Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 108. szám
Irán ügyében keresik az irányt Az Egyesült Államok újabb szankciókat rendeltei Iránnal szemben. Párizs külön utakon USA-zászló égTeheránban. Az irániaktombolnakTrump döntése miatt. (SUA/ap) 6 | RÖVIDEN Körvonalazódik . a Babis-kormány Prága. Az Andrej Babis ügyvezető miniszterelnök által vezetett ANO mozgalom tegnap jóváhagyta a koalíciós szerződést a szociáldemokrata CSSD-vel. A szociáldemokraták párton belüli szavazáson döntenek a dokumentum elfogadásáról. Az ANO és a CSSD együttesen 93 képviselővel rendelkezik a 200 tagú cseh parlamentben, vagyis a parlamenti többséghez még szükség van a kommunista KSCM hallgatólagos támogatására is - ez utóbbival együtt már 108 honatyával rendelkezne a hónapok óta körvonalazódó koalíció. Babis tegnap jelezte, ha az 5 miniszteri posztot kapó szocdemek elutasítják a kormánytagságot, akkor előrehozott választásokat kellene tartani, mégpedig 2019 májusában. (TASR, ú) Török puccskísérlet: újabb letartóztatás Isztambul. Elrendelte a török ügyészség 300 gyanúsított őrizetbe vételét a hadsereg köreiben folytatott vizsgálata alapján, amelyet azért indított, hogy feltálja, kinek volt köze a 2016-os puccskísérlethez. A gyanúsítottakról azt feltételezik, hogy kapcsolatban álltak Fethullah Gülen hitszónok hálózatával, amely a török vezetés szerint a két évvel ezelőtti puccskísérletet szervezte. A puccskísérlet óta legalább 160 ezer embert vettek őrizetbe. (MTI) Tisztogat az új örmóny kormányfő Jereván. A héten megválasztott örmény kormányfő, Nikol Pasinján kérésére Armen Szárkiszján államfő felmentette tisztségéből a dél-kaukázusi ország nemzetbiztonsági szolgálatának vezetőjét, Georgi Kutojánt és Vladimir Gaszparján rendőrfőnököt. A volt ellenzéki vezető, aki a korrupció és a nepotizmus elleni tiltakozó megmozdulások révén került hatalomra, megválasztásakor bejelentette, reformokat visz végbe az államigazgatásban, és egyes vezető tisztségekben személycserét hajt végre. Az örmény törvények értelmében a rendőrség és a biztonsági szolgálat a miniszterelnöknek van alárendelve. (MTI) Támadnak a tálibok Afganisztánban Kabul. Rendőrőrsöket támadtak meg tálib szélsőségesek Faráh nyugat-afganisztáni tartományban, a támadásokban a biztonsági erők 35 tagja életét vesztette. A kabuli kormány és szövetségesei ellen felkelést folytató lázadók csütörtök éjszaka megostromoltak egy rendőrőrsöt Bala Buluk körzetben. A támadásban legalább 23 rendőr halt meg - közölte Farid Bahtavár, a tartományi tanács vezetője. Az afgán biztonsági erők az egész országban heves harcokat vívnak a tálibokkal és az Iszlám Állam terrorcsoporttal, amelyek egyre nagyobb területen aktívak. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán/Brüsszel. Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat rendelt el Iránnal szemben azután, hogy Donald Trump elnök egyoldalúan felmondta a Teheránnal kötött többhatalmi nukleáris egyezményt. Brüszszelben tárgyal a jövő héten a brit, a francia, a német és az iráni külügyminiszter az iráni atomprogramról kötött 2015- ös megállapodás jövőjéről. Brüsszelben tárgyal jövő kedden az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás jövőjéről Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - közölte az Európai Unió külügyi szolgálata. Mogherini leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett. Brüsszel Iránnal tárgyal A főképviselő arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok hét eleji kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. Rámutatott, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait, és hozzátette, ameddig ez így marad, addig az Európai Unió is kitart a megállapodás teljes körű végrehajtása mellett. Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az USA-val, Nagy- Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hoKÜLFÖLD zott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Merkel Teheránt bókíti N émetország -Nagy-Britanniához és Franciaországhoz hasonlóan - támogatja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást azt követően is, hogy az USÁ a hét elején felmondta a szerződést. Mindezt Angela Merkel német kancellár közölte Flaszan Róháni iráni elnökkel. Merkel utalt annak szükségességére, hogy Irán továbbra is tartsa be a megállapodásban foglaltakat. A kancellár szélesebb körben tartandó tárgyalásokat szorgalmazott az iráni ballisztikusrakéta-programról és Teheránnak a közel-keleti térségben, így Szíriában és Jemenben játszott szerepéről - állt a kancellári hivatal közleményében. Haszan Róháni közölte, hogy Irán nem akar újabb feszültségeket a Közel-Keleten, de nem tett említést a szíriai célpontok elleni izraeli légicsapásokról. Az ajatollah harcias imája Nem lehet az Európai Unióban bízni - jelentette ki tegnapi imáján Teheránban egy befolyásos iráni vallási vezető azt követően, hogy Hasszán Róháni elnök azt mondta, országa tiszteletben tartja a 2015-ben nukleáris programjáról aláírt többhatalmi egyezményt még azután is, hogy az USA kilépett