mi a feladata a családon belül. Nyár közepén sűrűn jönnekmennek, érkeznek és távoznak a kis dolgozók. Augusztusban megjelennek az eltérő színezetű hímek, és előbújnak a nagyobb testű nőstények, a leendő, anyák - ekkor kerül sor a megtermékenyítésükre. A megtermékenyült anyák téli szállás után néznek, már nem térnek vissza a régi fészekbe. A hímek is kint maradnak, és elpusztulnak. A dolgozók gyorsan elhasználódnak. Az élelemhiány miatt gyakran kidobják lárvatestvéreik egy részét, hogy mentsék a többiek életét. A gyűjtés céljából újból kirepülve gyakran éri őket utol a rideg dér, a hűvös reggeli harmat, és elpusztulnak. A legyengült családanya szerepét néhány leányanya veszi át, de a pusztuló otthonban ők sem maradnak meg, új, telelésre alkalmas búvóhelyet keresnek. Szétszéled a család. A méhcsalád csök> kentett egyedszámmal is, de fennmarad egész évben, míg a két rokoni közösség minden ősszel felbomlik, és tavasszal kezdi újra közösségi életét. A családalapítás a két Zi rokonnál egyetlen egyedre, az álomban áttelelt fiatal anyára vár. Ő gondoskodik az új otthonáról és saját életének a fenntartásáról. A méhcsaládban az anya kizárólag petét termel, a fiasítás gondozásával nem foglalkozik, így akár 150-200 ezer utódnak is életet ad. A méhanya áttelelését nem veszélyezteti semmi, hiszen csak kivételes esetben hagyja el a fészket, míg a rokoni közösség anyái egyedül maradva nem mindig telelnek át. Életük a családalapítás alatt is több veszélynek van kitéve. A táplálék minősége r» és a vele való gazdálkodás is eltérő. A rokoni közösség a nektárt és a virágport természetes állapotban fogyasztja. A méhek a fel nem használt nektárt és virágport feldolgozzák, tartósítják, s ez létbiztonságot nyújt számukra. A padlásdarázs egyáltalán nem tartalékol táplálékot. A poszméh az ivadék bölcsőinek közelében épített viaszhordócskákban halmoz fel kevéske tartalékot. A fészeképítés mód, ja és építőanyaga is eltérő. A padlásdarázs egyetlen lépje növényi rostokból és nyálból készült papírszerű anyagból áll. A poszméh növényi anyagot és saját termelésű viaszt is használ. A házi méhek lépsejtjeiket a maguk által termelt viaszból építik. A poszméh nem épít lépet. A padlásdarázs egyetlen, vízszintes, kis lépen rendezi be fészkét. A sejtek a lép egyik oldalán vannak, nyílásuk lefelé néz. A méh több nagy lépet épít, melynek mindkét oldalán találhatók a nyitott végükkel kissé felfelé álló sejtek. A házi méhek és rokonaik titkai remélhetőleg csökkentik a velük szembeni - sajnos gyakran tapasztalható - ellenszenvet, és az ismeretek hozzájárulnak a méhek nagyobb megbecsüléséhez. Gáspár Julianna ÁLIATTENYÉSZTÖ MÉRNÖK AZ UJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és udvar, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com , ujszo@ujszo.com , SZERKESZTŐK: Fcrenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.czigIerova@duelpress.sk , telefon: *421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopéianska 22, Bratislava. A NEM (ELOLT FOTÓK: www.shutterstock.com . 2018. május KERTesUDVAR 11 HIRDETÉS ■ DPI80148
