Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-16 / 111. szám
8 KÜLFÖLD 2018. május 16. | www.ujszo.com Folytatódtak a zavargások Az ENSZ nem fogadja el Izrael magyarázatát a gázai vérontásra, Berlin vizsgálatot követel A palesztinok tegnap már Ciszjordániában is lázongtak (TASR/AP) RÖVIDEN Megerősítettók a spanyol egységet Madrid. Megerősítette egységét Spanyolország alkotmányos rendjének védelme iránt Mariano Rajoy konzervatív miniszterelnök és Pedro Sánchez, a legnagyobb ellenzéki erő, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára egy nappal azután, hogy a barcelonai parlament Katalónia elnökévé választotta Quim Torra függetlenségpárti politikust. Rajoy és Sánchez rendkívüli találkozójára azért került sor, mert Katalónia új elnöke programbeszédében kinyilvánította: Carles Puigdemont leváltott vezetőt tartja Katalónia legitim elnökének, és fáradhatatlan munkát ígért az önálló katalán köztársaságért. (MTI) Dzsihádistákat tartóztattak le Ankara. Az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet 54 feltételezett tagját vette őrizetbe a török rendőrség egy isztambuli razzia során. A hatóságok úgy tudják, hogy az érintettek Isztambulból az Iszlám Állam Szíriái konfliktusövezeteibe készültek utazni. Az előállítottak mindegyike külföldi polgár. A török hatóságok 2011 és 2018 között több mint 4000 dzsihádistát tartóztattak le, és csaknem felük külföldi állampolgár volt. (MTI) Menekültek halála az Égei-tengeren Ankara. Menedékkérőket szállító csónak süllyedt el tegnap az Égei-tenger török partjainál, Babakale falu közelében. A balesetben hét ember, köztük három gyermek meghalt - az áldozatok mind afgánok voltak. A török parti őrség helyszínre érkező hajója és helikoptere 13 embert mentett ki a vízből. Az utóbbi időben ismét nőtt az illegális határátlépési kísérletek száma az Égei-tengeren. (MTI) Börtön fenyegeti a román pártelnököt Bukarest. Hét és fél év letöltendő börtönbüntetés kiszabását kértek a román korrupcióellenes ügyészek Liviu Dragneára, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökére abban a korrupciós perben, amelyben hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtással gyanúsítják. Tegnap tartották a legfelsőbb bíróságon az elsőfokú per utolsó tárgyalását, amelyen az ügyészek valamennyi vádlott ellen letöltendő börtönbüntetést kértek. (MTI) Hazaszállították a holttesteket Kairó. Hazaszállították Kairóba az Iszlám Állam terrorszervezet által 2015-ben Líbiában lefejezett 20 egyiptomi kopt keresztény holttestét. Az áldozatok koporsóit az egyiptomi kopt egyház feje, II. Teodor pátriárka fogadta a kairói repülőtéren. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Gázában eltemették a hétfői izraeli-palesztin összecsapások 58 halálos áldozatainak egy részét. A hangulatot jellemzi, hogy Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter szerint a tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító, iszlamista Hamász vezetői ellen a likvidálások politikáját. Az Izraeli hadsereg tegnap több Hamász-célpontot is támadott, Ciszjordániában is tiltakozások kezdődtek. Az izraeli hadsereg vezetői szerint a katonák különbséget tettek és tesznek a terrorista tevékenységet folytatók, illetve a tüntetők között. „A katonák csak a terroristákra lőttek, a tüntetőket a szokásos módszerekkel, egyebek mellett könnygázzal oszlatták szét” - idézte a BBC a hadsereg egyik szóvivőjét. Palesztin források szerint az összecsapásokban 58 palesztin halt meg, s 2770-re tehető a sebesültek száma. A sérültek felét lőtt seb miatt kellett ellátni, s ezer körül van azok száma, akik nagy mennyiségű könnygázt lélegeztek be. A demonstrációkban kb. 40 ezren vettek részt. Izrael szerint a Hamász célja az, hogy a falat megostromolva a terroristák betoljenek Izraelbe. Szélsőségesek likvidálása Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter magánvéleménye szerint a gázai tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító, radikális, iszlamista Hamász szervezet vezetői ellen a likvidálások politikáját - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja. „Eljött az ideje, hogy a Hamász vezetői személyesen fizessenek árat a terrortevékenységükért” - mondta Erde, sürgetve a likvidálások felújítását. „Vissza kell térni a célzott kivégzésekhez, hogy újra bujkálniuk kelljen és félteniük életüket, és nem tömegtüntetéseket szervezniük” - tette hozzá. Az izraeli katonai rádió szerint Iszmáil Haníje, a Hamász politikai vezetőjének fia is megsebesült a tegnap folytatódott összecsapásokban, haslövéssel szállították a határtól az egyik gázai kórházba. USA: igazat ad Izraelnek Az izraeli vezetőkhöz hasonlóan a Trump-kormányzat képviselői is kizárólag a palesztinokat tették felelőssé az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének, illetve Izrael létrehozásának hetvenedik évfordulójának napján kitört harcok miatt. „Izraelnek joga van megvédenie magát. Úgy véljük, hogy a Hamász cinikus viselkedése vezetett a halálesetekhez” - mondta a Fehér Ház helyettes szóvivője, Raj Shah. Amikor az újságírók azt kérdezték, nem kellene-e Izraelnek is önmérsékletet tanúsítania, a szóvivő megismételte, kizárólag a Hamász a felelős az incidensekért. A Human Right Watch nemzetközi emberi jogi szervezet palesztin ügyekben illetékes szakértője, Sári Bashi szerint a washingtoni politika zöld utat ad Izraelnek a gyilkosságokra és az emberek megnyomorítására. „Bárkit is képviseljenek a tüntetők, az Izrael által tiltott zónának minősített határövezetbe