Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-16 / 111. szám

www.ujszo.com | 2018. május 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nem Kiska a messiás Az elnök döntése csalódás, mert még mindig ő a legjobb választás FINTA MÁRK Szlovákiának I lenne Rushmo­re-hegye, talán ww már gyülekez­nének alatta a szorgos kőfaragók, hogy felvéssék rá Andrej Kiska arc­mását Kováé, Schuster és Gasparo­­vic mellé. Csak hát Szlovákiának nincs olyan hegye, mint az Egyesült Államoknak, a szorgos kőfaragók sok más mesteremberrel együtt ki­mentek Nyugatra dolgozni, és bizony Kiska sem volt annyival jobb államfő három elődjénél, mint ahogy ebben a pillanatban tűnhet. Hogy a hegyes analógiánál ma­radjunk, Kiska hegyei sokáig vajúd­tak, míg megszülték a bombaszti­kusnak szánt bejelentést, miszerint nem indul újra az államfői posztért, de... S igen, pont a homályos de szócska miatt lett a hegyek vajúdá­sának egér a szülötte. Kiska végre megerősítette, amit már régóta sejte­ni lehetett, hogy tele van a hócipője az ingázással Poprád és Pozsony kö­zött, és a háta közepére sem kívánja, hogy egy bukófélben lévő párt túl­mozgásos, a politikai vereségtől fél­őrült elnöke és a sleppje mindenféle adóügyekkel meg összehányt repü­lőgépekkel támadja folyamatosan. Az ötvenes évei közepén járó ember ilyenkor már inkább babázna, uno­­kázna, gondozná a kiskertet, meg jó­tékonykodna. Csak hát Kiska bár úgy kezdte a mondatot, hogy igen, inkább ezt csinálná, ám úgy fejezte be, hogy azért ez még nem biztos, mert a tár­sadalomjó része bízik benne, úgy­hogy novemberig még elgondolko­dik azon, merre az arra. Kiska egyébként nem volt rossz elnök, bár a legnagyobb teljesítmé­nye az volt, hogy sikerült megma­radnia a a legjobb elérhető alternatí­vának. Mert hát így is kezdte, a 2014- es elnökjelölti felhozatalból talán az egyetlen volt, akinek nevénél az egyszeri ember nem sóhajtott fel, hogy „na b*zmeg, ez is minek indul”. Volt egy jó élettörténete, amivel ott és akkor meg tudta győzni az embe­reket - akiknek tele volt a hócipőjük a Fico-féle garnitúrával -, hogy jobb elnök tud lenni, mint elődei, vagy mint Fico. Gasparovichoz képest minőségi ugrás volt, ahogy ezt jobb helyeken nevezni szokás. Na nem úgy, mintha az iskolai menzán hol­naptól az izzadós Bözsi néni helyett Gordon Ramsay főzné a spenótot, inkább csak úgy, mintha egy normá­lis szakács állna be a konyhába, aki nem hullajt hónalj szőrt a fazékba, és képes tisztességes rizottót csinálni. Kiskát óvták és óvják a tanácsadói, a stábja, és egy korrekt elnök képét sikerült közvetíteniük a nyilvánosság felé. Egy olyan elnökét, alti fontos témákat nyit meg, és vállalja a konf­liktust, ha kell. Csak hát ez nem si­került makulátlanul: a fontos témák megnyitása általában megmaradt szimbolikus szinten, komolyabb konfliktusa pedig csak Robert Ficó­­val és a Smerrel volt. Szlovákia pedig nem lett jobb ország a regnálása alatt. Kiskának nagy igazsága van ab­ban, hogy nem a kormányt kell le­váltani, hanem teljes, mélységi re­­startra van szükség. Ám az a fentiek­ből látszik, kétséges, hogy ezt ő ké­pes lenne végigvinni. Azért élvezi továbbra is az emberek nagy részé­nek bizalmát, mert továbbra is ő az elérhető legjobb választás, mivel nem nőtt ki mellette senki, aki át tud­ná venni a helyét a tisztességes poli­tika messiásaként. S ez talán a