Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-17 / 112. szám
ISKOLA UTCA 161 2018. május 17. | www.ujszo.com Élet a farmon A természet, az állatok és a növények szeretetére gyerekkorban kell megtanítani mindenkit. A környezettudatos nevelésben cseperedő gyermek felnőve nemcsak jól érzi magát a természetben, hanem meg is becsüli, védi annak értékeit. Ezért helyez nagy hangsúlyt a gútai Tündérkert óvoda oktató-nevelő munkája során erre a részterületre. A Föld napja alkalmából idén is megszerveztük tavaszi enviromentális kirándulásunkat: Csicsóra látogattunk el, ahol beleshettünk egy farm életébe. A kicsik megismerkedhettek a különböző állatfajtákkal, melyek egykor a házak körül mind megtalálhatók voltak (kacsák, libák, pávák, tyúkok, kecskék, juhok, lovak, szamarak). Miután megérkeztünk, megbeszéltük, hogyan illik a farmon viselkedni. Hangos beszéddel, kiabálással nem riogatjuk az állatokat. Figyelünk a biztonságra is, ezért nem nyúlunk be a kerítésen, az veszélyes lehet, hiszen bármilyen aranyos is az állat, nem ismerjük. A látogatás során az óvodások környezetvédelmi érzékenyítését játékos formában végeztük: sok volt a mozgásos feladat, mese és mondóka, de helyt kaptak a szerepjátékok és a tapasztalatszerzés különböző érzékszervekkel. A középső és nagycsoportos gyerekek nyitottak, fogékonyak és érdeklődők. Minél korábban vonjuk be őket természetismereti játékokba, és bővítjük a természet-, valamint környezetvédelmi ismereteiket, annál könnyebb lesz az iskolában folytatni a megkezdett környezeti nevelést. A gútai Tündérkert óvoda ezért tartja kiemelten fontosnak az óvodai környezeti nevelést. Élményekkel telve, rengeteg tudnivalóval gazdagabban tértünk haza. A gyerekek délután lelkesen mesélték a szülőknek, nagyszülőknek, mi mindent láttak és tapasztaltak a Csicsói MiniZOO-ban. Tallósi Bagita Borbála Csicsón jártak a gútai Tündérkert ovisai „Semmiből egy új, más világot teremtettem" A Határtalanul program keretében 20 diákunk a dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskolából a győri Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulóival karöltve bebizonyította, hogy újrahasznosított anyagokból milyen látványos és kreatív dolgokat lehet létrehozni. A győri diákok és kísérőik áprilisban négy napon keresztül élvezték iskolánk vendégszeretetét. Nem csupán az volt a cél, hogy a kitűzött feladatot teljesítsék, amit sikeresen véghezvittek, hanem arra is jutott bőven idő, hogy városunk és környékünk nevezetességeivel megismerkedjenek. Mindez a csereprogramnak, az irányító tanároknak és a tanulók odaadó munkájának köszönhető, ami azt bizonyítja, hogy a képzeleterő, az igyekezet, az akaraterő és a kitartás milyen sokat ér. Tamási Éva pedagógus Látványos és kreatív tárgyakat alkottak újrahasznosított anyagokból a dunaszerdahelyi és a győri diákok (Fotó: DÉSZ) A III.B osztály tanulói szabadtéri szituációs játékukat „korhű" környezetben, Mátyás tölgyfája alatt adták elő (Fotó: NKA) Mátyás Megyeien járt A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói idén is tevékeny résztvevői voltak a Corvin Mátyás Napoknak. A Hunyadi Mátyás személyéhez kapcsolódó gazdag csallóközi anekdota- és mondakincs kiemelkedő darabja a nagymegyeri mondakör. A helyi Mátyás-hagyomány szerint a környéken vadászó király egy tölgyfa alatt pihent meg a település határában. A ma is álló fa, mely a város egyik büszkesége, egy másik Mátyáslegendában is fontos szerepet játszik. Alatta állították fel a király sátrát, amikor országjáró kőrútján Megyerre látogatott, hogy igazságot tegyen a fourak által sanyargatott helybeli szabad váijobbágyok ügyében. A legenda szerint Mátyás szokásához híven először álruhában jelenik meg, hogy személyesen győződjön meg a panaszok jogosságáról, majd királyi ruhában fogadja az erdészház udvarán álló tölgyfa alatt a helybeliek sérelmeit szóban is megerősítő megyeri küldöttséget, hogy végül kiváltságlevelével állítsa helyre a rendet, később pedig mezővárosi rangra emelje a falut, megalapozva ezzel felvirágzását. Az utóbbi legenda bizonyított történelmi tényeken alapul. Az ifjú királyhoz valóban eljutottak a megyeriek írásos panaszai, amit ő úgy orvosolt, hogy visszaállította azok Szent István királytól kapott várjobbágyi privilégiumait. 