való belépés nem olyan bűncselekmény, amit halállal kellene büntetni” - mondta Bashi. Húszam Zomlot a palesztinok legmagasabb rangú USA- beli képviselője szerint Izrael visszaél azzal, hogy az USA hallgatásával gyakorlatilag szabad kezet ad az arabok legyilkolására. „A békés gyülekezésre való jog az USA egyik alapelve. Azzal, hogy Amerika nem szólal meg, aláássa az ország erkölcsi tekintélyét” - magyarázat a palesztin politikus. A helyzetet bonyolítja, hogy tavaly decemberben, amikor Trump bejelentette, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti át hazája nagykövetségét, megszakadt az USA és a palesztinok közötti párbeszéd. Palesztin gyásznapok Mahmúd Abbász palesztin elnök háromnapos gyászt hirdetett a palesztin hatóság ellenőrzése alatt lévő területeken, s egyben azt kérte a palesztinoktól, hogy Kelet-Jeruzsálemben és a ciszjordániai területeken általános sztrájkkal tiltakozzanak Izrael politikája ellen. Csiszjordániában tegnap kisebb összetűzések törtek ki: Betlehemben és Rámallahban kb. 1300 tüntető csapott össze a könnygázt bevető izraeli rendfenntartókkal. Az izraeli hadsereg jelentése szerint mintegy 400 palesztin gyűlt össze a Gázai övezet határának hét részén, 1 palesztint agyonlőttek. Elítélték az erőszakot A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az USA nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése miatt hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta. Törökország úgy döntött, konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit. Emmanuel Macron francia elnök elítélte az izraeli hadsereg által a tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot, és megerősítette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezését ellenző álláspontját. A brit külügyminisztérium sokkolónak nevezte a Gázai övezetben zajló erőszakcselekményeket, és a két szemben álló felet visszafogottságra szólította fel. Háborús bűnösökként kellene elítélni az izraeli vezetőket a Gázai övezet és Izrael határán elkövetett mészárlás miatt - vélekedett Irán. A történtekkel összefüggésben Teherán azonnali cselekvésre és arra szólitotta fel a nemzetközi közösséget, nemzetközi bíróság előtt háborús bűnösökként ítéljék el az izraeli vezetőket a 2014 nyara óta történt legsúlyosabb halálos áldozatokkal járó izraeli-palesztin konfliktus miatt. Nem volt jogos, hogy Izrael palesztin tüntetőkre lőtt hétfőn a Gázai övezetben - így ítélte meg a történteket az ENSZ Emberi Jogi Hivatala. Rupert Colville ENSZ-szóvivő kifejtette, életet kioltó fegyvereket csakis emberölés vagy súlyos sérülés megelőzése végett megengedett használni, márpedig az, hogy a palesztin tüntetők megpróbáltak átjutni az övezet határán lévő kerítésen, vagy abban kárt tenni, nem elegendő alap éles lőszer használatára ellenük. A szóvivő hozzátette, a kövek és a lángoló benzines palackok hajigálása miatt sem kerültek életveszélybe izraeli katonák, mivel jól védett állasaikba húzódhattak. Németország kormánya tegnap azt javasolta, független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor, ugyanakkor azt hangoztatta, a Hamász radikális palesztin szervezetet terheli a felelősség, mivel erőszakot szít. (MTI, hvg.hu) Tegnap adták át hivatalosan azt a 19 km-es hidat, ami Oroszországot köti össze az annektált Krím félszigettel. Az átadó ünnepségen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett, aki egy teherautóval hajtott át a hídon. Avasúti szakasz majd csak 2019-re készül el, akkortól járhatnak majd vonatok is a hídon. A Kercsiszoroson átívelő híd, amely már a Szovjetunió idején tervben volt, összesen 3,7 milliárd dollárnak megfelelő összegért épült meg. Méterenként 200 ezer dollárért hozták össze. Az európai kontinens leghosszabb hídja közel 6 km-rel előzi meg az eddigi csúcstartót, a portugál Vasco da Gama hidat. (Sita/ap) Távozik Soros szervezete New York/Budapest. Beszünteti működését Budapesten a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája és átköltözteti munkatársait a német fővárosba - jelentette New York-i közleményében az alapítvány, az „egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezetre” hivatkozva. Am a Nyílt Társadalom Alapítványok továbbra is támogatni fogják a civil szervezeteket Magyarországon az olyan fontos területeken, mint a művészet és a kultúra, a sajtószabadság és az átláthatóság, valamint az oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása minden magyar polgár számára. A közleményben megjegyzik: a magyar kormány arra készül, tovább korlátozza a civil szervezetek munkáját „az ún. Stop Soros törvénycsomag által”. „A magyar kormány becsmérli a munkánkat, és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmaz, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében” - idézi a közlemény Patrick Gaspardot, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnökét. Szerinte „nem tudjuk tovább garantálni a munkánk és a munkatársaink biztonságát Magyarországon, és nem tudunk védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.” A Közép-európai Egyetem (CEU) továbbra is elkötelezett amellett, hogy a kutatásban és oktatásban vállalt misszióját Budapesten folytassa - közölte az intézmény arra reagálva, hogy aNyílt Társadalom Alapítványok távozik Budapestről. Az egyetem teljesítette „a lex CEU által meghatározott kötelezettségeit”, a helyzet rendezéséhez csak Magyarország kormányának kell aláírnia a 2017 szeptemberében New York állammal közösen véglegesített megállapodástervezetet. (MTI, 444.hu)
