Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-18 / 113. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. május 18.1 www.ujszo.com EU-ajtó: kopogtat a Balkán a kereskedelem kérdéseinek egységes kezeléséről állapodtak meg Angela Merkel német kancellár most is az események központjában (TASR/AP) RÖVIDEN Ismét emelkedik a menekültek száma Berlin. Késedelem nélkül végre kell hajtani a német menekültügyi rendszer reformját, mert ismét emelkedik a menekültek száma Görögország, Bulgária és Törökország térségében - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter. Hangsúlyozta: ha nem hajtják végre a koalíciós szerződésben rögzített átalakításokat, Németország marad az az állam, amely több menekültet fogad be, mint a többi tagország együttvéve, és olyan ország marad, amely „nagyon kis számban juttat vissza elutasított menedékkérőket. Ezt nem szeretném, ezért a lehető legnagyobb hangsúlyt fektetem a koalíciós szerződés végrehajtására.” (MTI) Zavargás, áldozatok Nicaraguában Managua. Az éles szembenállás légkörében kezdődött meg Dániel Ortega nicaraguai elnök, valamint az ország vállalkozói, ellenzéki és civil csoportjainak tíz éve első találkozója. Ez az után vált elkerülhetetlenné, hogy a megszorító intézkedések miatt tüntetők és a fegyveresek összecsapásaiban több mint 60 ember vesztette életét. A tárgyalások 1. fordulóján Ortega elnököt ellenséges skandálok fogadták. A tüntető diákok demokráciát követelnek, mivel az állami intézmények java Ortega pártjának ellenőrzése alatt működik. (MTI) USA-szenátorok: orosz beavatkozás Washington. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői közölték, folytatják a vizsgálatot a 2016. évi amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról. „Nincs kétség afelől, Oroszország soha nem látott erőfeszítést tett, hogy beleavatkozzon a választásunkba” - közölte Richard Burr republikánus szenátor. „Az orosz erőfeszítés kiterjedt volt és maga Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el azzal a céllal, hogy segítse Donald Trumpot és kárt okozzon Hillary Clintonnak” - mondta Mark Warner. Oroszország cáfolta, hogy megpróbált volna beleavatkozni a választásba. (MTI) Trump: nem biztos a csúcstalálkozó Washington. Az amerikai elnök szerint egyelőre nem tudni, sor kerül-e a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozójára Kim Dzsong Unnál. Donald Trump hangsúlyozta, továbbra is ragaszkodik a Koreaifélsziget atomfegyvermentesítéséhez. John Bolton, Trump főtanácsadója elmondta: az esélyek még a találkozó megtartása mellett szólnak. A most zajló amerikai-dél-koreai hadgyakorlat miatt nagyon neheztel Eszak-Korea, egyben jelezte, lemondja a csúcstalálkozót, ha Washington ragaszkodik minden atomfegyver megsemmisítéséhez. (MTI) Az iráni atomalku és ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. Tegnap csúcstalálkozót tartottak Szófiában az uniós országok vezetői és hat balkáni, EU-tagságra várakozó ország (Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Bosznia- Hercegovina, Albánia) első emberei. A balkániak mihamarabbi tagságot, ás egy ígéretet akartak, hogy ez mikor lenne reális. Ezt nem kapták meg. Tegnap az uniós vezetők albán, boszniai, koszovói, macedón, montenegrói és szerb partnereikkel egyeztettek a térség társadalmigazdasági fejlődéséről, az esetleges jövőbeli EU-csatlakozás felé vezető útról. Fontos cél, hogy demonstrálják az Európai Unió elkötelezettségét a régió mellett és fordítva, valamint az, hogy tovább erősítsék az EU és a Nyugat-Balkán közötti infrastrukturális és digitális összeköttetéseket, emberi kapcsolatokat. A találkozó elsődleges célja az volt, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel, amelyben elemzők szerint Kína, Oroszország és Törökország is ki akarja terjeszteni a befolyását, a transzatlanti feszültségek azonban teljesen felborították az európai vezetők napirendjét. Koszovó problémát jelent A csúcs már eleve nehézségekkel kezdődött: a spanyol miniszterelnök nem ment el, mert nem akart kezet fogni a koszovói kollégájával, mert Spanyolország nem ismeri el Koszovó függetlenségét, nehogy a katalánok biztatásnak érezzék ezt az elszakadásukhoz. Nem zárult le Görögország és Macedónia névvitája sem, ami miatt a görög kormány blokkolja a macedón csatlakozási tárgyalásokat. A macedón kormány már belemenne, hogy az országot Felső- Macedóniának nevezzék hivatalosan, de a görögök még egy alkotmánymódosítást is követelnek. Léte-Tegnap Barcelonában beiktatták hivatalába Quim Torrát, Katalónia új elnökét. A katalán parlament függetlenségpárti többsége által hétfőn megválasztott új vezető a szokásoktól eltérően szűk körben, a katalán kormányzati palota egyik kisebb termében tette le hivatali esküjót. Madrid/Barcelona. A beiktatás során elmaradt az elnöki medál ünnepélyes átadása, amelyet hagyományosan a leköszönő elnök akaszt az új vezető nyakába, ezzel jelképezve a tisztség átnyújtását. Az esemény