1466. december 15-én a nagyszombati várban fogadta a nagymegyeri és izsapi bírót, és mezővárosi kiváltságokat adományozott a településnek. Ettől kezdve a város évente három országos vásárt tarthatott, pallosjoga és önkormányzata volt. Nincs írásos bizonyíték arról, hogy Mátyás valóban járt Nagymegyeren, a Mátyás-hagyomány mégis meghatározó forrása a város identitásának. A Megyeren virágzó Mátyáskultusz lépten-nyomon tetten érhető, jeles királyunk nevét viseli a város termálfürdője, lakótelepe és gimnáziuma. Mátyás emlékét idézi továbbá - a város címerében is visszaköszönő híres tölgyfa mellett - a fa alatt levő Mátyás-pad. Idén tizenegyedszer rendezték meg a rendkívül gazdag programot felvonultató Nagymegyeri Corvin Mátyás Napokat. A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói már évek óta aktívan részt vesznek a Corvin Mátyás Napokon, nem volt ez másképp idén sem. A 2018-as rendezvények egyik kicsúcsosodását a két iskola diákjainak április 30-i felvonulása jelentette. A korhű jelmezekben felvonuló diáksereg menete az iskola épületétől indulva a település városi rangra emelésének tiszteletére készült emlékműig haladt. A Mátyás címerállatával - a csőrében aranygyűrűt tartó holló - díszített emlékműnél rövid koszorúzási ünnepség volt, amelyen részt vett a város önkormányzata Lojkovic Sámuel polgármester vezetésével, a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete, a Pro Megere Polgári Társulás és a Bartók Béla Alapiskola. A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium nevében Horváth Érzsébet igazgatónő koszorúzott. Ezután folytatódott a felvonulás, amely a városközponton keresztül egészen a Mátyás-fáig tartott. A felvonulás a Mátyás Megyeren járt című nagy sikerű szabadtéri szituációs játékkal zárult, amelyet „korhű” környezetben a tölgyfa alatt adtak elő a III. B osztály tanulói. A hagyomány jövőre is folytatódik. Vivát! Éljen Mátyás király! Papp László, az iskola tanára A Kalevalától a Gyűrűk Uráig A pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén idén tavasszal is lezajlott a már hagyományos Tudományos Diákköri Konferencia. Az eseményen a tanszék hallgatói mérhettek össze tudásukat. Az idei konferencián kilenc hallgató vállalkozott a megmérettetésre, melyhez egy rövid tanulmány elkészítése és annak bemutatása volt szükséges. Témájukat tekintve a tanulmányok igencsak sokszínűek voltak: a finn nemzeti eposz, a Kalevala magyar irodalomra való hatásától az ötvenes évek csehszlovákiai nőképének vizsgálatán keresztül a Gyűrűk Urasorozat tulajdonneveinek fordításáig a legkülönbözőbb témákkal rukkoltak elő a résztvevők. A változatosság a tanszék profiljából is fakad, hiszen szlovák-magyar és finn-magyar műfordítókat, kiadványszerkesztőket és tanárokat is képeznek Pozsony-Mellár Dávid lett a győztes (Fotó MT) ban. Az előadásokat háromtagú döntőbizottság hallgatta végig, mely a tanszék munkatársaiból állt. A bizottság elnöke Dusík Anikó volt, a további tagok pedig Lanstyák István és Czucz Enikő. A beszámolók után a bizottság tagjai kiértékelték az elhangzottakat, majd kihirdették az első három helyezett nevét. A győztes Mellár Dávid ötödéves hallgató lett, aki a rend és a kaland fogalmának viszonyát vizsgálta Márai Sándor különböző regényeiben. Témavezetője Polgár Anikó volt. A második helyet a Dolgozó Nő 1952-es évfolyamának nőképét kutató Kürti Alexandra érdemelte ki, a harmadik helyezett pedig Mészáros Veronika lett, aki a rendszerváltás utáni hazai irodalmi vitákat elemezte a tanulmányában. A három dobogóson kívül a bizottság további három hallgatót, Lukács Emőkét, Récsei Noémit és Snírer Lillát is dicséretben részesítette, valamint szereplésre biztatta őket a közeljövőben megrendezésre kerülő Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián is, amely tulajdonképpen a tanszéken megrendezett konferencia következő fordulójának tekinthető. Nagy Roland másodéves szerkesztőszakos hallgató