abból - közölte a helyi televízió. .Amerika átkozottul nem tehet semmit. Mindig is az iráni rendszer megdöntésén munkálkodott és kilépésének is ez a célja... Az egyezmény európai aláíróban ugyancsak nem lehet megbízni. Nem hiszünk Irán ellenségeinek” - hangoztatta Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített beszédében. USA: elzárja a pénzcsapot Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat rendelt el Iránnal szemben a nukleáris egyezmény felrúgását követően. Az amerikai kormány hat iráni személyt és három iráni vállalatot sújt büntetőintézkedésekkel. Mind a vállalatokat, mind a személyeket azzal gyanúsítják, hogy dollármilliókat juttattak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elit egységéhez. „Az iráni rezsim és központi bankja visszaélt azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségekben ezeknek a vállalatoknak és személyeknek hozzáférésük volt az emírségek vállalataihoz, és így ott amerikai dollárt tudtak vásárolni, amelyből finanszírozták az Iszlám Forradalmi Gárda és az al-Kudsz rosszindulatú tevékenységét” - szögezte le a pénzügyi tárca Steve Mnuchin miniszter által aláírt közleménye. A kommüniké szerint az iráni központi bank aktívan segédkezet nyújtott a pénzfelvételhez és továbbáramoltatásához, miközben elfedték dollárvásárlásuk valódi célját. Ez - az amerikai pénzügyminisztérium álláspontja szerint - a térségben tevékenykedő egyes csoportok finanszírozása, vagy egyenesen felfegyverzése volt. Á pénzügyminisztérium bejelentette, döntését az Egyesült Arab Emírségekkel együttműködve hozta meg, és sikerült megszakítania a pénzáramoltatásnak ezt a hálózatát. 2018. május 12.1 www.ujszo.com Párizs függetlenedne Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal - mondta Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a „világ gazdasági csendőreként”. „Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?” - tette fel a kérdést a politikus. A francia tárcavezető azt szeretné, ha az európai vállalatok folytathatnák a kereskedelmet Iránnal annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök a 2015-ös atomalku felmondása és a szankciók visszaállítása mellett döntött. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen aláverniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak. A Fülöp-szigeteken mind gyakoribbak a a Kína-ellenes tiltakozások, mivel az ottaniak úgy érzik, hogy Peking a Dél-kínai-tengeren sorra elfoglalja a Manila által is birtokolni kívánt szigeteket. A távol-keleti nagyhatalom egyéb területeken is mutatja izmait. A kínai légierő bombázórepülői és vadászgépei tegnap gyakorlatoztak Tajvan körül. Kína egyre gyakrabban hajt végre katonai manővereket a sajátjának tekintett sziget közelében, amit Tajpej megfélemlítésnek tart. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje szerint H-6K típusú hadászati bombázók és felderítő gépek repülték körbe Tajvant. Kína egyre ellenségesebb magatartást tanúsít az általa saját területének tekintett sziget iránt, a Tajvan és Kína közti erőviszony mostanra egyértelműen Kína javára billent. (Sita/ap) r Újabb katalán államfőjelölt Barcelona. Katalónia elnöki posztjára Quim Torra katalán parlamenti képviselőt javasolta pártja, a függetlenségi Együtt Katalóniáért jelöltjeként Carles Puigdemont. Az októberben leváltott katalán vezető Berlinből tette közzé erről szóló videóüzenetét, ahol kiadatási eljárásának végét várja. Torra 4 hónap alatt a negyedik jelölt az elnöki tisztségre Puigdemont, Jordi Sánchez és Jordi Turull után. Elődjeiből azért nem lett elnök, mert az előírások szerint a jelöltek személyes jelenléte elengedhetetlen a parlamentben a róluk szóló vitában és szavazásnál. Puigdemont azonban külföldön, Sánchez és Turull pedig előzetes letartóztatásban van. A függetlenségi pártok ugyan múlt héten megszavazták az elnökségről szóló törvény módosítását, hogy lehetővé tegyék egy távollévő jelölt, konkrétan Puigdemont újraválasztását. A jogszabályt azonban az alkotmánybíróság felfüggesztette, így a volt elnök újraválasztásának esélye is elszállt. (MTI) Unja a nyomozást az amerikai alelnök Washington. Ideje lenne már, hogy a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság lezárja a 2016-os amerikai választási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatot - mondta Mike Pence amerikai alelnök. Pence hangsúlyozta: az USA érdekei azt kívánják meg, hogy a Muellerbizottság mielőbb fejezze be munkáját. „A Fehér Ház teljes mértékben együttműködött a vizsgálóbizottsággal” - szögezte le, hozzátéve, a kormányzat több mint egymillió dokumentumot adott át a bizottságnak. Viszont nem foglalt állást a Donald Trump személyes ügyvédjét, Michael Cohent érintő információkkal kapcsolatban. Ezek szerint Cohen vállalata tavaly félmillió dollárt kapott Viktor Vekszelberg orosz milliárdostól annak egyik amerikai leánycégén keresztül. „Ezek magánügyek, nekem nincs is információm róluk” - jegyezte meg Mike Pence. Vekszelberget Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak tartják. (MTI)