végleges időpontját néhány órával annak kezdete előtt hozták nyilvánosságra, és korlátozták a sajtóorgánumok részvételét. A döntés miatt a katalán újságírók egyesülete tiltakozását fejezte ki közleményben hangsúlyozva, hogy „az állampolgárok tájékoztatása a demokrácia egyik alappillére”. A hagyományoktól eltérően nem képviseltette magát a beiktatáson a spanyol kormány sem arra hivatkozva, hogy „degradálja az elnöki intézmény méltóságát” az zik olyan megoldás a macedón-görög névvitára, amely mindkét fél számára elfogadható, és egy konkrét elképzelésről tárgyalt is Szkopje és Athén - jelentette be Zoran Zaev macedón miniszterelnök. Az Európai Unió egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban. A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítésére is. Megállapították, közös munkával hatékonyan képesek fellépni a kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít. Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. Nem népszerű a Balkán Népszerűtlen az Európai Unióban a nyugat-balkáni bővítés ügye, és valószínűtlen, hogy a térségből újabb országok csatlakoznak a közösséghez a belátható időben - mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa. Kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és esemény választott formája. Quim Torra Katalónia 131. elnöke, akit 202 nappal azután iktattak be hivatalába, hogy elődjét leváltották. Carles Puigdemont jelenleg Berlinben váija kiadatási eljárásának végét, mivel Spanyolországban eljárás indult ellene a tavaly október 1-jén alkotkulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye, a térség újabb államainak csatlakozása mégsem olyan ügy, amely igazán megmozgatja, lelkesíti az EU-s állampolgárokat. Uniós terítéken Irán Az Európai Unió hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a kereskedelemkorlátozó intézkedések csökkentéséről, de kizárólag kölcsönös alapon, és abban az esetben, ha Washington nem vet ki vámtarifákat az unió Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjára - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Szófiában. „Közös álláspontunk van. Tartós mentességet akarunk kapni (az acél- és alumíniumexportot sújtó vámtarifák alól), és azután beszélhetünk arról, hogyan lehetne kölcsönösen csökkenteni a kereskedelmet korlátozó tényezőket” - mondta Merkel. A német kancellár hozzátette: a szerda esti munkavacsorán az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az iráni atomprogramot korlátozó, 2015- ben kötött többhatalmi megállapodás „nem tökéletes”, mégis fenn kell mányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt. Az új katalán elnök eredetileg ügyvéd, könyvkiadó és író. A tavaly december 21-i katalán parlamenti választásokon szerzett képviselői parlamenti mandátumot. (MTI) tartani az Egyesült Államok kiválása után is, és további tárgyalásokat kell folytatni Iránnal más kérdésekről is, köztük a ballisztikusrakétaprogramról. Emmanuel Macron francia államfő szintén kiemelte, hogy az unió teljes mentességet szeretne az amerikai vámtarifák alól. Hozzátette: Európának meg kell őriznie „kereskedelmi szuverenitását”. Iránnal kapcsolatban arra is kitért, hogy az EU-nak meg kell védeni az amerikai szankcióktól azokat az európai vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolat^ ban állnak Iránnal. Az Európai Unió vezetői megállapodtak, hogy „egységes EU-megközelítést” dolgoznak ki a Donald Trump amerikai elnök által felmondott iráni atomalku életben tartása érdekében - mondta el egy uniós forrás. Az unió 28 tagállamának vezetői ezenkívül elfogadtak egy cselekvési tervet azokkal a vámtarifákkal kapcsolatban, amelyeket Trump az unió Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjára akar kiverni, leszögezve, hogy „az EU nem fog úgy tárgyalni, hogy közben pisztolyt tartanak a fejéhez”. (MTI, 444 hu) Izraeli csapás a Hamász épületeire Gáza. Az izraeli légierő tegnap ismét csapást mért a Hamász gázai övezeti létesítményeire, válaszul az övezetből izraeli területet ért géppuskatűzre. A hadsereg szerint az izraeli vadászgépek a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista szervezet „terrorista infrastruktúrájának” hét épületét támadták a palesztin terület északi részén, ebből négyet egy katonai komplexumban, további hármat pedig egy fegyvergyártással kapcsolatos helyszínen. A légicsapásokat megtorlásul hajtották végre, arra válaszul, hogy a Gázai övezetből géppuskatűz érte az övezet északi végénél található izraeli települést, Szderótot. Előzőleg szerdán egy izraeli páncélos már tűz alá vette a Hamász egy támaszpontját. Az izraeli biztonsági erők hétfőn 60 embert lőttek le a Gázai övezet határkerítésénél tüntető és a kerítésen áttörni próbáló palesztinok közül - az agyonlőttek többsége az Izrael által terrorszervezetnek tartott palesztin Hamász tagja volt. (MTI) Tegnap beiktatták Katalónia új elnökét Quim Torra, Katalónia új elnöke, ő a 131. az elnökök sorában. (sita/ap)