leg­szomorúbb ebben a történetben. Szlovákia számára befejeződött a hoki-vb Sajtó/hatalom SÁNTA SZILÁRD R obert Fico volt minisz­terelnök továbbra is háborút folytat az új­ságírók ellen. Nem so­roljuk fel most az összes arrogáns megnyilvánulását, blődségét, ki­rohanását: hosszú a lista. Nagyot ment a múlt héten is, amikor a par­lamentben egy maroknyi újságíró előtt kijelentette, hogy az újságírók nem fogják a folyosón leakasztani a politikusokat, ezentúl csak „tema­tikus sajtótájékoztatón” fog velük találkozni. Fico hiába bizonygatta, hogy jó erőben van, készen áll vál­lára venni az ország feladatainak megoldásával járó terheket, és az anyagcseréje is jól működik, ez a mutatvány szánalmasra sikeredett. Továbbra is aggódhat, mivel pártjában az új jelöltekről rendre kiderül, hogy ingatlanszakértők és pénzügyi zsenik. A Smer politiku­sai pedig hárítanak, és idegesek, ha a meggazdagodásukról szóló ma­gyarázatokról kiderül, hogy nem stimmelnek. A kellemetlen kérdé­sekért az újságírókat hibáztatják, akik megzavarják a korrupciós gé­pezetet, melyet oly gondosan épít­gettek, finomitottak évekig. A híróceánban kevesebb figyel­met kapott az alábbi szenzációs eset. Németországban a múlt héten sajtótájékoztatót tartott az Alter­(Lubomír Kotrha karikatúrája) natíva Németországnak (AfD) párt Brandenburg tartományi parla­mentjében. A szélsőjobboldali párt előre le­szögezte, hogy a Bild újságírója Robert Fico szánalma­san bizonygatta az újságíróknak, hogy jó erőben van és az anyag­cseréje is jól működik. nem tehet fel kérdéseket. A beje­lentést követően a teremben lévő német újságírók fölálltak és távoz­tak. A politikusok ott maradtak az üres teremben, zseniális fotó is ké-Veszedelmes adósságok, szigorodó hitelezés DUDÁSTAMÁS lovákia lakossága egyre jobban a bankhitelek bűv- T~Wf körébe került az elmúlt években. Ajavuló gazdasági i M kilátások és a csökkenő hitelkamatok kombinációja MLÁ optimistává tette a háztartásokat, egyre bátrabban nyúltak a különféle hitelek után. Különösen a jelzálogkölcsönöket tették vonzóvá az alacsony kamatok, a lakosság döntő része ugyanis nem tudna saját ingatlant vásárolni hi­telfelvétel nélkül. A banki hitelek piacán eluralkodó optimizmus nem kerülte el a Szlovák Nemzeti Bank figyelmét sem, mely szerint a la­kossági hitelek volumene túlságosan is gyorsan növekedik. A nemzeti bank vezetői azt a régi bankárigazságot követik, mely szerint a köz­ponti bank dolga az, hogy amikor egy buli kezd elfajulni, el kell rejteni a puncsos tálat. Nem meglepő, hogy a háztartások eladósodottsági adatait elnézve a jegybank úgy érzi, itt az idő visszafogni a lakossági hitelezést. Az el­múlt években a szlovák lakosság adósságállománya nőtt a leggyor­sabban ez egész EU-ban, és a háztartások GDP-hez viszonyított adós­ságállománya ma már Szlovákiában a legmagasabb Közép-Európá­­ban. Még nem vagyunk annyira eladósodva, mint a nyugat-európai háztartások, de az adósságállomány növekedésének üteme aggasztó. A nemzeti bank szerint az elmúlt években a bankok túl „nagylelkűen” osztották a hiteleket, és a háztartások túlságosan felelőtlenül vették fel ezeket. Már csaknem egy évtizede az alacsony kamatok korát éljük, ami na­gyobb jelzálogkölcsönöket eredményez kisebb havi törlesztőrészlet­tel. A Szlovák Nemzeti Bankot azonban már a jövő aggasztja, mivel a kamatok esetleges növekedése a háztartások egy részét komoly pénz­ügyi gondokba sodorhatja. A jegybank már az elmúlt években is próbálta lelassítani a lakossági hitelek növekedését, nem túl sok sikerrel, ezért a bank szakértői úgy látják, eljött az idő egy komolyabb beavatkozásra a lakossági hitelpia­con. Július elsején lépnek életbe az új szabályok, amelyek elsősorban a jelzáloghiteleket érintik: nehezebb lesz ilyen hitelt felvenni. A háztar­tásokat leginkább az újonnan bevezetett adósságkorlát érinti, amely szerint egy személy teljes hitelállománya nem haladhatja meg az éves nettó bevétele nyolcszorosát. Ez a korlátozás nem abszolút, a bankok kivételt tehetnek, ha úgy érzik, megbízható kliensről van szó. Az en­gedélyezett kivételek aránya azonban fokozatosan csökkenni fog, és 2019 nyarán már csak a hitelek 10 százaléka haladhatj a meg az egyéni adósságkorlátot. Az átlagpolgárnak nem kell rögtön pánikba esnie az új szabályok miatt, de az tény, hogy júliustól a bankok alacsonyabb összegű jelzá­logkölcsönöket fognak ajánlani a hitelt kérelmezők többségének. Ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik Pozsonyban terveznek ingatlant vásárolni jelzálogkölcsön segítségével. Igaz, hogy a fővá­rosban a legmagasabbak a bérek, de az ingatlanárak is magasan az át­lag felett mozognak. Az előzetes számítások szerint a maximális hitel­keret csak körülbelül 56 négyzetméteres lakásra lesz elegendő a fővá­rosban, ami az érdeklődőket még inkább a kisebb lakások felé fogja terelni. Lehet, hogy ezt ma még nem értékeljük, de a nemzeti bank a jövőre gondol. Egy évtizeddel ezelőtt a kockázatos jelzáloghitelek nagy sze­repet játszottak az amerikai pénzügyi piac összeomlásában, amerikai családok százezrei vesztették el ingatlanukat. A cél az, hogy a szlová­kiai háztartások egy része ne találja magát hasonló helyzetben a jövő­ben, ugyanis a hitel felvételekor nem mindenki tudja reálisan felmérni a veszélyeket, és hagyja magát rábeszélni kockázatos hitelkonstrukci­ókra is. szült: a politikusok bámulják az üres székeket - az AfD végül le­fújta a sajtótájékoztatót. A letiltott újságíró, Michael Sa­uerbier egy korábbi sajtótájékoz­tatón kényes kérdést tett fel a párt egyik politikusának egy szélsősé­ges csoporthoz fűződő kapcsolata­iról. Az AfD állítólag erre hivat­kozva vonta meg a kérdezés lehe tőségét a Bild újságírójától - írta meg a Washington Post. A brandenburgi AfD sajtóosztá­lya kiállt a döntés mellett, a párt pedig a Facebook-oldalán azzal érvelt, hogy a tiltással azt akarták elérni, hogy „a sajtótájékoztatót profi módon folytassák le”. Meg­szólalt az ügyben a brandenburgi parlament elnöke, Britta Stark is, aki kijelentette, hogy demokráciá ban nem lehet megtiltatni az újság­íróknak, hogy kérdezzenek. Az újságírók le- és kitiltásában a magyarországi parlament jeleske­dik, a kormánykritikus sajtó mun­káját módszeresen igyekeznek el­lehetetleníti. Ezzel párhuzamosan a lakosság egyre nagyobb részét próbálják meg kormánypropaganda-bubo­­rékba zárni. A német újságíró kollégák szoli­daritása példaértékű, bár egyelőre nem valószínű, hogy hasonló összefogásra sor kerülne Közép- Európában. Nemcsak a kis kü­lönbségek választanak el a demok­ráciától - ahogy a Ponyvademok­rácia jelenetében mondja Bödőcs Tibor humorista -, hanem a nagy különbségek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom